57
Jia pov:
Bár Minho azt mondta, hogy ma ő fog főzni, egy kajáldában ültünk a fiúkkal, Minji-vel, és Jonghyun-nal. Azt tárgyaltuk ki, milyenek voltak a szüleink.
Vegyes reakciók érkeztek. Changbin, Chan, Jisung, Hyunjin elhordták a szüleinket, Minho mérges lett, Felix, Seungmin és Jeongin elszörnyedtek, hogy két szülő hogy nem tudja szeretni a gyerekét.
Leginkább a megkülönböztetés volt az, ami miatt én hátrányban voltam. A bátyám élvezte az anyai-apai szeretetet, de én nem. Azért áldom az eget, amiért a bátyám szeret.
- és egyébként, mi van azzal a lánnyal?- szólalt meg Hyunjin egy körülbelül két perces csend után.
- melyikkel?- kérdezett vissza Felix.
- mi az, hogy melyikkel? Mennyi van?- csapta nyakon Minji párját.
- azzal a vakkal. Aki ott volt a kocsiban, mikor egymásra találtunk. - biccentett Hyunjin barátom felé, aki éppen a hamburgerébe harapott bele egy nagyot. Gondolkodva állt meg az evésben.
- Lia?- néztem a hosszú, szőke hajú fiút.
- azt hiszem az volt a neve. - vont vállat. Minho megvilágosodva bólintott.
- kórházban van még. Ha jól tudom pszichés orvosi ellátást is kap. - törölte meg száját.
- Aechong tényleg meghalt?- muszáj volt rákérdeznem. Ha azt vesszük, egyszer láttam az arcát, mégis fűződni kezdtem hozzá. Talán, mert sorstársak voltunk.
- Aechong? Tényleg van ilyen nevű lány?- lepődött meg Seungmin.
- igen. Neki adta ki magát Haneul. Jia-val, és Lia-val együtt tartotta fogva. - válaszolt Minho.
- a tóban találtak egy testet. Felismerhetetlenre volt verve, a laborban csináltak DNS tesztet az eltűnt személyekkel, és Aechong DNS-vel egyezett.- tálalt ki Chan, miközben a sült krumplit mártotta a ketchupba.
- agyon verték?- szörnyedtem el. Egy kéz karolta át a vállam. Minho húzott közelebb magához.
- sajnos igen. - bólintott.
- de a dolog jó oldala, hogy Lia él, és a két Choi börtönbe megy. - mosolygott Jonghyun.
- mielőtt haza megyünk, benézünk hozzá? Régen láttam, és jó lenne beszélgetni vele. - pillantottam fel a bátyámra, mivel ő vezetett, illetve Minho-ra, hiszen ő tudta melyik kórházban van.
- persze. Szerintem neki is jót tenne, ha találkozna veled. - simogatta karomat Minho.
- megyek én is!- tette fel a kezét Hyunjin.- mármint mehetek?- csúsztatta vissza maga mellé. Kacagásunk zengte be a kis kajáldát.
- ennyi önbizalmad van? Egy vak lánynál bepróbálkozni? - nevetett Changbin.
- hé! Ez nem volt szép! Lia-ra nézve, és rám nézve is!- csapta meg az idősebb vállát. - ne haragudj. - simogatta barátja karját, amit az előbb ütlegelt. - Jia szerint jól nézek ki. - fordította el fejét.
- ja, egy igen a sok nemhez. - karolt nyakába Felix nevetve.
- most azt mondod, az én szavazatom nem érvényes?- pislogtam rá nagyokat.
- hány éves vagy?- fagyott le a mosoly az arcáról.
- tizenkilenc leszek egy hét múlva. - a plafonra emelte szemeit, gondolkodott.
- akkor már érvényes a szavazatod. - bólintott. - ha az alatt lennél, nem lenne az.
- szívem, különítsd el a munkát a szórakozástól. - puszilta meg arcát Minji.
- akkor ti most el fogtok költözni? - mutatott ránk Seungmin. Minho-val egymásra néztünk.
- igen. - felelt egy sóhaj keretében. - de nem fogom itthagyni a munkát. - nyugtatta őket. - csupán Szöul-t szeretném magam mögött tudni.
- mindketten úgy gondoljuk, hogy sok a rossz emlék, ami elrontja a boldog összhangot. - mosolyogtam rájuk halványan.
- mikor mentek?- firtatta Jeongin. - már nem mintha sürgetni akarnám, csak érdekel, mikorra számíthatok rá.
- ezt még nem tudjuk, de be fogjuk jelenteni. A házat már kinéztük. - dőlt hátra Minho, s hajammal kezdett játszani.
- srácok, nekem mennem kell. - bámulta mobilját Seungmin.
- mi a baj?- kérdezték a fiúk egyszerre.
- randim lesz. - mosolygott aranyosan a fiú. Nem csak engem lepett meg a kijelentés, hanem Minji-t is. Jó, akkor nem csak én vagyok lemaradva.
- Hyejin-nel?- vigyorgott Jisung. Seungmin csak bólogatott. - jó csaj. - vigyorgott tovább.
- ezért nem kaphatod meg. - állt fel Seungmin. - további jó szórakozást, sziasztok. - intett mosolyogva, s elsietett.
- itt már mindenkinek van csaja? Csak nekünk nem?- fordult Jisung Chan-hez, Changbin-hez, Jeongin-hoz, és Hyunjin-hoz.
- na, nekem van egy esélyem. - tette fel a mutató ujját Hyunjin. - Lia szép lány. - mosolygott, mintha szerelmi bájitalt ivott volna.
- nem szóltam. - legyintett Jisung.
- nekem is- szólt volna Changbin, de Jisung csendre intette.
- az alkalmiak nem számítanak. - zárta le ennyivel, amire Bin szomorúan nézett maga elé.
- pedig elég jók. - motyogta.
- ott van Mrs. Oh. - biccentett felé Minho vigyorogva.
- hülye vagy?!- szaladt magasra Jisung hangja, ami a nevetést hozta ki belőlünk.
- ki az a Mrs. Oh?- néztem a nevetgélő páromra.
- a kapitányság egyik portása.- felelt tömören.
- úgy képzeld el, hogy nagy vörös haj, derékig ér neki, mindig zsíros. - kezdett bele Minji. - már vén csotrogány, de agyon sminkeli magát, a tust azt teljesen kihúzza idáig. - mutatott hajtövére. - a foga mindig kint lóg. Nem vagyok ítélkezős típus, de csoda, hogy még befér az ajtón. - kuncogva hallgattam végig.
- de ő házas. - kapkodta tekintetét Jeongin.
- ugyan már! - legyintett Chan. - a múltkor láttam, ahogy a karbantartót próbálta bevinni a mosdóba. - röhögte el magát. - én sem vagyok ítélkezős típus, de "szép" gyerek lett volna. - temette nevetéstől pirosodó arcát tenyerébe.
- de az a nő olyan büdös!- rázta fejét Hyunjin. - gázmaszk kéne, ha beszélni akarok vele.
- a múltkor majdnem megkérdeztem tőle, hogy nem fázik-e a foga kint a hidegben. - nevetett hangosan Changbin.
- de köcsög vagy!- kacagott Minji. - azt hogy hoztad össze?- vette ki Felix kezéből a pizzát, de olyan gyorsan, hogy Felix a levegőbe harapott bele. Kérdőn nézett körbe, miután nem találta a pizzát.
- kint állt az épület előtt, én meg asszem' téged vártalak- fordult Jisung felé. - na mindegy, álltam tőle pár méterre, ránézek, látom, hogy a foga az így áll. - harapta be alsó ajkát, s felhúzta felső ajkát, hogy látszódjon a fogsora. - elég csípős szél fújt, nekem meg az orrom is lefagyott. És megfordult a fejemben, hogy: basszus, ennek nem fázik a foga?- hunyorgott, mintha gondolkodna. Mindannyian hangosan nevettünk fel.
- na Jisung, pont az eseted. Ha bepróbálkozol, biztos igent mond.- heccelte őt Minho.
- de aztán titokban, nehogy a férje megtudja. - vigyorgott Jonghyun is.
- szingli vagyok, de azért ennyire nem. - képedt el a fiú. Valószínűleg belegondolt, milyen lehetne együtt élni egy olyan nővel.
- hülye kijelentés lesz, de kíváncsi lettem rá. - fordultam Minho felé.
- majd ha ő lesz a portán beviszlek, és megláthatod. - puszilta meg az arcomat.
- szerintetek, mindig is így nézett ki, vagy fiatalabb korábban adott magára némi "énidőt"?- gondolkodott el Chan.
- ha igen, az nagyon régen lehetett. - nevetett Hyunjin. - de nagyon pia szaga is van a nőnek. - váltott komolyabb arcra.
- még szép!- helyeselt egyből Felix. - januárban volt talán? Nem tudom, de berúgva jött be. Alig lehetett érteni mit mond. Csodálom, hogy ott dolgozik még. - forgatta szemeit.
- egyébként, igen. Elég lenne oda Choo is recepciósnak. - értett egyet Minho.
- tényleg, Choo. Ő nem jön be?- nézett Jisung-ra Minji.
- szép lány, de néha nagyon agresszív tud lenni...- vakarta tarkóját.
- te pedig nem tudnál kezelni egy igazi nőt, mert még kis töpszli vagy. - vázolta fel Changbin.
- nem! Nem erről van szó, nem szeretem, ha valaki túl agresszív. Olyan érzést kelt bennem, hogy mérgező a kapcsolatunkat nézve. - nem ismertem még a fiúknak ezt az oldalát. Amikor nem poénkodnak, hanem komolyabb témákról beszélnek. Jó, mondjuk a két év alatt legtöbb időmet elrabolva töltöttem.
- ha fizetnének, akárhányszor mérges vagyok, már rég gazdag lennék. - eddig tartott a lelkizés, Minho ellőtte.
- te így is gazdag vagy velem. - pillantottam rá szúrós szemmel.
- hát hogy ne. - mosolygott angyalian.
- visszatérve rád - fordultam Jisung felé. - annak, aki túl sokszor lesz mérges, a legapróbb dolgokon is, van valamilyen lelki traumája. Akár gyerekkorából. - érdekelnek az ilyen témák, olvastam róla, csak nem emlékszem rá pontosan.
- akkor nálam valami nagyon elcsesződött. - ingatta fejéf Felix.
- ezt tudtuk. - simított arcára Minji.
- ti is kíváncsiak vagytok már Seungmin barátnőjére? Vagy csak én?- váltott témát Chan.
- hát, már eléggé érdekel. - húzta száját Jeongin.
- én már láttam. Rendes lánynak néz ki. - vont vállat.
- te is rendesnek tűntél, aztán depressziós lettem miattad.- bámult rá komor tekintettel Changbin.
- azt hittem azt mondod, hogy lánynak tűnt. - nevetett fel jó ízűen a bátyám.
- utállak titeket. - fonta össze karjait mellkasa előtt Jisung.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro