*Sasaki szemszögéből* 

Rá néztem Kazumira de csak egy pillanatra aztán újra padlót kezdtem bámulni.

-Mért jöttél? - kérdeztem.

-Csak érdekel mi van veled. - tette a kezét a lábamra.

-Ne érj hozzám. - löktem el a kezét. Mióta emberből ittam állandóan éhes vagyok, ha hozzám érnek meg végkép elvesztem fejem. Agyaraim teljesen ki nőtek szemeim izottak. Kezem az arcom elé emeltem lábaim remegtek.
- Meny el. - mondtam.
- Nem megyek sehova. - le guggolt elém meg fogta a kezem és elvette az arcom elől, de mielőtt rám nézett volna elfordítottam a fejem.
- Mért?
- Mert fontos vagy nekem. - kezével meg fogta az álam alatt és maga felé fordított.
- Igyál a véremből. - mosolyog, de mért? Szörnyetegnek kéne tartania gyűlölnie kéne.
- Nem. Nem tehetem. Nem érted én téptem szét azt a két embert, akiről Yukio beszélt. - fakadtam ki.
- Nem akarlak téged is megölni. - lehajtottam a fejem, de ő vissza felemelte.
- Bízom benned. - mért nem fél tőlem?

*Kazumi szemszögéből*

Most még jobban bele szeretem. Felálltam oda tartottam a kezem Sasakinak.
- Gyere. - megfogta a kezem és ő is felált.
- Biztos? - nézet a szemembe.
- Igen biztos. - vámpír gyorsasággal egész a falig nyomott. Két éles szemfogát bele mélyesztette a nyakamba. Mikor felsértette bőröm fel szisszentem. Hallottam ahogy kortyolja a vérem. Átkaroltam a derekát. Kis idő után elvált a nyakamtól. Nyelvével végig nyalta a harapást, amik ennek hatására begyógyultak.
- Ízlett? - kérdeztem mikor a szemembe nézet.
- Nagyon. - nyelvével le nyalta szája széléről az ott maradt vért. Kezem még mindig a derekán pihent. Magával ragadott a hangulat, ajkaim az övéihez nyomtam. Meglepődött majd viszonozta a csókot. Nyelvem bejutást kért, amit meg is kaptam. Nyelveink vadul kényezteték egymást. Majd levegőhiány miatt lihegve váltunk el. Ellöktem magamtól és ki szaladtam a házból mintha valami lány lennék. Hazafele sétáltam gondolataimba merülve. Ezt nem kellet volna francba száz, hogy most gyűlöl. Magával ragadtak az érzelmek. Meg torpantam megérintetettem ajkaim. De viszonozta a csókot. Biztos csak magával ragadta a hév, mint engem. Lehetetlen, hogy meleg legyen nincs ilyen szerencsém.