Minho pov:

A fiúkat elküldtem, hogy nézzenek utána az orchidea jelentésének, míg én a közterületi kamerákat figyeltem.

A gyerekek, akik meghaltak, mind egy hús boltba ment be, de kijönni már nem jöttek. Az egyik gyerek fényképét kinyomtattam, utána a fiúkhoz indultam volna át, ha Aechong nem szólít meg.

- sunbaenim, kész van az utolsó lap is! - rohant elém, s nyújtotta a papírt.

- tedd az asztalomra, majd, ha visszajöttem elolvasom. - indultam el, de megint megállított.

- addig mit csináljak? - gondolkodóan néztem rá.

- nézd meg a neten, milyen áru egy kávéfőző. - biccentettem rá, aztán ott hagytam. Felix-hez mentem át. - hallod, ráérsz? - dugtam be a fejem az ajtón.

- szerinted, a munkahelyemen ráérek? - nézett fel.

- jó, a beosztottam vagy, az én felelősségem, szóval most rá fogsz érni. Megyünk husi boltba, oké? - tártam nagyra az ajtót.

- ilyenkor? Mi kell onnan? - kapcsolta ki a gépet.

- csak ellenőrzök valamit, de kellesz te is, és az informatikus tudásod. - vontam vállat.

- ja, hát igen. Nem mindenkinek futja kétszáz IQ-ra. - állt fel az asztaltól mosolyogva.

- ezért vagy itt. - kacsintottam rá. Szája tátva maradt, de ott bujkált a mosoly az arcán.

- ez gonosz volt!- nevette el magát.

- te kezdted. Na gyere, menjünk. - fordultam ki az irodából. Felix összeszedte a szükséges cuccait, utána a kocsihoz siettünk.

- Seungmin mondta, hogy mindegyik gyereken van orchidea. Mélyebbre ástam, és találtam is valamit. - nyitotta ki laptopját.

- mit?

- a nyolcvanas, de kilencvenes évekre is jellemző volt ez a fajta gyerekrablás. Idézőjelben.

- folytasd. - miközben ő olvasott, kitolattam az útra.

- az első eset ezernyolcázhetvenkettőben történt. Sztorira kíváncsi vagy? - pillantott felém.

- igen, mindenre.

- egy furgon állt meg az utcán, és egy kisfiút hirtelenjében rántottak be a kocsiba. Elsőnek olyan gyerekeket vittek el, akiknek voltak szülei, aztán rájöttek, hogy ez nem lesz jó, mert őket keresni fogja a rendőrség.

- ezt belátták, meg minden, de arra nem gondoltak, hogy fel fog tűnni a rendőröknek, ha szanaszét dobálnak gyerek hullákat?

- vagy talán azért csinálják, mert tudják, hogy észrevesszük.

- de annak mi értelme? Ki lenne olyan hülye, aki lebuktatná magát?

- a jelenlegi gyilkosunk. Összesen négy ilyen gyilkosság történt. Egy gyilkosságnál húsz gyerek halt meg. Mind a négy esetnél húsz gyerek vesztette életét.

- akkor, ez az ötödik?

- igen. Harminc év elteltével csaptak le eddig. Legutolsó ezerkilencszázkilencvenkettőben történt, úgyszintén húsz gyerek halt meg.

- és az orchidea mire szolgál?

- azt nem írja, viszont az emberek elnevezték ezt a gyilkos bandát, ha bandáról van szó, nancho-nak, az emberei pedig egy orchideát viselnek a testükbe égetve, bármely részükön.

- szó szerint orchidea a nevük?

- igen. Dél-Koreára volt jellemző ez, a gyerekrablás, vagy gyerekrabszolgaság, azt nem tudom, hogy más országok átvették-e tőlünk.

- módszereikről tudunk valamit?

- a boncolások alapján elrabolták a gyerekeket, bedrogozták őket, utána kínozták egy darabig, amíg engedelmes lett. Öt évestől tíz évesekig vitték őket.

- kisbabákat nem raboltak el?

- nem. Azokkal nem tudtak mit kezdeni. - csukta le a laptopot.

- ez egy részről jó, más részről nem.

- miért ne lenne jó? - pislogott zavarodottan.

- mert nem tudom hol vannak a gyerekeim. - parkoltam le a hús bolt előtt.

- otthon, nem? - kérdésére hátra dőltem az ülésen, s fejemet ráztam.

- te nem tudod? Rossz ikreket adtak át nekünk. - néhány perc néma csend szállt le ránk. Kellett neki idő, míg felfogta.

- azt a kurva. - bámult maga elé. - mit fogsz csinálni, vagy, hogy szerzed őket vissza? - hadarta egy szuszra.

- az orvos, akinél Jia szült meghalt. Neki néztem utána, jobban mondva, az új csaj nézett utána. Még nem olvastam el, amit leadott róla. - csatoltam ki a biztonsági övet.

- ez azért nagyon sürgős eset. - szállt ki a kocsiból.

- tudom. Mégsincs semmi, amin el tudnék indulni, csak a halott orvos.

- nem lehet, hogy Choi-nak köze van hozzá? - nyitott be a hús boltba.

- a börtönből? Szerintem nem. Mit tudna csinálni? Az embereit elfogta a rendőrség, más börtönben vannak, mint Choi. Nem tudom, hogyan tudna kintről segítséget kérni ahhoz, hogy kibasszon velem. - csuktam be az ajtót. Az ajtó feletti csengő jelezte ott létünket.

- jó napot! - köszönt az eladónak.

- jó napot! Mit adhatok?- támaszkodott meg a pult felett.

- információt. - vettem át a szót Felix-től. A férfi értetlenül nézett ránk.

- m-milyen információ? - cikázott szeme köztünk.

- gyerekek tűnnek el, miután belépnek ebbe a hús boltba. - támaszkodtam a pultra.

- ide egy gyerek sem jött be. Csak a szüleikkel jönnek be. Tudják, nagy részük félnek a késeimtől. - mutatott kuncogva a falra. Teljes kés készlet virított a falon.

- meg is értem miért. - nézett végig alaposan a fickón Felix.

- szeretnénk átnézni a kamerák felvételét. - mondatomra kihúzta magát.

- kik önök, hogy meg kéne engednem? - húzta fel szemöldökét.

- Lee Minho nyomozó. - emeltem fel kártyámat.

- Lee Felix. - emelte fel ő is.

- oh..- törölte meg kezét. - erre, jöjjenek erre ! - mászott ki a pult mögül, majd egy ajtón ment be. Felix és én egymásra néztünk.

Mind a kettőnk furcsállja a pasas viselkedését, azonban ennek ellenére, után mentünk. Egy kisebb helyiségbe vezetett. Iroda lehetett.

- itt meg tudják nézni a felvételeket. - húzta ki nekünk mosolyogva a széket a gépnél.

A székbe én ültem le, Felix mellettem állt a laptoppal. Én a benti kamerákat néztem, ő pedig a kinti kamerákat.

- nézd, itt megy a kisfiú. - mutatott a laptop képernyőjére.

- aha...- pillantottam át a számítógépre. - hátra ment, a raktárba. - mondtam, mikor a kisfiú bement a raktárba. - de nem jön ki.

- ez- csörömpölés hallatszott, majd Felix az asztalra borult, onnan a földre esett. A székkel felé fordultam. Váza darabjai feküdtek körülötte. A pultos férfi állt velem szemben, kezében egy késsel.

- hatóságra támad, hátráltatja a munkánkat, ez sajnos sok idejébe kerül Mr....akárki. - álltam fel a székből.

- ne aggódjon, nyomozó! - vigyorgott eszelősen, s jobban szorította a kést. - amiről nem tudnak az nem fáj nekik. - tett felém egy lépést.