36
Seungmin pov:
Munka közben csak arra tudtam gondolni, hogy este randim lesz. Utoljára nem tudom mikor voltam, talán középsuliban..régen volt az biztos. Az idilli képet Aechong szét rombolta valahányszor is hozzám szólt. Felix, ahogy ígérte elkérte a többiek mobilját, és átnézte, de senkién nem talált semmit. Mikor eszembe jutott Hyejin arca mindig egy mosoly kúszott arcomra. Szerelembe lehet esni ilyen hamar, vagy csak egy fellángolás? A lényeg lényege, hogy este nyolcra érte kell mennem, és elvinnem valahova. Ezen még agyalok, hogy hova. Szórakozó helyre semmiképpen nem akarom vinni, nem tudom, hogy mit szeret. Talán egy éjszakai kocsikázás megfelel, vagyis remélem. Tartalék ötletnek ott van az, hogy elviszem valamilyen étterembe, de oda nem szívesen mennék.
Az irodából négy órakkor tudtam elszabadulni. Két óra múlva mehetek a Glass-hez. Beugrok a közeli boltba venni valamilyen kaját, átöltözök egy kényelmesebb ruhába, utána megyek a fiúkhoz. Onnan meg talán majd vagy haza, vagy Hyejin-hez. Attól függ, hogyan fogunk végezni. Azt terveztem nem maradok ott, ha a beszélgetés áthajlik másik témára, a srácok meg fogják érteni. Hyejin-nel nem beszéltünk időpontot, de szerintem nyolcra jó lesz.
Az idő kint felért egy tavaszi délutánnal, pedig október vége van. Ha így folytatja az időjárás bajok lesznek szerintem. Most össze kéne fagynom a hideg levegő miatt, de helyette szakad rólam a víz. A zsebemből előhalásztam az öreg opelem kulcsát, és kinyitottam a zárt. Még keresztapától kaptam ezt a kocsit. Egy Opel Astra, ami annyi mindenen ment keresztül, hogy ez lehetne a Terminátor autója. Ahogy azt elterveztem bementem a boltba, utána siettem haza. Gyors tempóban forraltam vizet a zacskós levesnek, közben válogattam a ruháim között.
A Glass parkolójában kerestem egy szabad helyet, ahova letehetem a járgányomat, azután mentem be. Fogalmazzunk úgy, hogy ezen a "szórakozóhelyen" törzsvendégek vagyunk. Nagyjából három éve fedeztük fel, és azóta ide járunk, ha ki akarjuk engedni a gőzt. Pontosan nem tudom mi lenne ez a hely. Kávézó féleség lenne, de alkoholt is árulnak.
Beérve köszöntem a pultosnak, körül néztem, hogy a fiúk valamelyike itt van-e már, vagy még nem. Jeongin-t pillantottam meg a számítógépek egyikénél. Fején fejhallgató volt, nagy eséllyel nem is hal. Mögé álltam, két kezemet vállára helyeztem, a frászt hoztam rá. Egy videójátékkal játszott, de mivel megijedt elvesztette a játékot.
- Seungmin! Most miattad oda a köröm! - csapta meg karomat. Mosolyogva ültem le mellé.
- minek ijedtél meg? Ha nem lennél ennyire félős, nem veszítetted volna el.- vontam vállat. Valójában, igen, igaza van, de átirányítom rá a felelőséget.
- túl sok időt töltöttél Minho-val. Kezdesz olyan lenni, mint ő. Ő is ezt mondta volna.- indított egy újabb kört.
- ez nem igaz. - csak vállrándítással jelezte, hogy őt ez nem érdekli, inkább játszik tovább. Amíg a fiúk nem jöttek néztem Jeongin-t, hogyan játszik. Meg kell hagyni, egész ügyes. Miután mindannyian befutottak körbe ültünk egy asztalt.
- miért akartál találkozni itt? Most inkább azon kéne agyalnunk, hogyan leljük meg Minho-t, mert nélküle le fogják csapni a kezünkről az ügyet. Dolgoznak már rajta, szóval, ha nincs semmilyen ötleted húzzunk innen dolgozni! - hadarta el egy szuszra Jisung.
- igaza van.- értett vele egyet Hyunjin.- Minho a feje a nyomozásnak, ha ő nincs le fognak minket szerelni erről az esetről, aztán várhatjuk, míg a másik csapat hozzá kezd két hónap múlva.- mind tudtuk ezt a kockázatot, nincs túl sok időnk, amit kidobhatnánk az ablakon.
- tudom.- bólintott Chan.- tájékoztattak róla, hogy negyvennyolc óráig, még miénk, de ha letelik átkerül valaki máshoz, szóval gyors leszek. - nagy levegőt vett.- Aechong vitte el Minho-t, van rá bizonyíték. Nyakig benne van a szarban. Nem tudom, mit akar tőle, de az biztos, hogy Jia-t, és a gyerekeket is ő vitte el. Minho rablásával ez egyértelművé vált. Nyomon követte a nyomzás minden lépését, tudott minden lépésünkről. - a fiúk nem akarták elhinni, amit hallottak. Látszott rajtuk, hogy kételkednek Chan szavaiban.
- hogy tudta volna elvinni? Az a csaj még nálam is kisebb, Minho nagyobb, és neh...rájöttem.- maradt csendben Changbin.
- azért nem akartunk szólni hamarbb, és azért nem az irodában mondtuk el, mert talán lehallgat minket. - kapcsolódott be Felix a beszélgetésbe. - a telótokat is azért kértem el. Nem volt rajta semmi, nem kell aggódnotok.
- tehát az lesz a dolgunk, hogy ráállunk Aechong-ra?- tette fel a kérdést Jeongin.
- igen, de az igazi neve Choi Haneul. - értetlenül kapták rám a fejüket. Jisung világosodott meg elsőnek.
- mielőtt ide került volna megkaptam az adatait, és a névnél Choi Haneul szerepelt. Másnap mikor megnéztem, akkor már az Aechong név volt ott. Azt hittem valamit félre küldtek, ezért nem foglalkoztam vele, de mostmár tudom, hogy kellett volna.- csapta magát homlokon Jisung.
- nincs semmi baj. Az a fontos, hogy már tudjuk kit kell figyelnünk. Előtte játszuk a hülyét, akik elakadtak a nyomozásban. - Chan szavai nyugtatóan hatottak Jisung-ra.
- de mi lesz, ha elveszik tőlünk? - tette fel a kérdést Hyunjin.- ha azt mutatjuk, hogy elakadtunk, akkor nekünk befellegzett.
- már beszéltem a vezetősséggel. Összehívtam egy gyűlést, bemutattam a bizonyítékokat. Szabad utat adtak nekünk.- megkönnyebülten sóhajtottunk fel.
- mondhattad volna hamarabb is. Akkor nem izgulom szét a belem.- jegyezte meg egy kicsit csípősen Jisung.
- bocsánat.-hajolt meg picit.- de mostmár tudjátok. Attól meg, hogy van időnk nyomozni a főnökség által, nem biztos, hogy Haneul által van. Minél hamarabb meg kell őket találnunk, nem hinném, hogy ép bőrrel megússzák. Talán Minho igen, de Jia helyzetével kétségeim vannak.
- annyival jobb a helyzetünk, hogy Minho vele van, és tud rájuk vigyázni.- motyogta Felix.
- igen, de mi van, ha nem hozzájuk vitték?- nézett rá Changbin.
- most rajtunk a sor, hogy kihúzzuk Minho-t a szarból. - mondta Jeongin, de nem nézett ránk.
- holnaptól valakinek követnie kell Haneul-t mindenhova. - szavaimra helyeslően bólogattak. Az órára pillantottam rá. 19:24. - nekem viszont most mennem kell. - álltam fel.
- menj is hős lovag, ne várasd meg a hercegnőt.- cukkolt Jisung.
- ne legyél féltékeny, amiért neked nincs.- vigyorogtam rá.
- nem vagyok féltékeny. Elég nekem az anyám.- vont vállat lazán.
- ez nagyon félreérthető volt. - mondta ki helyettem Changbin. Vigyorogva hagytam őket magukra.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro