17
Minho pov:
Az úton lebeszéltem Jimin-nel, hogy ha kell, az ő nevére hagyatkozok. Körülbelül harminc perc után egy zöldséges boltnál parkolt le Hyunjin. Megvárta míg mindannyian kiszállunk az autóból, aztán az ablakokat felhúzva zárta le. A környékről hamar lejött az embernek, hogy nem túl puccos a hely.
- kövessetek. - vettem fel a maszkot. A táskát megfogva indultam előre.
- honnan tudod, hogy hol van?- vett fel Felix is egy maszkot, s rohantak utánam.
- az úton beszéltem Jimin-nel. Ő mondta, hogy egy bárban megtalálom őket. Később még fel fogom hívni őt, hogy amit tud róluk, azt mind mondja el. Talán lesz valami ami segítségünkre lesz a nyomozásban. - a hosszas magyarázkodásomat csendben hallgatták végig. Talán nem is figyeltek. Changbin kérdése, azonban meggyőzött róla, hogy figyeltek.
- melyik bár?
- Airvaes. Éjszakai klubb, de nappal is nyitva van, csak nincs akkora tömeg. Bent van a kerület szívében. Jimin azt mondta, ez a törzshelyük, szóval most is ott tanyáznak. - az emberek annyira megnéztek minket, mintha valami istenségek lennénk. Pedig megeshet, most rohanunk a vesztünkbe.
- Jimin együtt dolgozott velük, azért tud ennyit róluk?- firtatta Hyunjin.
- Jimin mindenkivel együtt dolgozik, akiknél olyan a bevétel, hogy eget remegtető. Ő nem szarozik. - vontam vállat mosolyogva.
- be fognak minket engedni?- tette fel a kérdést aggódva Jisung.
- ha csendben maradtok, és hagyjátok, hogy én beszéljek, igen. - remélem, ha maguktól nem engednek be, Jimin neve hallatán igen.
- amúgy Jimin jól néz ki. - szólalt meg Felix, amire megtorpantam. Nem csak én, a fiúk is. - most mi az? - nézett ránk értetlenül.
- barátnőd van. - közölte a tényt Changbin.
- tudom, és?- pillantott még mindig értetlenül.
- majd, ha szakítasz, beszéld le Jimin-nel, hogy gyertek össze. Állami támogatást ne várjatok. Menjünk. - indult el Hyunjin.
- csak mondtam! - kezdett bele a magyarázkodásba. - nem akarok vele összejönni! - tiltakozott. - de elgondolkodok rajta..- hangja sejtelmes volt. Nem foglalkozva vele mentünk tovább. Mikor megérkeztünk a hátsó ajtón akartunk bemenni, de az zárva volt.
- ha ezt megnyomom a csengő szólal meg, ugye?- kérdezte Hyunjin erősítést várva, közben egy piros gombra mutatott. Úgy nézett ki, mint egy csengő.
- nyomd meg. - utasította Changbin. Hyunjin megnyomta, viszont csengő helyett egy raktár tárult szemünk elé. Az ajtó hangos robajjal nyílt ki. A bent lévők szeme mind ránk ragadt. Elhúzott szájjal álltam.
- ya! Ti kik vagytok??- sietett felénk egy pasas. Kék munkaruhában volt, rövidre nyírt haj, körülbelül negyven éves, nyakán egy tigris tetoválás. Szerintem nem maffia tag, inkább raktáros.
- Cui Sangook-ot keressük. - kerültem ki Jisung-ot, így a pasi elé tudtam állni.
- milyen ügyben?- ráncolta homlokát, és csípőre tette a kezét.
- azt vele szeretnénk megbeszélni. - nem mondott semmit. Alaposan végig mért minket, tetőtől talpig. Gondolkodó pillantást vetett ránk, szeme a táskát szúrta ki.
- abban mi van?- biccentett a táska felé.
- egy új találmány, amit Mr. Cui-nak hoztunk. - emeltem fel.
- tud mondani egy nevet?- tette keresztbe karjait.
- Park Jimin. - szemei megdagadtak, mint aki szellemet látott volna. Egy percig nem szólt, csak miután eszébe kapott.
- i-itt várjanak! - fordult meg, és sietős lépteket hagyva ment el. A fiúkkal egymásra néztünk, hátha tudja az egyikünk mi volt ez a reakció. Jimin...mit csináltál..? Nem telt bele tíz percbe a férfi visszajött. Nem jött közel hozzánk. Három méterre állt meg tőlünk. - jöjjenek!- kiáltotta oda nekünk. A fiúkkal egymásra néztünk, utána elindultunk. Egy lépcsőn vezetett fel minket. Led fények világították meg a lépcsőt. Ha nem lennének, biztos egy csomó ember orra esne, köztük mi is. Sötét volt. A lépcső tetején megjelent előttünk a bár pult. A padló fekete márvánnyal volt kirakva, a fények visszaverődtek rajta. A pult gránitból készült. Oszlopokkal volt díszítve a tánc tér. Ha azok közül valamelyiknek valaki neki megy részegen...szép álmokat neki.A pulttal szemben hat dohányzó asztal, sarokkanapékkal volt elhelyezve. Az oszlopokra led fénycsíkok voltak erősítve, a pult felett egy erkélyen volt a dj pult. A zene halkan szólt, de elég hangosan ahhoz, hogy értsük a szöveget. Sangook ott ült az egyik asztalnál. Cigarettázott. - várjanak itt!- állított meg minket a férfi. Ahogy kérte, mi megálltunk, ő pedig odarohant a cigiző férfihez. Mondott neki valamit, amire az ránk nézett. Intett egyet, s három izmos pasas indult meg felénk. Nem voltak azok a nagyon kigyúrtak, de látszott rajtuk, nem restek pakolgatni a súlyokat.
- Minho...- motyogta Jisung bizonytalan hangon. A szívem kihagyott egy ütemet. Az adrenalin elöntötte a testemet, amikor az a három fickó élénk ért.
- megmotozni őket!- biccentett felénk a középen álló a másik kettőnek. A magasabb Changbin, és Felix felé indult el, míg a másik felénk.
- abban mi van?- kérdezte a harmadik. A táskát kémlelte.
- nem fegyver. - válaszoltam, de úgy tűnt nem tetszik neki a válaszom.
- nem azt kérdeztem, mi nincs benne, hanem azt, hogy mi van benne!- szűkítette össze szemeit. Az arca egy patkányra emlékeztet. Az egyik szemére vak lehet, mivel be van kancsulva.
- üzlet. - a pasi, aki Hyunjint nézte át talált nála egy fegyvert.
- uram..!- emelte fel. Fegyvert rántottak ránk, még azok is, akik Sangook-nál álltak. Fegyver rántásukra mi is elővettük a fegyvereinket. Többen voltak, mint mi.
- nem akarunk balhét!- szegeztem a fegyverem a félszeműre. - tegyétek le!- Hyunjin-t mögém toltam a biztonság kedvéért.
- tegyétek le ti! Ti jöttetek ide fegyverrel!- markolta a pisztolyát. A fiúk csak a parancsomra vártak, és lőttek volna. Nem bízok bennük. Ha letesszük, biztos lőni fognak.
- fiúk! Fiúk! - szólalt meg Sangook a háttérből. Szemem felé vezettem. Felállt a helyéről, és hozzánk indult, mögötte a fegyveres kíséret. Nem tartottam sokáig szemmel. A szemetlen patkány itt tartja a fejemhez a pisztolyt, én meg a nyakához, nem kéne levenni róla a szemem. - Park Jimin? - ért közelebb mellénk. - nem kéne ezzel a névvel dobálóznod, fiam. - fújta ki a füstöt. - te nyilván nem ő vagy, és egyikőtök sem ő. - nézett körbe, szemügyre véve a többieket. - vedd már el ezt a szart az arcából! - csavarta ki az embere kezét, majd kivette belőle a fegyvert. - elnézést. - motyogta, miközben a fegyverből vette ki a tárat. A tettére mi is leengedtük a fegyvereinket. - mi járatban vagytok itt?- dobta el az üres pisztolyt.
- üzletet ajánlunk önnek. - vettem le a maszkomat.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro