-Jiminie Nem megyünk inkább sétálni egy kicsit a városban? Az biztosan jót tenne mindkettőnknek. -simogatta meg a hajamat Kook az ágyban fekve, mivel már egy órát biztos feküdhettünk, miközben gondolkoztunk, és próbáltuk megbeszélni ezt a dolgot. Jungkook felkészített arra is, hogy mi lenne akkor, ha kiderülne az, hogy ő volt az egykori apám, amit én nem tudnék elfogadni. De persze azt is megbeszéltül, hogy ennek kicsi lenne az esélye, és nem szabad felesleges tévhitekben ringatnunk magunkat.

-Nem akarok kimenni innen.. -motyogtam.

-Jimin, nem ezért hoztalak el ide, te is tudod. Szard le azt a férfit és inkább foglalkozzál velem. -nézett rám a nagy bambi szemeivel, ami miatt kénytelen voltam elmosolyodni.

-Végülis... igazad van. Nem ezért jöttünk el. És mondd csak... mit csináljak veled? -fordultam én is felé.

Kooknak igaza volt. Nem cseszhetem el ezt az öt napot, ami csak is a miénk és ki kell használnunk.
Ez most csak rólunk szól, és nem hagyhatom, hogy más elrontsa ezt.
Most minden olyan jó, és nyugis. Ennek így is kell maradnia.

-Lenne pár ötletem... Tudod, itt most távol vagyunk Szöultól és mindenkitől. Eléggé feltüzel a gondolat, hogy te itt és most bármit megtehetnél velem, nem gondolod? -csúszott mégközelebb hozzám, és perverzen elvigyorodott.

-Azt akarod, hogy újra a magamévá tegyem a te kerek és izmos seggedet? Mert eddig ez jött le nekem abból, amit mondtál. -mélyítettem el a hangomat, majd fölé kerekedtem, és úgy néztem le az ő kis megszeppent valójára.

-J..Jimin... -makogta cukin.

Olyan aranyos, istenem. Úgy megzabálnám a kis piros pofiját.

-Na mi van? Erre nem számítottál, nem igaz? -simítottam végig orrom hegyével a nyakán.

-Jimin... fejezd... be. -markolt bele a bicepszembe.

-Hiszen te mondtad, hogy bármit megtehetek most veled. Akkor ne is ellenkezzél. -csókoltam a nyakhajlatába.

-Neh... Nem akarok újra alul lenni... -nyelt egy nagyot, miután beletúrt a hajamba.

-Hm... kár... pedig most megjött az önbizalmam és én is szeretek domináns lenni... Tudod én sem vagyok ám mindig gyengéd ilyen téren... -suttogtam az utolsó mondatot a fülébe, miközben ráültem a csípőjére.

-Nem akaromh, Jimin... -nyögött bele egyet a mondatba.

-Miért nem? Talán nem élvezted a múltkorit, amikor én voltam felül? Pedig akkor még egy második menetért is könyörögtél. -túrtam én is selymes tincsei közé.

-Tudom. Deh... én vagyok a top a kapcsolatunkban. -válaszolta nehézkesen.

-Ugyanmár... én is lehetek az, ha szeretnék. -másztam be lábai közé, majd a bejáratához nyomtam a már éledező tagomat. -Látod, már az is vagyok. Nincs itt olyan, hogy top és bottom. Itt csak mi vagyunk... -mondtam halk, mély hangon, mire Jungkook csak nyöszörögni kezdett.

Aranyos, hogy mennyire más oldalát mutatja így nekem, ha én játszom a domináns szerepét.
És az az igazság, hogy szívesen a magamévá tenném őt újra, de őszintén meg nem tudom... az kicsit olyan furcsa lenne.

-De, én akartalak téged... -nyöszörgött továbbra is.

-És ha én most nem engedném meg? -kezdtem el ingerelni az alsó felét.

-Vagy... mi lenne ha kipróbálnánk, hogy milyen... tudod... szájjal? -pillantott rám elködösült tekintettel, mire nekem is nyelnem kellett erre egy nagyot.

-Jungkook, én nem tudom, hogy hogyan kell azt jól csinálni és szerintem ne is most akard te azt megtudni, szóval maradjunk inkább az eredeti póznál, amihez nem kell se száj, se kéz, csak... tudod mi kell hozzá. -löktem egyet a csípőmmel, pont jó helyre, mert egy nyögés szaladt ki a száján.

-Aham Jimin... Ne készíts ki. Még mindig nem akarok alul lenni. -markolt bele az ágyneműbe, ami csak mégjobban fokozta a vágyamat iránta.

Nem válaszoltam erre már semmit, hanem csak ráültem a sarkaimra, és mégjobban magamra húztam Kook alsó felét, amit ő szenvedve nézett végig.
Elkezdtem az izmos combjait simogatni, és elég sokszor beszöktek a kezeim a rövid nadrágja alá. Nem tétlenkedtem egy percet sem, egyből a comja belső felét kezdtem el határozottan simogatni, amivel szerintem már rég felhúztam őt, de még nem szólt érte.

Miután jól kitapogattam magamat a combjánál, utána megfogtam a karjait, majd egy erős, határozott mozdulattal felhúztam őt ülő helyzetbe, így szó szerint az ölemben kötött ki, mire a gyomrom liftezett egyet, majd sötéten elmosolyodtam.

Próbáltam a lehető legszexibben levenni magamról a pólómat, majd elhajítottam azt a hátam mögé.
Utána róla is egy mozdulattal lerántottam a felsőjét és azt is száműztem a szoba valamelyik pontjába.

Felpillantottam a kíváncsi, vággyalteli szemeibe, majd visszalöktem őt a párnák közé, és újra fölé tornyosultam.

-Mi lenne ha ma valami új dolgot mutatnék neked, amit eddig még csak én kaptam tőled...? -kérdeztem tőle halkan, a fülébe suttogva a szavaimat.

-M..mire gondolsz? -simított végig a hátamon, majd kikerekedtek a szemei. -Mi.. mi van a hátadon? -ijedt meg, mire én csak ejtettem egy félmosolyt, viszont a friss sebek még azért mindig fájtak egy kissé.

-Jungkookie... hiszen ezeket te csináltad még a medencében. Szépen összekarmoltál engem csókolózás közben. -hintetten egy puszit a cseresznyevörös ajkaira.

-Én... nem akartam. Sajnálom Jiminie. -nézett rám bűnbánó szemekkel.

-Nem baj, Kook. Szerintem jól fognak állni nekem ezek. Mellesleg már nem is fájnak annyira, szóval folytassuk is, amit elkezdtünk. -simítottam a már most kipirult arcára.

Hogy lehet valaki ennyire gyönyörű?
Annyira szeretnék most dominálni felette.
Azt akarom, hogy ő is újra érezze azt, amit én szoktam általában, mikor a magévá tesz. A mennyországot.
Megakarom osztani vele ezt az érzést újra.
Meg persze én is férfiből vagyok, nekem is kell néha az, hogy én legyek felül és nem csak alul.
Én is szeretek irányítani és nézni azt, ahogy például Jungkook hangosan nyögi a nevemet, meg azt hogy gyorsítsak, miközben én diktálom a tempót. Szeretném érezni azt, ahogy a hajamba markol, hogy valamin levezesse a vágy okozta feszültséget. Szeretném, ha a gondosan kidolgozott, izmos lábait a derekam köré fonná.
Szeretném hallani az izgató hangját és érezni, ahogy a teste megremeg alattam.

Hiába nem nekem való ez a szerep, néha azért én is vágyok arra, hogy top legyek.

-Szóval... arra gondoltam, hogy mi lenne, ha kiszívnám a nyakadat. Úgy jó alaposan. Megérdemelnéd már, tekintve azt, hogy eddig ezt sosem tehettem meg veled a munkád miatt. De most itt nincs semmi munka, és a foltok is eltűnnének, mire haza érkezünk. -számoltam be neki a tervemről.

-Nem is tudom, Jiminie... -kezdte el, miközben próbált nagyokat lélegezni.
Szegény, már ennyiről kikészült.

-Ezt egy igennek vettem. -válaszoltam a fülébe, majd ajkaimat a nyakára tapasztottam és rögtön bele is csaptam a lecsóba.

A csípőjére ültem, majd mind a kettő kezemmel a hajába túrtam, majd se szó se beszéd, szívni kezdtem Kook nyakán az érzékeny, fehér bőrét.

Az alattam fekvő egy hatalmasat nyögött, mikor megérezte a különös érzést, majd a hátam és a nyakam köré fonta a karjait.
Ez az... ezt akartam érezni.

Türelmetlenül szívtam a nyakát, egyre többet akarva.
Ah... nem tudok betelni vele.
Olyan finom és illatos bőre van, hogy csak úgy vonz magához.

Jungkook elég hangos volt mindeközben, és ott simogatott, ahol csak ért.

Eléggé belejöttem a dolgomba, mert már a vállánál haladtam lefelé.
Haraptam és szívtam a bőrét, mint egy igazi vadmacska.
Ezután a nyaka másik oldalára tértem át, amit már kicsit durvábban tettem foltossá, mivel látszólag Kook is élvezte ezt.
Esküszöm, hogy megláttam benne magamat, mert ő is majdnem olyan hangos volt, mint amilyen én szoktam lenni.
A szemei szorosan le voltak hunyva és az ajkai pedig résnyire nyitva voltak.
Iszonyat izgató látványt nyújtott, ahogy ott feküdt alattam.

Miután kellő mennyiségű lilás foltot hagytam rajta, én már nem bírtam tovább.

Hevesen az ajkaira tapadtam, és vadul csókolni kezdtem őt, majd ezzel egyidőben elkezdtem lehámozni róla a nadrágot az alsójával együtt, amiben készségesen segített is, így egy kis bénázás után meg is voltunk.
Ezután jöttem én, ami miatt egy kicsit meg kellett szakítanunk a csókunkat, hogy gyorsabban megtudjak szabadulni az engem fedő felesleges ruhadaraboktól, majd a telefonomat a párna mellé hajítottam, hogy ne essen majd baja, aztán ezutána vissza döntöttem Kookot az ágyra és újra csókolni kezdtem őt.

Nem tétlenkedtem, egyből átvezettem a szájába a nyelvemet is, majd hosszas percekig csak téptük egymás ajkát, ami miatt már vészesen fogyott a türelmem.
Úgy éreztem, hogy ha most nem cselekszek semmit, akkor abból nagyobb probléma is lehet.
Na meg persze Jungkook meztelen valója is kurvára felizgatott, aki épp alattam vergődött többért könyörögve.

-Akkor... engeded? -kérdeztem tőle, mikor elváltam tőle egy kicsit.

-Nem. -válaszolt csak ennyit, majd hirtelen fordított a helyzetünkön, és engem egy szempillantás alatt négykézlábra helyezett az ágyon.

-Mi? Neh, Kook. -lepődtem meg a tettén.

Ezek szerint most is én leszek alul. Na nem mintha bánnám, csak már olyan jól elterveztem, hogy Jungkookot hogyan is fogom a magamévá tenni.

A fekete hajú egyáltalán nem szarakodott semmivel.
Úgylátszik, hogy ő már felkészült arra is az út elején, hogy itt is csinálni fogjuk, mert valahonnan előhalászott egy síkosítót meg egy... óvszert?

-A..azt meg minek? Sosem használtunk még ilyet. -néztem hátra a vállam fölött.

-Jiminie, ez egy luxus szálloda. Nem kockáztathatjuk meg azt, hogy esetleg összepiszkolunk valamit. Na megy. -magyarázta, miközben nyomott a tubusból egy nagy adagot az ujjaira.

Ezt követően megéreztem azt a tipikus feszítést a hátsómba, de még nem fájt.

Aztán jött a második, majd a harmadik ujja is.
Alig eszméltem fel, ő már kész is volt a tágítással.

-Ennyih? -lihegtem a kérdésemet, miközben a párnát markolásztam.

-Nem voltál szűk, úgyhogy igen. -válaszolta ő is kapkodva a levegőt.

-Akkor gyerünk már, mert felrobbanok. -szóltam rá.

-Egyetértek. -helyezkedett mögém, majd utána egyből lökött egyet a csípőjével és szinte azonnal elnyeltem a teljes méretet.

Kénytelen voltam kiereszteni a hangom, annyira hiányzott már ez az érzés.
És már nem is fájt annyira.

Kook rögtön mozogni kezdett, ami miatt olyan szinten remegni kezdett a testem a hirtelen intenzív ingerektől, hogy hasra feküdtem, majd kitoltam a hátsómat, hogy Kook is szépen tudja végezni a dolgát, aztán a párnát szorítottam ujjaimmal az elfehéredésig, mialatt hangosakat sóhajtottam és nyögdécseltem.

Kook a derakamat markolta erősen és úgy mozgatta gyorsan a csípőjét.

Mikor már jobban beleéltem volna magamat ebbe az egészbe, a szívbajt ránk hozva szólalt meg a telefonom csengőhangja a párnáról, mire mind a ketten abbahagytunk mindennemű cselekedetet, amit eddig csináltunk.

Jungkook a hátamra feküdt, majd össze kulcsolta az egyik kezünket és a fülemhez hajolt.

-Nyomd ki, Jimin. Nekünk most még dolgunk van. -morogta a fülembe, de én nyöszörögve nyúltam a csörgő készülékért és megnéztem, hogy ki keres ilyenkor.

-De, a..anya az. Ezt muszáj lesz f..felvennem. Addig ne csinálj semmit. -motyogtam, majd egy kicsit össze szedtem magamat, és fogadtam a hívást, úgy, hogy Jungkook a hátamon feküdt, miközben még mindig bennem volt.

-Szia, Kincsem. Most épp szünetem van a munkahelyemen, úgyhogy gondoltam felhívlak. Mesélj, milyen ott? -kérdezte, de válaszolni már nem tudtam, mert Kook újra mozogni kezdett bennem, ezért a telefon hangszóróját leszorítottam a ágyra, majd kieresztettem egy hangos nyögést és úgy válaszoltam anyának, miközben Kook a fülembe morgott az élvezettől.

-Uhm... sz..szia anya. -köszöntem neki nem túl bíztató hangon.

-Baj van Jimin? Olyan más most a hangod. -kérdezte anya.

Hát persze, hogy más, hiszen a drágalátos lelki társa éppen most rakja meg a hátsómat.
Basszus de durva már, hogy mindeközben anyámmal beszélek telefonon, aki mit sem sejt erről.

-Csak... egész eddig úsztunk, aztán elfáradtunk. Nagyonh. -hadartam el egy szuszra, majd újra a ágyba nyomtam a telefonomat, a fejemet pedig a párnába fúrtam és úgy eresztettem ki a hangomat, mialatt a Kookkal összefont ujjainkat szorongattam, majd a felettem tornyosuló gyorsítani kezdett, ami miatt már azt sem tudtam, hogy hol vagyok.

-...nagyon örülök ennek. -hallottam meg anya egyik mondatfoszlányát a telefonból.

-Mhm... énh is... AHM... -nyögtem egy hatalmasat a telefonba, mikor is Kook eltalálta a gyönyörközpontomat.
Feljebb tornászta magát rajtam, majd hihetetlen tempóval kezdte azt sorozni, amit már tényleg nem bírtam ki.

-Jiminie, mi történt? -kérdezte anya aggódva.

-Belerúgtam... az ágyba. Nagyon fájh~! -nyújtottam el az utolsó szót önkívületi állapotban. -Ah, Jungkook!

-Igen, Jimin. Hívd Kookot most azonnal. Lehet, hogy eltörött a lábad. Menjetek el egy ottani orvoshoz, jó? -tanácsolta anya, miközben azt sem tudta, hogy miért mondtam ki Kook nevét.

-Okéh... akkor... mh... szólok neki.

-Jól van Jimin, nincs semmi baj. Kook majd vigyáz rád, ő tudja mit kell tenni. De nekem most kennem kell, mert lejárt a szünetem. Kitartást és érezzétek jól magatokat.

-Rendben... szia.

-Szia, Kincsem. -mondta ki, majd én ezután rögtön bontottam is a vonalat és az eddig visszatartott hangom most tört a felszínre, ami miatt Kook belenyomta a párnába a fejemet.

-Jiminh... ez egy szálloda. Halkabban. -sóhajtotta a fülembe.

-Deh, mindjárt e..elmegyek, ah Jungkook...

Ezután a fekete hajú szinte azonnal egy halk morgás kíséretben belém engedte az örömnedvét. Vagyis nem belém, hanem most kivételesen a gumiba, majd egy határozott mozdulattal hanyatt fordított engem, miután kihúzódott belőlem és gyorsan kivágta a kukába a használt gumit.

Lábaim közé helyezkedett, majd felfogni sem volt időm, Jungkook megragadtaa combjaimat, majd szájába vette az igencsak nyugtalan állapotú tagomat és rögtön mélytorkozni kezdett, ami miatt még meglepődni sem volt időm, mivel szinte azonnal robbantam.

Kook a szemem előtt nyelte le az én örömnedvemet..

-Látod Jiminie? Valahogy így kell majd neked is leszopnod engem, ha szeretnél. -mászott vissza hozzám vigyorogva.

-D..de Kook. Ez most... miért? -kérdeztem sokkosan.

-Nem akartam, hogy olyan legyen az ágynemű. Amúgy meg... finom vagy. -fordult velem szembe az ágyon, így egymással szemben feküdtünk.

Mosolyogva ráztam meg a fejemet, majd a mellkasába fúrtam azt.

-Szerinted anyukád nem fog sejteni semmit? -kérdezte egy kis idő után.

-Szerintem nem. Nem látta a dolgokat, úgyhogy nem lehetne bizonyítéka erre. Meg azt hiszi még most is, hogy beütöttem a lábamat. -motyogtam.

-Szerintem ez így is jó volt. Már kellett nekem ez a fajta együttlét is.-sóhajtott fel megkönnyebbülten.

-Nekem is. -mosolyogtam, majd mikor már épp aludtunk volna el egymás karjai közt, egyszercsak kopogtattak az ajtónkon.

__________

Ki lehet az ajtó túloldalán?

Ha tetszett ➡ vote (:

Köszönöm, hogy elolvastad! <33