13
Minho pov:
A fiúkkal ebédidőben kimentünk a közeli kajáldába. Míg ők vígan lakomáztak, én azon gondolkodtam, hogyan kerülhettek a gyerekeim abba, a boltba.
- vissza kéne nézni a kórház kameráinak felvételeit. - szólaltam meg hangosan, amire rám néztek.
- mi?- kérdezett Chan.
- a kamerák felvételein valószínűleg rajta van, ki vitte el a gyerekeimet.
- hogyan szereznéd meg? Kicsit illetlen voltál az igazgatóval. - mondta Jisung.
- ez igaz. Nekem nem adná ide, orvosnak sem tudom kiadni magam, mert ismernek ott. Valaki olyan kell, aki fürge, beleéli magát a szerepébe, ki tudja dumálni magát, és, ha kell, jelenetet rendez. - elgondolkodóan nézték tányérjukat.
- Jeongin, ha még egyszer elmered venni a műanyag villámat, letartóztatlak! - vette vissza a villát Hyunjin a fiútól. Mindenki rá kapta tekintetét, aki az asztalunknál ült. - most mi van? - bontotta ki joghurtját. - attól, hogy ő a fiatalabb a tiszteletet meg kell adnia. Ez a feladata. Kis szaros..- rendezgette tálcáját.
- Hyunjin, mondták már, hogy jól áll neked az orvosi ruha? Kiemeli az arcod vonalát. - könyököltem az asztalra.
- nem, nem mondták még. - vont vállat. - most miért néztek így? Van valami az arcomon? - vette elő mobilját, és nézegette magát.
- nem, nincs. - válaszolt Changbin.
- hallottad, miről beszéltünk? - köszörülte meg torkát Seungmin.
- ja. Valakit be kéne küldeni a kórházba, hogy kémkedjen. - bólintott. Nem mondtunk semmit, mire leesett neki, hogy azt akarjuk, ő menjen be, eltelt egy év tized. - neem, én biztos nem megyek be oda! Ki van zárva!
- én állom a kajádat. - biccentettem felé.
- oké. - egyezett bele.
Az ebédet befejeztük, Hyunjin részét kifizettem, az enyémmel együtt, utána mentünk a kórházhoz. Egy fekete furgonban ültem Changbin, Felix, és Jisung társaságában. A többiekre maradt a papírmunka.
- ezt a poloskát tedd fel, miután szereztél egy orvosi ruhát. - adta a kezébe Felix.
- oké. - a kocsiból kiszállt, mi pedig a monitort néztük.
- ki fogad arra, hogy tíz perc, és lebukik? - kérdezte Changbin.
- én adok neki tizenötöt. - vontam vállat.
- én tízet. - rázott kezet Jisung Changbinnel.
- szerintem meg lesz az öt perc. - bólogatott Felix. A monitor még sötét volt, ez jelezte, hogy még nem tette fel a poloskát.
- ti kértek valamit a boltból?- kérdezte Jisung. Készült kiszállni az autóból.
- valami gyorskaját. - mondta Changbin.
- oké. - mikor Jisung kiment Hyunjin pont akkor tette fel a poloskát, így megjelent előttünk a kórház belseje.
- hallotok?
- igen. - párszor fordult körbe. A földön ott feküdt egy férfi alsógatyában, meg trikóban.
- akkor kamera felvételek?
- igen. - az ajtón kiment, és gyors lépésekkel indult fel az egyik lépcsőn. - Hyunjin lassíts, mert nem látunk semmit. - szólt neki Felix.
- géptermek fent vannak a negyediken. A hetes gépteremben vannak a kamerák felvételei. - néztem a kórház alaprajzát.
- a negyediken? Menjek fel odáig? Leszédül a vakbelem! - Changbin kezével takarta le a mikrofont.
- most mondjátok meg nekem őszintén, miért van még benne a csapatunkban?- nézett szenvedő tekintettel Felix-re, aztán rám.
- amiért te is. - vettem el kezét a mikrofonról. - Hyunjin, van lift. - a fiú nem mondott semmit. A liftekhez ment.
Várnia kellett, mikor kinyílt az ajtó kijöttek belőle az emberek, ő pedig bement. Megnyomta a negyedik emelet gombját, aztán várt. Az ajtó bezárult, a lift elindult.
- de ha ez most meg fog állni, és bent ragadok...ti lesztek a hibásak. - szólalt meg.
- akkor egészen nyugodt életünk lesz. - fordította maga felé a mikrofont Felix.
- ya!! - kiáltotta el magát. - megverlek!- az ajtó pont kinyílt. Egy öreg nő állt a lift előtt. Rémült tekintettel bámult rá. - nem magának mondtam, tudja csak a hangok a fejemben. - hallatszott magyarázkodó hangja. A nő megszeppenve állt, majd elment onnan.
- rossz ötlet volt pont őt beküldeni oda. - nézett rám komolyan Changbin.
- Hyunjin, csak menj egyenesen a gépteremhez, nézd meg a felvételeket, aztán gyere ki. Ügyelj, senki ne lásson meg! Egyszerű, mint az egy meg egy!- nincs túl jó kedvem szórakozni.
Hyunjin óvatosan bement, a monitorok fénye adtak fényt. Megkereste a villanykapcsolót, majd felkapcsolta. Négy biztonsági őr fordult felé.
- ahjj bazd...- temette tenyerébe arcát Lix. Meglepetésünkre Hyunjin ügyesen elintézte.
- uraim, Mr. Ling doktor vagyok, az igazgató küldött, hogy nézzem meg a...
- február huszonhét. - súgtam bele a mikrofonba.
- a február huszonhetedikei kamera felvételeket. Történt egy kis kavarodás a kisbabák terén.
- persze, doktor úr! - állt fel az egyik őr, meghajolt, majd mutatta Hyunjin-nek, hogy üljön le. Hyunjin leült, az őr segítségével visszatekert huszonhetedikére. Úgy ült, hogy mi is lássuk a felvételt.
Próbáltuk most részletesen végig nézni, de majd úgyis átnézzük, ha Hyunjin itt lesz. Egy fekete ruhás nő vett át két gyereket. A felöltözése fura volt. Fekete kalap, fekete szoknya, fekete harisnya, tűz piros magassarkú. A fiúkkal összenéztünk.
- úgy tűnik minden rendben történt. Valószínűleg, a fiatalok szeretnének minket átverni, de nem fog sikerülni. Köszönöm a segítséget minden jót! - állt fel Hyunjin. Pont akkor, mikor kezd gyanússá válni a felvétel. Mély levegőt vettem, szememet behunytam, és kifújtam a levegőt.
- Minho, nyugi. - tette vállamra kezét Changbin. Hyunjin kilépett a teremből, majd rohant a lifthez. - az igazgatót látta meg az egyik kamerán. Oda tartott. - akkor jobban tette, hogy lelépett. A lift kinyílt, ő pedig lépett volna be, de egy nő rákiáltott.
- doktor úr! - ragadta meg karját. - sürgősen szükség van magára !
- nem érek rá...keressen mást! - próbálta leszedni a nő markát, de nem jött neki össze.
- tényleg sürgős, Ling doktor! - húzta magával a nő. A szülészeti osztályra vitte. - korai szülés, a babának egy hónappal később kéne jönnie, de az anyuka jelezte, hogy nagy fájásai vannak. Négy perces összehúzódásai vannak! - nyomott Hyunjin kezébe egy maszkot, és kesztyűket.
Most Felix fogta le a mikrofont.
- most fog lebukni. - állítására mindketten hevesen bólogattunk. - Jisung-ot meg elrabolták. Már mióta elment, lassan egy órája.
- fel se tűnt. - vont vállat Changbin.
- nézzük, mit fog csinálni Hyunjin. - mutattam a monitorra, ahol Hyunjin már az anyukánál volt. - Bin, takard el Felix szemét. - a fiú tette, amire kértem, de Felix el elvette a kezét.
- jól van, hölgyem, lélegezzen mélyeket, és nyomjon! - próbáltuk nevetésünket visszafogni, de Felix-nek ki kellett szállnia a furgonból, mert nem bírta, ahogy Hyunjin úgy csinál, mintha tudná, mi a dolga. - már látom a fejét! Nyomjon egy nagyot! - a kiáltás, ami a fiatal asszony torkából szakadt, nekünk is fájt.
Mi is láttuk a gyerek fejét. Az ajtó kinyílt, amire oda néztünk. Jisung állt ott. Amint meglátta a képernyőt lesokkolódott.
- az egy gyerek a nemiszervben???- rikkantott fel, jó vékony hangon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro