Nem is kellett sokat várnom már, anya tényleg itt volt elég rövid időn belül.

Szerencsére ebben a kis időben sikerült teljes mértékben lehiggadnom, és átgondoltam a dolgokat is.

Először is, a pánikolással nem érek el az égvilágon semmit sem. Másodszor is, Jungkooknak tutira el kell majd menni egy orvoshoz, mert ez szerintem nem normális, ami vele történik, plusz nem áll semmiből elmenni egy kivizsgálásra.

Harmadszor pedig, ha már lecsillapodtak a kedélyek, elkezdhetnénk ismerkedni egymással is...

-Szia, Kincsem. Oh, basszus... ez Jungkook hangja? -ront be anya az említett lakására.

-Sajnos igen. Miket hoztál? -utaltam a kezében lévő dolgokra, míg a konyhába mentünk.

-Gyorsan elugrottam egy gyógyszertárba. Ez egy jó hatásos krém a hátfájásra. Ez egy gyógytapasz. Van itt egy masszírozós kis cucc, hoztam otthonról gyógyteát, meg... hát azt hiszem ennyi. -pakolt le anya az asztalra.

-Ezektől biztosan jobban lesz. Köszönöm, anya... -mosolyodtam el. -De ha valami baja lesz, esküszöm, hogy én fogom seggbe rúgni őt. -hervadt le egyből az arcomról a mosoly.

-Jimin. Nem lesz semmi baja. Én is ugyanúgy aggódok érte, mint te. Elvégre ő a lélekbeli támaszom, és ugyanúgy szeretem őt, mint te.

Hát azért ugyanúgy biztos, hogy nem.

-Teljesen hozzánk nőtt, és már megszoktam a házunknál is. Megoldjuk Jiminie. -nyugtatott anya.

-De nem enged be a szobájába. -markoltam fel a hozott cuccokat.

-Szerinted érdekel ez engem. Igaz, hogy Park van a neved elején, de azt jegyezd meg, hogy Kim vér folyik benned. És nem Kim Taehyungé, hanem Kim Jisooé... az enyém. -mosolyodott el, és ő is felmarkolta még a maradék dolgot az asztalról.

-Hát persze... motyogtam mosolyogva.

Anya... a legjobb ember a világon. Sokat köszönhetek neki. Tudtam, hogy rá bármikor számíthatok. Sosem hagyna cserben. Még most sem.
És én mit adtam neki cserébe? Egy jó nagy büdös semmit.
Már mondtam, hogy ezen is változtatnom kéne.
És ez változni is fog, ígérem anya.

Sebes léptekkel a becsukott ajtajú szobája elé értünk, majd megtorpantunk.

-Szerinted kéne kopogtatni? -kérdeztem bizonytalanul.

-Minek? Úgyis bementünk volna. -lökte be Kook ajtaját, majd mikor gyorsan besurrantunk rajta, vissza hajtotta azt, és ledobáltuk a nyakig betakarózott, nyöszörgő Jungkook mellé a dolgokat.

-Kooksi, itt van anya is. -másztam feje mellé.

-Kooksi? -lepődött meg anya, mire én gondoltban százhússzor fején vágtam magam egy gumi kalapáccsal.

-Ez csak egy becenév...

-Ez aranyos... -ült le anya is Kook másik oldalára.

-Minek van itt... Menjetek ki..! -fúrta izzadt fejét a párnába.

-Nem értem mi baja van, hiszen amúgy nem lázas. -fogdoztam meg fedetlen bőrét, de nem volt forró.

-Ez furcsa. Semmi szokatlant nem vettél észre rajta? -térdelt Kook mellé.

-A keze... remeg. Azt mondta már egy hete. -simítottam az említett arcára.

-Miért mondtad... el? -motyogta Kook.

-Ezt nem titkolhattad volna el anya elől is. Én is csak tegnap tudtam meg. Ez nem normális, Jungkook. És mi csak segíteni szeretnénk. -magyaráztam neki.

-Jiminnek igaza van, Kook. Már a legelején szólnod kellett volna nekünk. Nézz magadra... milyen állapotban vagy? Hát elég szarul. És itt most én vagyok a legidősebb, ezért hagyni fogod, hogy segítsünk neked, és azt teszed szépen amit mondunk. -fenyített be anya, amin őszintén meglepődtem egy kicsit.

-Hm... szigorú anya. -mosolyogtam a helyzet ellenére is.

-A helyzet ezt kívánta. Jungkook úgyis olyan makacs tud lenni. -simított az említett fejére. -Még fáj a hátad? -kérdezte tőle.

-Úgy nézek ki, mint aki jól van? -nyöszörögte Kook.

-Igazad van. Akkor fordulj hasra. -kérte tőle anya, amit lassan ugyan, de végül teljesítette.

Ezután lehúztuk róla a takarót, majd csak néztük Jungkook hátát.

-Aha... most mit kéne csinálni? -kérdeztem.

-Öhm... talán kenjük be a krémmel. Vagyis, kezd el te, mert én gyorsan elugrok a mosdóba. -szaladt ki anya a helységből, mire én egyből kezembe vettem a tubust és felnyitottam.

Az illata nagyon finom volt, ezért egyből nyomtam is a kezemre egy jókora adagot, miközben Kooksi kidolgozott hátát kezdtem csodálni.

Egykézzel vissza csuktam a tubus, majd Kook határa kentem az összes kezemen lévő krémet.

Pizsama nadrágját egy kicsit lejebb húztam róla, hogy a derekát is betudjam majd szépen kenni, ezután masszírozni kezdtem a hátát, mire szabályosan felnyögött az alattam lévő.

-Nem lesz semmi baj Kookie. Itt vagyok én is és anya is, aztán ezután már sokkal jobb lesz, ezt elhiheted. -ültem felső combjára, mert azok tudtommal nem fájnak neki.

-Ez... jól esik. -markolta meg feje mellett a párnát, majd oldalra fordította a fejét.

-Kurva izgató vagy, tudod? -suttogtam, miközben kényeztettem őt kezeimmel.

-Ha most nem lenne itt anyud... -kezdte halkan.

-De itt van. -vágtam közbe, mert nem akartam, hogy anya halljon minket, bár az ajtó csukva volt.

-Jimin, csinálok teát. Boldogulsz? -hallottam meg anya hangját.

-Persze, csinálj csak. -válaszoltam, majd folytattam a "munkámat".

Egy jó 10 percig masszíroztam őt. Jó alaposan átgyúrtam. És szerintem jó munkát is végeztem, mert Kook már nem nyöszörgött.
Derekát is alaposan kezelésbe vettem, és próbáltam a lehető legjobb mozdulatokkal kényeztetni őt.
Ami a véleményem szerint sikerült is.

Mikor végeztem, még nem szálltam le róla, hanem csak simogattam a hátát, miközben benne gyönyörködtem.
Hogy lehet valaki ennyire tökéletes. És hogy tud egy ennyire tökéletes ember, pont engem szeretni?
Ahj, de imádom őt.

Aztán egyszercsak gondoltam egyet, és gerince vonalán kezdtem el végig simítani alulról, egészen a válláig, ahol a karjain végig simítva mindkét kezemmel kulcsoltam össze ujjainkat, és megtámaszkodtam háta felett.

-Már jobb? -suttogtam fülébe.

-Kicsit jobb lett. Ügyes voltál Jiminie. -szusszantott nagyokat.

-Örülök neki. -csókoltam nyakára, majd meg is haraptam azt.

-Mi..mit csinálsz Jimin? -lepődött meg az alattam fekvő.

-Megkívántalak. -sóhajtottam egyet, majd mohón az ajkaira tapadtam, mire egy kis fázis késés után egyből gyorsan kezdtük falni egymás ajkait.

Nyelvét átvezette szájamba, mire mellé gördültem teljes testemmel és csókolózás közben segítettem neki velem szembe fordulni.

Szorosan ölelt engem, míg nyelvét próbálta minél jobban áttolni hozzám, ami miatt a pillangók 100 km/h-s sebességgel kezdtek el röpködni az alhasamba.

Mellkasáról lesimítottam alhasára, majd hátát kezdtem simogatni.
Jungkook áttért a nyakamra, amit szívni kezdett, de még időben észbe kaptam és lejjebb toltam a fejét, hogy a pólóm alatti részt tarkítsa inkább, mert most nem lenne időm lefedni a foltokat.

Görcsösen markoltam Jungkook hajába, miközben halkan sóhajtoztam.

-Ah... Kook... elég lesz. -löktem le magamról.

-Neh... -tornázta nehezen újra felém magát majd ajkaimra tapadt, de egyből el is toltam ott magamról. -Jól vagyok Jimin. -bizonygatta azt ami egyébként még nem is volt igaz.

-De anya itt van, Kookie. Könnyen lebukhatunk most. Inkább had tegyem rád azokat a tapaszokat, amiket anya hozott. -fordítottam óvatosan hasra.

-Rám aztán semmi ragadós bigyót nem teszel. -ellenkezett aranyosan.

-Kook... ez valami gyógytapasz. Elfog múlni tőle a fájdalmad. Rádteszem és kész. -ültem a fenekére.

-Oh, Jimin. -reagálta le az elhelyezkedési pózomat.

Kezembe vettem a kis dobozkát, majd kivettem belőle egy tapaszt, amit kibontottam, majd oda ragasztgattam szép sorjában, ahova Jungkook mutogatott, hogy fáj neki.

Nem sokára kész is volt, majd ki keltem az agyból, és kihalásztam egy pólót Jungkooknak a szekrényéből, amit ezek után segítettem is feladni rá.

-Már jobb? -kérdeztem tőle.

-Igen. Sokkal jobb, mint volt. Köszönöm Jimin. És az anyukádnak is, de azt majd megmondom neki. -simított arcomra, majd hirtelen az ölébe húzott és vadul csókolni kezdett, amit egy kis ideig viszonoztam is de aztán eltoltam magamtól.

-J..jungkook... mi van veled? -nevettem el magam egy kicsit.

-Mi lenne? Már teljesen kivagyok és tegnap még dugni sem dugtunk. Azt hittem ez a hétvége tökéletes lesz, de mindent elbasztam és ez a hülye hátfájás is pont jókor jött, plusz még láttátok is ahogy szenvedek. -morogta ajkaimra, majd végig nyalt azokon, mire "bosszúból" megharapták az alsó ajkát.

-Nem basztál el semmit Kookie, ezt most azonnal verd ki a fejedből. A hátfájásodról pedig nem tehetsz. De majd elmondasz ezzel kapcsolatban mindent, érted? -mutattam fel mutató ujjamat, fenyegetés jeléül.

-Hah... jól van, de eszméletlenül kívánlak. Tegnap sem kaptam meg a kielégülésemet. Na majd ha már egyáltalán nem fáj a hátam az lesz az első dolgom, hogy megfektetlek. -szorított derekamra, mire én csak felvontam az szemöldökeimet és úgy néztem rá legalább fél percig.

-Most mi van? Én is lehetek kanos. -vont vállat, mire elnevettem magam.

-Te hülye vagy... Ennyire hatással volt rád a tegnapi kielégületlenség? -csaptam nevetve vállon.

-Ne szórakozz, vagy itt teszlek a magamávé, a hátamat leszarva. -komolyodott el.

-Majd meglátom mit tehetek ezügyben az este folyamán, de most menjünk. Úgylátom tényeg jobban vagy, szóval a teát a nappaliban is megihatod. -másztam ki az agyból.

-Jól van. -sóhajtott.

Csendesen kiballagtunk a szobából, majd a nappaliba érve leültünk a kanapéra egymás mellé.

Nem sokkal később anya meg is hozta a teáját, amit Kook egy megköszönés után inni is kezdte, anya meg leült velünk szembe.

-Jimin, jobb lenne ha ma este itt maradnál Kook mellett, mivel nekem majd lassan haza kéne mennem, úgyis holnap dolgozom. -szólalt meg anya.

-Szerintem is jó ötlet ez, itt maradok. -mondtam, mire Jungkook csak nagyokat bólogatott.

-Már javul a hátad? -kérdezte anya.

-Már sokkal de sokkal jobb. Nem tudom mi az a krém, amivel Jimin bekente az előbb, de nekem kell. Mindenesetre iszonyat hálás vagyok nektek. Ha ti nem lennétek most, akkor én még mindig az ágyamban döglődnék. -magyarázta.

-Ebben biztos vagyok. -mosolyodott el anya.

-Jól van, emberek. Ma itt maradok Kookienál, szóval megyek is fürödni. Használhatom a ruháidat? A sajátjaimat már elhasználtam. -álltam fel.

-Csak nyugodtan. -bólintott Kooksi.

-Akkor mentem. -indultam a fekete hajú szobája felé, majd oda beérve kikaptam egy viszonylag hosszú fekete hosszú ujjút, plusz egy alsót meg egy megkötős rövid nadrágot, mivel nem egy méretet hordunk, ezért muszáj a megkötőset választanom, hogy azért ne csusszon le annyira rólam.

Ezek után a fürdőbe mentem, ahol előhalásztam egy törölközőt, majd a ruháimat lekapva magamról álltam be a hiper szuper zuhanyzóba és rögtön meleg vizet kezdtem folyatni magamra.

De nem is akartam sokáig húzni az időt, ezért roham tempóban megmosakodtam Kook tusfürdőjével, majd pár percen belül már kint is voltam a zuhany kabinból.

Megtörölköztem, fogat mostam a fogkefémmel, és felöltöztem. Hála istennek, úgymond "jók" voltak rám a fekete hajú ruhái.

Viszont különös hangokra lettem figyelmes.

Mintha... anya és Jungkook.... veszekednének?!

Ahogy megfagytam egy pillanatra a tükör előtt állva, meghallottam Kook ideges és mély hangját, majd utána anya jellegzetes, magas aggódóan csengő hangját.

Hogy nekünk sosek lehet nyugtunk..?

Kezdek már belefáradni ebbe.

Pedig ők eddig olyan jól megvoltak.

Na jó, megnézem akkor már, hogy min vesztek össze, és miről maradtam le...

__________

Mi történhetett Jungkook és Jisoo közt?

Ha tetszett ➡ vote (;

Köszönöm, hogy elolvastad! <33