Seungmin pov:

- de ez nem illegális?- fordultam Chanhez.

- de. Viszont gátolja a nyomozást, ezért engedéllyel megtehetjük. - mégis bűntudatot éreztem, amiért a gyerekével zsaroljuk.

- komolyan azt hiszi, hogy egy gyerekkel szóra fog bírni?- nevetett fel Neora, viszont nevetése idegesebben csengett. Nem volt már oly' nyugodt.

- nem. - sóhajtott Mr. Seo. - letartóztatjuk, a gyereke pedig állami gondozásba fog kerülni. Mennyire fog örülni a gyermeke, ha úgy hívják majd, hogy egy gyilkos utódja? Azt javaslom kezdjen beszélni. A kollégáimnak kellő bizonyítékuk van ön ellen. Ha nem lennének információi ki sem hallgatnánk. - a férfi durvasága engem is meglepett.

- hát, nem köntörfalazik. - jegyezte meg Hyunjin.

- egy utolsó kérdés még. Igennel, vagy nemmel válaszoljon. - fordította vissza maga felé a laptopot.

- igennel, vagy nemmel?- kérdezett vissza Neora.

- ahogy mondja. - bólintott.- szeretné végig nézni, ahogy a gyereke felnő?- a nő összebilincselt kezeivel csapott az asztalra.

- nem unja még, hogy csak a gyerekemmel zsarol? Mutasson konkrét bizonyítékot, ne csak ezzel faggasson! Ön szerint tényleg érdekel mi lesz vele? Haneul biztosítani fogja neki a jövőjét, nekem csak az a feladatom, hogy ne köpjek! Tényleg azt hiszi, hogy nem készültünk fel arra, hogy elkapnak? Engem, vagy a többieket?- kimondta...kimondta Haneul nevét! Chan vállát elkapva néztem rá.

- mi az?- nézett rám értetlenül.

- be kell mennem!- nagy lépésekkel siettem az ajtó felé.

- nem mehetsz be!- Changbin szavai sem állítottak meg. Az ajtót, ami összeköti a két szobát, kinyitottam. A bent lévők rám kapták szemüket.

- Choi Haneul bűntársa?- a hölgy szemei elkerekedtek. Próbálta felfogni, hogy elárulta Haneul nevét. - hallgatás beleegyezés, asszonyom. Nem hallotta még ezt a mondást? - sétáltam közelebb hozzá. - ha a lánya tartózkodási helyét megtaláltuk, akkor Haneul-t is meg fogjuk találni. Elfogató parancsot adunk ki ellene, egész Szöul őt fogja keresni. Egyszerűbb lenne, ha megmondaná hol van. Talán együttműködéssel enyhíthetnénk azt a harminc évet huszonnyolcra. Ha a börtönben jól viselkedik, talán hamarabb kiengedik. - sikerült elgondolkodtatnom.

- a tónál lévő bányában kiépített alagutak elvezetnek egy föld alatti raktárba. Haneul onnan irányítja a besúgóit. A két Lee-t is ott tartja fogva. Ide is beférkőzött Hyun Aechong néven. - Mr. Seo egyből gépelni kezdett. - ki akarják szabadítani a börtönből Haneul bátyját. Egy hét múlvára tervezték kirobbantani a börtön oldalát. A lányt átadják San-nek, a fiút megölik. - ennyi információ nekem bőven elég volt. Az ajtót feltéptem, dühös tekintetek fogadtak.

- most mi van? Legalább tudjuk hol keressük őket, mi a terve Haneul-nak, és hogy mennyi időnk van megtalálni Minho-t! - védekeztem, de sokat nem értem el vele.

- ez mind szép, és jó, de legközelebb hallgass ránk!- rivalt rám Chan.

- aha, oké, húzás a bányához! Nem kell nagy felhajtás, csak mi. Max hárman-négyen még jöjjenek! - toltam ki őket. Mr. Seo kísérte a nőt vissza a fogdába.

- szólok Kim-nek!- szaladt el Jeongin. Kim Jaekyung régi-új parancsnok. Neki is hasonló ügyekhez van hivatása, mint nekünk.

- nyomás öltözni!- tapsolt Chan, amire rohantunk az öltözőbe. Egyenruháinkat átvettük, fegyvereinket magunkhoz. Az aulában gyűltünk össze.

- mi a francról beszél ez itt?? Hova kell mennem??- dühös volt, viszont nem tetszett Changbin-nek a hangnem, és a stílus, ahogy Jeongin-nal beszélt.

- eznek van neve is, seggfej!- ha Hyunjin, és Chan nem fogja vissza, neki ment volna.

- meg van Lee. - válaszolt inkább Felix. - hozd az embereidet, és hozzuk ki onnan őket végre! - Felix hangja egész ijesztő tud lenni, ha felemeli. Kim is berezelt tőle.

- máris. - bólintott, s elment. Elismerően néztünk Felix-re.

- beképzelt pöcs...- morgott orra alatt Bin. - mondtam már, hogy utálom? Nem is! Rühellem! Leprás lelkű...- régen sem voltunk jóban, de úgy tűnik csak romlik a kapcsolatunk. Hasonló személyisége van, mint Choi-nak.

Csendben tűrtük, ahogy mérgelődött. Amint megérkezett Kim, és a többi, a garázsba mentünk. Két kisbuszba ültünk, aminek az első két ablaka, és a szélvédő kivételével, a többi sötétítve van.

- szerintetek, élnek még?- kérdezte Hyunjin a legkomolyabb hangján.

- igen. Minho leleményes, biztos talál valamilyen kiutat. - bíztattam, a többiek bólogattak, de Hyunjin-t teljesen elhagyta a remény.

- nem akarok temetésre menni. - suttogta, de a csendes, hideg légkör miatt tisztán hallottuk.

- nem is fogsz!- rikácsolt Jeongin. - beszéljünk inkább arról, hogy kezdek betaknyosodni. - hogy fokozza drámaiságát szipogni kezdett.

- ha beteg leszel tartsd magad távol tőlem!- kiáltott fel Felix. Jeongin-nak nem esett túl jól a mondat, és a hangnem.

- én leszek a legboldogabb, ha távol maradhatok tőled! - duzzogott be a legfiatalabb.

- szóval, Seungmin. Hogy ment a randi? - mosolygott Jisung.

- egész jól. Emlékeztek Ha Youngsoo-ra? - csendesen bólogattak. - összefutottunk vele az este. Nagyon helyes srác lett!

- biztos csak a sötét miatt láttad annak. - legyintett Bin. A többiek nevettek, de én úgy éreztem, hogy nem hisznek nekem.

- komolyan! Keressetek rá, és meglátjátok! A szemüveg, a pattanások, a zsíros haj, a kapa, és ásó fogak, az egybenőtt szemöldökök, mind eltűntek! - erre már elővették telefonjaikat.

- ő az? - mutatta felém telefonját Chan.

- igen. - bólintottam. Jisung hajolt bele Chan telefonjába.

- tuti csinált valamilyen műtétet. - ült vissza helyére.

- szerintem nem, csak igényesebb lett. Mondjuk neki a családja is olyan volt, hogy hátráltatták. - rázta fejét Hyunjin.

- ja, és mi is tettünk rá egy lapáttal. - vakarta tarkóját kellemetlenül Felix.

- na, azért a taco-s cipő az jó volt. - vigyorgott Changbin.

- mindig a cipőjével baszogattuk. - végig gondolva az elejtett poénokat, amik Youngsoo felé irányultak igaza volt Jisung-nak.

- de mindig bocsántot kertünk. - védekezett Jeongin.

- attól függetlenül utált minket. - kuncogtam.

- megjöttünk. - állította le a kocsit Chan. A fák közé parkolt, hogy annyira ne legyen feltűnő a rendőrautó. Fegyvereinket szorosan magunkhoz vettük. Kim csapatával mentünk be. Én mentem elől, nagyjából tudtam mit kell keresni.

- hol van már? Kim, ha rossz irányba vezetsz kinyírlak!- lökött neki a falnak, amire Changbin, és Chan elém ugrottak, és leszedték rólam.

- nyugalom van, seggfej!- lökte hátrébb Bin.- ha azt mondja, hogy tudja, akkor tudja. A mi emberünk van bent, szerinted átbaszna? - nem válaszolt. Undorodva végig nézett rajtunk, s hátra ment a csapatához. - komolyan mondom, felhurcolom, és beledobom a tóba a cápák közé. - susmorogta.

- Bin, a tavakban nincsenek cámpák. - suttogta neki Chan.

- de. Láttam róla filmet.

- az különleges tó volt, de ez közönséges. - húsz perc gyaloglás után értünk el arra a pontra, ahol múltkor láttam egy vasból készült csapó ajtót. Hyunjin segítségével kinyitottam. Rozoga létra vezetett a sötétségbe. Nem voltak kanyarok, csak egyenes, sötét folyosó szerű út. Száz méter után egy vasajtó zárt el minket a másik oldaltól.

- készüljetek!- néztem hátra, utána benyitottam.