HELLO MINDEKI!!!!!!!! Vissza tértem, egy hatalmas kihagyás után, amit nagyon sajnálok, sajnos nem úgy jöttek össze a dolgok mint ahogy azt szerettem volna...De most itt vagyok a Lucas-os sztorim folytatásával. Ennek a sztorinak valószínűleg több része is lesz, mert ahhoz túl rövid hogy könyv legyen belőle, de viszont ahhoz hosszú hogy egy részbe sűrítsem bele. Kicsit ez a rész unalmas lesz, de azért remélem elnyeri a tetszésetek

És újra lehet !RÉSZT KÉRNI!

Jó olvasást!

________________________________________

Ajtó nyitódás, aztán csukódás, amit léptek követnek. Vélhetően ketten érkeztek. Két halk hang csengett fel egy idegen nyelven. Két férfi volt az. Kilehetett venni, hogy nem éppen egy baráti csevej zajlik le. Még a halk hangerőhöz képest is meg lehetett mondani, hogy valamin nagyon erősen hadakoznak. Az egyikük hirtelen emelte meg a hangját, mire egyszerre csak síri csend támadt a szobában. Semmit sem hallottál, egy árva mukkot sem. Aztán a következő percben az ajtó hatalmas hanggal csapódik be a távozó egyed után. Szóval már csak ketten maradtatok.

Érezted, hogy most lenne itt az ideje felébredni. Csakhogy te magad is tudtad, hogy ez nem megy ilyen pikk-pakk. Nem tudtad, hogy a bent maradó személy éppen mit csinál ezért óvatosan akartál cselekedni. A hátadon feküdtél, ezért azt a kezedet próbáltad meg mozgatni amelyikre nem láthat rá olyan jól. Léptek zaja csendült fel. A bent maradó férfi megindult feléd. Abban a pillanatban még a vér is megfagyott benned. Nem akartad, hogy feltűnjön neki, hogy magadnál vagy. De légzésed gyorsasága úgy fokozódott, ahogy a férfi egyre közeledett. Lassan megállt melletted. Ez a kölni, olyan ismerős. Mintha érezted már volna. És érezted is! Ez Lucas kölnie, biztos voltál benne. Abban viszont nem lehettél biztos, hogy Ő az aki most éppen itt van melletted. Lemered fogadni hogy ez egy méreg drága parfüm, amit kismillió férfi használ még rajta kívül.

- Ígérem, hogy az életem árán is megvédelek. Kerüljön is bármibe. - ezt a mély orgánumot bárhol képes lennél felismerni. Ez bizony Lucas volt. Saját magad reakcióját sem érted igazán, hiszen az ő keze által lettél elrabolva. De ha sötét szándéka lett volna, akkor nem szólt volna hozzád ilyen védelmező hangon. Lehet, hogy meghibbantál, de bízol benne.

Látni akartad. Muszáj volt meggyőződnőd róla, hogy tényleg ő az. Lassan és finoman kezdted nyitogatni a pilláidat.

- T/N! - Lucas mély hangja újra felcsendül. Lassan, és erősen pislákolva nyitod ki a szemed. Fejedet a hang irányába fordítottad, aminek köszönhetően szembe találtad magad azzal a gyönyörű mélybarna szempárral, ami most csillogva, boldogan fürkészte arcodat. Amint sikerült teljesen kinyitnod a szemed, egy hatalmas és eszméletlenül édes mosolyt villantott feléd.

- T/N jól vagy? - érdeklődte Lucas egy kissé halkan, amit furcsálltál hiszen nem hallás károsodást szenvedtél, csak ki lettél ütve egy kis időre. Próbáltál megszólalni, de egy hang sem jött ki a szádon. A fiú ezt látván, a melletted lévő kis komódón elhelyezett vizes pohárért nyúlt. Egyik kezét finoman állad alá helyezte, másikkal pedig a kissé eltátott ajkaidhoz emelte a poharat. Óvatosan döntötte mega az üveg tárgyat, hogy jusson egy kis folyadék a szádba. A torkod olyan szinten száraz volt, hogy a nyelést egy éles fájdalom mellett sikerült összehoznod. Kicsit feljebb ültél, hátadat a fejtámlának döntötted, hogy könnyebb legyen a magadhoztérés.

- Jól vagyok, csak egyenlőre még igencsak gyenge vagyok. - mondod egy halovány mosoly mellett.

- Tudom, hogy most minden zavaros és hogy nem érted miért pont te, de hidd el, minden kérdésedre választ fogsz kapni. - kezét arcodhoz emelte. Hüvelyk ujjával finoman végig simította a szemed alatti vékony bőrt, közben pedig végig tartotta a szemkontaktust. Közelebb hajolt hozzád. Olyannyira közel volt már, hogy leheletét már a saját szádon érezted. Tekintete ajkaid, és szemeid között ingázott. Mikor már csak miliméterek voltak köztetek az ajtó kinyílt, Lucas pedig azzal a lendülettel ugrott fel az ágyról. Az ajtón egy középkorú, negyvenes éveiben járó ázsiai hölgy lépett be.

- Oh, ne haragudjatok, megzavartam valamit? - kérdezi egy kissé meglepve.

- Nem Noona, gyere csak nyugodtan, én úgy is menni készültem. - inti beljebb Lucas a hölgyet.

Lucas lenézett rád, és egy bíztató mosolyt küldött feléd. Lehajolt hozzád és nyomott egy apró csókot a homlokodra.

- Ne aggódj, nem lesz baj, jó kezekben leszel, és amint végeztek majd találkozunk oké? - kérdezi a fiú mosolyogva.

- Oké. - viszonzod mosolyát. Az ajtóból még utoljára visszanéz, egy pimasz mosolyt villant, amit egy kacsintással egészít ki, majd eltűnik a barna falap mögött.

A fiatal asszony melléd sétál, meg áll az ágy mellett és kedvesen rád mosolyog.

- Nincs mitől tartanod, nem foglak bántani. A nevem Hyerin, te pedig T/N vagy igaz? - kezdeményez társalgást, aminek nem vagy ellenére, hiszen kedvesnek tűnik.

- Igen. - viszonzod kedves mosolyát.

- Tudom, hogy most össze vagy zavarodva és hogy kismillió kérdés kering a fejedbe, de biztosíthatlak benne, hogy ma még mindent megfogsz érteni. - mondja egy kissé titokzatosan. - De addig is! Biztosan jól esne egy fürdő vagy egy zuhany, és míg te fürdesz keresek neked egy csinos ruhát és egy cipőt. - ecseteli lelkesen terveit Hyerin, amit nem utasítasz vissza, hisz az ingyen ruhának ki nem örülne? Egy pillanatra azért megfordult a fejedbe, hogy mivan ha valami maffia főnök egyik ágyasa leszel, te meg itt minden nyugodtsággal és nyíltan kezeled a helyzetet. - T/N valami baj van? - néz rád a nő kissé aggodalmasan. Gondolataidból feleszmélve a nőre pillantasz.

- Ne haragudjon, kicsit elkalandoztam. - kérsz bocsánatot.

- Ugyan, semmi gond, és kérlek tegeződjünk. Itt egy törülköző, a fürdőt pedig arra találod. - mutat ujjával a szobában lévő másik ajtó felé.

- Rendben. - mondod hálásan a nőre pillantva. Lábaidat lassan a földre teszed, aztán egy mély levegőt véve óvatosan elrugaszkodsz az ágytól. Egy pillanatra megszédülsz, és a kép is elfeketedik, de becsukod a szemed és veszel egy mély levegőt, amit lassan kiengedsz és újra felnyitod a szemed.

- Biztos minden rendben van? - lép melléd Hyerin aggodalmas tekintettel.

- Persze, nincs semmi baj, csak az erőm még nem tért teljesen vissza.

- Vigyázz még a hirtelen mozdulatokkal, és ha bármi gond lenne csak síkits és megyek. - válaszára csak bólintasz egyet és megindulsz a fürdőbe, hogy végre lemoshasd magadról az elmúlt nap mocskát.

Amint benyitottál a helyiségbe az állad majdnem leesett. Egy gyönyörű és méregdrága fürdő tárult a szemed elé. Letaglózva álltál egyhelyben és próbáltad magadban elzárni minden egyes pontját a szobának. Az a hálószoba sem volt semmi, ahol eddig voltál, de a fürdő sokkal jobban levett a lábadról. Miután kellően kigyönyörködted magad a hely szépségében, eldöntötted, hogy egy zuhanyt veszel, mert nagyon valószínűnek tartottad, hogy ha most bele ülnél a kádba, akkor bizony onnan nehézkes lenne a kiszállás. Ruháidat levetted, és szépen letetted a mosdókagyló egy nagyobb üres területére a törülköződdel együtt. Kinyitottad a kabin ajtaját majd beléptél. A vizet úgy állítottad be hogy pont kellemes legyen. Hagytad, hogy a kellemes hőmérsékletű cseppek benedvesítsék a tested minden egyes pontját, ezzel ellazítva minden izmod. 3 tusfürdő állt egymást mellett veled szemben, te pedig egyből kiszúrtad a cseresznyéset. Nyomtál egy keveset a tenyeredre, amit aztán alaposan szétoszlattál az összes ponton. Egy gyors hajmosást is beiktattál, aztán mindent leöblítettél. Ezzel befejezettnek is nyilvánítottad a zuhanyzást. Teljesen új embernek érezted magad. Úgy érezted, hogy ez a zuhany segített vissza nyerni az erőd nagy részét. Alaposan megtörölköztél, a hajadra egy a fürdőben talált törülközőt tekertél, magad köré pedig azt tekerted amit Hyerintől kaptál. Óvatos léptekkel hagytad el a kicsempézett helyiséget. A párával telt szobából kilépve megcsapott egy hűvösebb fuvallat. Becsuktad magad után az ajtót, majd szemeiddel a fiatal nőt kezdted el keresni.

- Áh, T/N pont jókor végeztél. - fordul el a szekrénytől mosolyogva. - Találtam két ruhát ami szerintem jól állna neked, de nem tudtam dönteni, szóval ez rajtad áll. - Ezzel két álomszép koktélruhát tart feléd.

Az egyik egy spagettipántos, bordó, testhez simuló ruha volt a másik pedig egy szintén testhez simuló, háromnegyed ujjas, fekte ruha, amit egy vissza fogott dekoltázs díszített. A szemed cikázott a két ruha között, de mivel nem szeretsz sokat mutatni ezért a fekete ruha mellett döntöttél.

- A feketét választom. - nézel a nőre. Ő a kezedbe adja a ruhát, aztán visszafordul a szekrény felé egy pillanatra. Két cipőt mutat fel. Mind a kettő magassarkú, csupán annyi különbséggel, hogy az egyiknek van pántja, a másiknak pedig nincs. Mindegyik tetszik, de a pánt nélkülit választod.

- A pánt nélküli lesz a nyerő. - mondod ő pedig már el is teszi a másikat. Látszik a nőn, hogy élvezi hogy a öltöztethet, és van egy olyan érzésed, hogy nem csak öltöztetés lesz.

- Tökéletesen választottál - mosolyog rád - de van még valami, ami biztosan nagyon jól állna rajtad. Egy pillanat és jövök, te addig öltözz fel. - Hyerin ezzel már a szobában sem volt. Te szépen átöltöztél, aztán kicsit nekiálltál megszárogatni a hajad. Úgy gondoltad, hogy a cipőt egyenlőre még nem veszed fel, majd ha minden meglesz. A szobában van egy nagy tükör az egyik sarokban. Elé sétálsz, hogy szemügyre vehesd magad. Nem okoztál magadnak csalódást, nagyon tetszett a ruha. Pont ott feszült ahol kellett, de még ennek ellenére is kényelmesen érezted magad. Először azt hitted a hosszall lesznek gondjaid, de most, hogy már rajtad van látod, hogy pont megfelelő.

- Tökéletesen áll rajtad. - ijedten a hang irányába fordulsz, ugyanis nem hallottad, hogy nyílott volna az ajtó, de csak Hyerin tért vissza. - Kényelmes? Mert ha nem akkor kereshetünk egy másikat. - érdeklődik kedvesen. Komolyan nem tudod eldönteni, hogy most tényleg elvagy rabolva, vagy ez csak egy álom.

- Köszönöm, és kényelmes, nem kell másik. - mosolyogsz a nőre, mire ő is megkönnyebbülten mosolyodik el.

- Örülök neki. Gyere ülj le. Megcsinálom a hajad és sminked, persze csak ha nem bánod. - invitál a kis sminkes asztalhoz.

- Nem, sőt, nagyon is örülnék neki. - fogadod el illedelmesen felajánlását, hisz olyan kedves, hogy képtelen vagy nemet mondani.

Helyet foglalsz az asztal előtt elhelyezett széken, aztán Hyerin már neki is áll a munkának. Miközben a hajadat csinálta beszélgetettek, és kiderült, hogy jóval idősebb, mint amennyinek nézted. Tudtad, hogy az ázsiai nők nagyon jól tartják magukat, de azt álmodban sem gondoltad volna hogy ennyire. Ezen kívül még sok más dolog is szóba került, mint például az esküvője. Az elmondásai szerint álom esküvője lehetett. Ő is sokat kérdezett, amiket érdeklődve hallgatott végig. Mire végzett a sminkeddel, addigra már egészen össze is barátkoztatok.

- Ééés készen is vagy. - lép hátrébb egyet, hogy távolabbról is megcsodálhassa művét. - T/N gyönyörű vagy.

A tükörbe pillantottál, hogy végre te is megnézhesd Hyerin alkotását. El sem hitted amit ott láttál. Hyerin elképesztően tehetséges. A hajadat sosem tudtad így megcsinálni, a sminked pedig egyenesen káprázatos lett. Nem győztél gyönyörködni benne. Mögéd lép, kezében valamit fog. Egy gyönyörűséges nyakláncot akaszt a nyakadba. A lámpa rá eső fényeinek köszönhetően úgy csillog, mint egy kristály tiszta patak a napsugarak alatt. Még a lélegzeted is elállt. Nem tudtál mit mondani. Lehengerelve néztél a nőre, aztán vissza tükörképedre.

- Tetszik? - kérdezi kíváncsian a nő

- Hyerin ez valami elképesztő, nagyon szépen köszönöm. - fordulsz mosolyogva a melletted álló nőre.

- Örülök hogy tetszik, bármikor állok a szolgálatodra. - mondja kedvesen. - Most pedig itt az ideje felvenni a cipődet, és aztán indulhatunk is. - ecsetelte a tervet izgatottan Hyerin.

- Hova megyünk, ha szabad tudnom? - kérdezel rá óvatosan, miközben belelépsz a cipődbe.

- Azt majd meglátod - titkolózik továbbra is - Oh, majd elfelejtettem. - lép el előled, hogy gyorsan az asztalhoz léphessen. Elvesz az asztalról egy parfümöt, majd visszamegy hozzád. Fúj egy kicsit a nyakad mind két oldalára, aztán egyet csuklódra is, amit automatikusan össze dörzsölsz a másikkal.

- Ez volt az utolsó kiegészítés. Mehetünk! - még egy utolsó pillantást vet rád, aztán egy elégedett mosollyal indul meg előtted.

A szobából kilépve egy egész széles folyosóval nézel farkasszemet. Egyszerű elrendezés, semmi giccs. Az egész olyan letisztult, abszolút a te stílusod. A kis folyosóról kiérve egy hatalmas előcsarnokkal találtad magad szembe, ahonnan szinte minden irányból mentek folyosók, vagy éppen lépcső. Felmentetek a lépcsőn, az első emeletre. A két oldali lépcső végén, ahogy felértek egy hatalmas ajtó helyezkedik el. Hyerin hátra pillantott rád, majd egy apró mosolyt küldött. Nem értetted miért, de nem kérdőjelezted meg. A nő kitárta a hatalmas ajtót, majd belépett. Egy dolgozó szoba szerűség volt. Aminek hatalmas üveg oldalai voltak, amik gondoltad ablak ként szolgálnak. Középen egy íróasztal volt, az íróasztalnál pedig egy ember ült.........

- Nagypapa?!.......

_____________________________________________

Köszönöm ha elolvastad! Remélem tetszett, puszi nektek!