Jungkook szuper fekete autójában ülve, a sötét utakat szeltük, és azt hittem menten szívrohamot fogok kapni.

Olyan érzelmi hullámvasút zajlik most bennem, hogy szinte hallom a zakatolását..
Ebben a pillanatban egy kicsit azért izgulok is.
Még sosem csináltam ilyet, még szép hogy izgulok.

Na meg Jungkook azt mondta, hogy ő durván csinálja.
Most, hogy ez pontosan mit is takar, azt nem tudom, de képes lennék elviselni azt is, ha szét szakítana, olyannyira megkedveltem őt.

A fekete hajú egész úton dobolt az ujjaival a kormányon, amiből arra következtettem, hogy bizony ő is alig bír már magával

-Jimin... biztos, hogy szeretnéd? -pillantott rám rövid ideig vezetés közben.

-Hát... persze. -motyogtam.

-De tényleg? Megérdemlem hogy nekem add magad? Nem kéne várnunk még egy kicsit? -kérdezgetett.

-Nem Jungkook, nem kell. Majd felrobbanok, annyira akarlak, és igen... megérdemled. Egyrészt mert egy normális embernek ismertelek meg, más részt, azért mert támogatod anyát, amiért nagyon hálás vagyok, mert erre neki szüksége van, harmad részt meg... nagyon megszerettelek. -halkultam el a végére.

-Oké... De tudnod kell valamit... -tartott egy kis szünetet.
Én is nagyon megszerettelek. -állította le végül az autót.

A szavai nagyon jól estek a lelkemnek.
Szinte éreztem azt a melegséget szétáradni a mellkasomban.

Kiszálltunk mindketten az autóból, és ahogy szétnéztem elég luxus környékén voltunk.

Beterelt a társas házba.

-Azt hiszem rajtam kívül még lakik itt kettő ember, mivel ez a lakótelep nem rég épült, és a lakások is elég drágák.
De mivel én egy modell vagyok, így nekem bérelik ezt, mert akármennyire nem vagyok híres, azért az utcán sokan felismernek. -hívta a liftet, miközben magyarázott.

-Az igen. Jó nagy házad van. -viccelődtem, amin ő is megejtett egy mosolyt.

Megérkezett a lift, és beszálltunk. Jungkook megnyomta a legfelső emelet gombját, és elindultunk felfelé.

Nem sokkal később aztán egymásra néztünk a szűk helyen, és rögtön megértettük egymást.

Nem is szarozott... nekilökött a lift oldalának, és egymásnak estünk.

Úgy faltuk egymás ajkait, mintha nem lenne holnap.
Párszor bele is kellett sóhajtanom, mert sokszor ráharapott alsó ajkamra.

Kezeimet hajába vezettem, míg ő derekamra markolt két kezével.

Testünk egymáshoz simult, és éreztem, hogy már mindkettőnknek lassan kezdenek gondok akadni ott lent.

Épp tért volna át nyakamra, mikor megállt a lift.

Elváltunk, és fulladozva kiszálltunk a kabinból.

Jungkook megfogta a kezemet, és húzni kezdett egy ajtó felé.

Amint odaértünk, gyorsan előrántotta kulcsait, és kissé bénázva, de kinyitotta.
Amint beléptem oda ő rögtön be is zárta azt.

Már hajolt is volna vissza a fekete hajú, de én leállítottam.

-Áh.. állj. Szomjas vagyok. -néztem sötéten csillogó szemeibe.

-Akkor adok italt. -dobta le táskáját, és levette cipőjét, és kabátját.

Én is hasonlóan cselekedtem.

A villanyok felkapcsolódtak és ahogy beléptem a nagyszobába, elfogott az ámulat.

Jungkooknak rohadtul szép háza van.
Ahogy látom, egyszintes. És a modern stílus keveredik a régiessel.
Minden szürke fehér, kivéve a bútorokat, mert azok fából vannak.
Nagyon jó ízlése van basszus...

-Na mi van, tetszik? -lépett elém egy pohár üdítővel, amit nekem adott.

Gyorsan leburítottam a löttyöt a gyomromba, és ráemeltem tekintetemet.

-Aham. -néztem újra körbe.

-Azért remélem az itt szerzett emlékek sem lesznek rosszak. -vette el az üres poharat tőlem.

-Azt garantálhatom.

Utána mentem a konyhába, ami talán még szebb volt, mint a nappali.

Elővett két boros poharat, és egy bort.
Mindkettőnknek töltött, és felvette az egyiket, míg én a másikat.

-Ezt minek? -lötyköltem meg az italt.

-Egy kis kedv csináló.

-Oh, oké.

-Akkor koccintsunk a.... szüzességedre. -emelte a poharát a magasba.

Hogy mi? Ez bolond...

Nevetve megráztam a fejem, és koccintottunk.

-Egy huzamra, Jimin. -döntötte le a vörös nedűt.

Te jó, ég... én nem bírom a piát. Bár... ennyi még talán nem árt meg annyira.

Gyorsan lehúztam, és utána úgy kirázott a hideg, hogy szinte éreztem ahogy végig megy a hátamon.

Ezen csak jót szórakozott a fekete hajú.
Nyilván, ő bírja az alkoholt...

-Na most, hogy ez így megvolt, gyorsan kinyomtatom Jisoo papírjait, amit már azt hiszem átküldött. -rakta a mosogatóba a poharakat.

-Ahj... nem lehetne később? -lépdeltem oda hozzá, és fordítottam magammal szembe.

-Milyen kis türelmetlen vagy. Egyébként 5 perc alatt megvan. -puszilt ajkaimra aranyosan.

De én nem elégedtem meg ennyivel, így lehúztam magamhoz, és csókolni kezdem, amit először nem tudott hova tenni, de aztán csak viszonozta. Végül eltol magától.

-Ha így folytatod, esküszöm nem fog érdekelni, hogy mennyire fáj neked. -morogta ajkaimra vészjóslóan.

Ez viszont nem lenne szerencsés, úgy hogy inkább nem tartottam vissza.

Gyorsan kiment a konyhából, én meg a nappaliba sétáltam.

És csak vártam.

Vajon milyen lehet az, ha kijön belőle az állat..?
Egyszer megnézném...

Most is megnéztem volna, de azért még is csak most fogom elveszteni, ami nem épp a legkellemesebb dolog.

Elvileg az első, nagyon fájdalmas.

Ekkor Jungkook is a nappaliban termett.

-Először is.. van egy dolog, amit fontos tudnod... -kezdett bele. -Akármennyire is csinálom gyengéden... neked tuti nem lesz kellemes... még mindig akarod? -rakra derekamra kezeit.

Bármi áron akarnám... az övé akarok lenni... teljesen... felőlem meg is erőszakolhatna, csak valahogy érjen hozzám.

Ha már ő maga elkezdett írni egy fejezetet, azt akkor már fejezze is be, mert kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni a végén..

-Igen.. -és ezzel az egy szóval elindítottam a folyamatot..

Jungkook hevesen az ajkaim után kapott, amiket újra falni kezdett. Persze én is az övét.

Nyakába fontam karjaimat, amik szinte már maguktól mozdultak nyaka köré, mintha erre lettek volna teremtve.

Aztán tolni kezdett a kis folyosó felé.
Lassan lépdeltünk hátra felé. Vagy is csak én hátra, mert ő előre lépkedett.
Közben nem váltunk el egymástól. Legfeljebb annyira, hogy levegőt vegyünk.

Jungkook szédületesen jól csókol... alig bírom követni a tempót.

Útközben konkrétan lecsapta a villanyt a nagyszobában, hogy ne égjen feleslegesen, és nemsokkal később beterel egy nagyon Jungkook illatú szobába, ahol lábával bezárta az ajtót magunk mögött.
Tagadhatatlanul ez a fekete hajú szobája.

Úgy szét néznék itt, de most időm sincs rá, meg van jobb elfoglaltságom is.

Elvált tőlem, és már most mind a ketten ziháltunk, pedig még el sem kezdtük rendesen.

Érzem, hogy a vérem elindult lefelé... Annyira... fura érzés... természetesen jó értelemben.

Jungkook a hatalmas ágya közepére ültetett, és ő meg elém mászott, és az ölébe húzott.

Szó szerint ráültem férfiasságára, és megéreztem azt, hogy bizony már ő is kőkemény.

Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy ezt mind én válthatom ki belőle. Egyszerűen büszkévé varázsolt engem.
Még sosem voltam senkire sem ilyen hatással.
Vagy legalábbis én nem tudok róla..

Másodpercekig nem csinált semmit, csak átölelt derekamnál és a vágytól elködösült tekintetét az enyémbe fúrta.

-Csinálj valamit. -sóhajtotta egyszercsak a fülembe.

Nem tudtam mit kezdeni vele...
Erre még nem voltam felkészülve.
Ilyenkor bármit lehet csinálni?
Mindegy, majd ha valamit elrontok, majd szól és kijavítom. Így csak lassan csókolni kezdtem nyakát, és szintén csiga lassúsággal kezdtem kigombolni fehér ingét.

Minden gomb után egy puszit hintettem fedetlenné vált bőrére. Nyakától egészen kockás hasáig.

A fekete hajú csak jóleső sóhajokat hallatott, így tudtam, hogy eddig jól csináltam.

-Na jó, Jimin... Én már nem bírok várni... -döntött hirtelen hanyatt az ágyon, és felém tornyosult.

-Ki mondta, hogy várnod kell? -kérdezem nehézkesen, pimasz mosollyal az arcomon.

Mikor megéreztem, hogy Jungkook erősen szívni kezdte vállamat, egy elég nagyot nyögtem, mivel erre nem számítottam.

-Ezt akarom hallani egész éjjel... -mormolta bőrömre.

Hamar be is fejezte vállam kínzását, ami amúgy elég izgató volt.

Ráült a csípőmre, megfogta az ingem és konkrétan ketté szakította azt.
Pedig ez volt az egyik kedvencem... na mindegy. Jungkookért bármit.

Gyorsan kibújtam belőle, és félre is dobtam egy szexi mozdulattal.

A fekete hajú ráhajolt hasamra, és azt is szívni kezdte.
Beletúrtam éjfekete hajába, és kéjesen sóhajtoztam.

Rohadt jó érzés ez az egész, csak már majd felrobbanok alul ha nem rakja belém szépséges micsodáját.

Hajánál fogva húztam fel magamhoz.

-Nem... nem azt mondtad... hogy már nemh bírsz várni...? -kérdezem türelmetlenül.

-Mit akarsz? Mondd ki..! -harapta meg nyakam.

-Ah, téged... magamban. -sóhajtottam neki nagy nehezen.

Több sem kellett neki. Lerántotta rólam a nadrágomat, alsómmal és zoknimmal együtt, és magáról is lehámozta felesleges ruhadarabjait.

Kár, hogy nem láthatom őt annyira, mivel sötét van a szobában. De legalább ő sem lát engem, mert tuti vörös lennék..

Vissza mászott hozzám, és kényelmesen elhelyezkedett lábaim közt, utána meg csókolni kezdett.

Eléggé felfűtöttük már a hangulatot...
Ahogy bőrünk egymáshoz simult, minden körülöttem lévő dolog megszűnni látszott.
A szememben csak ő létezett. Csak ő és én.

Nyelvével befurakodott szájamba, amitől görcsbe rándul gyomrom, olyannyira mennyei érzés kerített hatalmába.

Hamar ráéreztem a technikára és nyelveink egy csodás, még is egy kicsit vad táncot kezdtek el járni.

Közben Jungkook mozgatni kezdte csípőjét, ingerelve hátsómat, ami miatt újra leblokkolt az agyam.

Pár perc nyálcsere után elvált tőlem, és két ujját nyomta bele szájamba.
Értve a célzást, ráfogtam csuklójára, és jó alaposan össze nyálaztam ujjait.

Ez könnyen ment, tekintve, hogy elég sok nyálam termelődött az utóbbi pár percben.

Amikor már úgy érezte, hogy jó lesz, kiszedte őket onnan.
Odavezette bejáratomhoz, és körözni kezdett körülötte.
Azt hittem itt robbanok fel végleg...
Olyan gyorsan vettem a levegőt, mint még tesi órán 100 kör futás után sem.

-Nagyon szeretlek... -suttogta ajkaimra, és lágyan csókolni kezdett.

Kezem arcára vezettem, és próbáltam az ő ajkaira koncentrálni, mikor megérztem egy nem túl kellemes, feszítő érzést ott lent.

Fájdalmasan nyögtem is egyet, ezzel megszakítva a csókot.

Kezeimmel a lepedőt kezdtem inkább szorongatni, mivel nem akarok a felettem tornyosulóban semmilyen kárt tenni..
Természetesen Jungkook még nem kezdte el mozgatni ujját bennem, hanem még megvárta, míg megszokom az érzést.

Hát ez percek múltán enyhült is egy kicsit, így jeleztem neki, hogy folytathatja, ha ő is úgy érzi.

Mozgatni kezdte bennem ujját, és én... valahogy annyira kurvára jó érzések jöttek elő bennem, hogy az agyamat mégjobban elöntötte vágy, meg az eufórikus érzés.

Persze mikor megéreztem második ujját, a többsége elveszett ezeknek az érzéseknek, mert iszonyat fájni kezdett már megint ott lent.

Ezt egy újabb fájdalmas nyögéssel tudattam vele.

De most már rögtön mozgatni kezdte ujjait, ami miatt már ütemesen eresztettem szabadjára fájdalommal teli hangom.

Hihetetlenül feszített. Alig győztem markolászni a lepedőt vagy az ágyneműt.

Hát mikor a harmadikat is megéreztem...

Azzal tisztában voltam, hogy kellemetlen lesz. De hogy ennyire... na azzal már nem.

-Mhh.. Jungkookah... -nyögtem egy hatalmasat, és éreztem ahogy könnyeim utat törnek maguknak.

-Ne haragudj, Pici... -hallottam meg szomorú hangját.

Pici? Ez a becenév megmelengette a most szenvedő szívemet. Viszont azt szeretném, hogy örüljön, és ne szomorkodjon miattam.

A három ujját elég sokat mozgatta bennem. Gondolom azért, hogy jobban megszokjam. Ami igazából egy kicsit sikerült is.

Amint végzett, kihúzta belőlem nedves végtagjait.
Ráemeltem könny áztatta szemeimet, és láttam a tekintetében az aggodalmat és a szomorúságot.
Viszont neki boldognak kéne lennie.

-Ne legyél... szomorú. -fogtam kezeim közé csodálatos arcát.

-Nem akarok fájdalmat okozni neked... -hajtotta le fejét.

-Nem fájt... -vigasztaltam.

Amúgy nagyon fájt...

-Jimin... én... erre képtelen vagyok... Ha ténylegesen benned leszek... az ennél sokkal fájdalmasabb lesz... -nézett rám búsan.

Na ne.... nehogy már pont most futamodjon meg.
Ezt nem engedhetem.
Én tényleg akarom őt... nagyon... nem érdekel hogy mennyire kellemetlen, én az övé akarok lenni... bármi áron. Mert... szeretem őt...

Lehúztam magamhoz, és testünket egymáshoz érintettem.

-Jungkook... te mondtad, hogy az első fájdalmas lesz... és én ezzel pontosan tisztában voltam és vagyok. Ha nem tesszük meg most az eslő lépest, akkor haladni sem fogunk tudni. -nyertem vissza hangom.

Basszus, mindjárt felrobbanok lent...
Miért most kell meggondolnia magát...?
Mért nem tud már végre megdugni?
Vagy nekem kéne őt? Hmm... csábító ajánlat, de inkább maradok bottom..

-Igen, igazad van. Csak nem szeretném, hogy azt hidd, hogy direkt azt akarom, hogy szenvedj.. -suttogta vállaimra.

-Én nem szenvedek. Én élvezem... tudod elég izgató már a gondolat is, hogy testük hamarosan egyesülni fog. Persze nyilván megkell majd még szoknom az érzést, de egy percig de hidd, hogy ellenkeznék, és feltételeznék rólad bármi ilyesmit. -simogattam hátát.

Ha valaki azt mondta volna egy héttel ezelőtt, hogy én most arra fogok vágyni, hogy anyum lelki társa a magáévá tegyen... az először is jól körbe röhögtem volna, másodszor meg ki is beleztem volna.
De mint látszik, semmi sem lehetetlen.

Lágy csókokat adtam Jungkook nyakára, és itt ott óvatosan meg is haraptam. Ügyeltem arra, hogy ne hagyjak nyomokat rajta, bár most ebben az állapotban nagyon nehezemre esett.

Látszólag élvezte a dolgot, mert mélyről jövő szexi hangokat hallatott.

Kezeim felfedező körútra indultak, és bejárták a fekete hajú egész felső testét.

Jungkook csak támaszkodott felettem izmos kezeivel, és élvezettől össze ráncolt szemöldöke arról árulkodott, hogy bizony ő is nagyon élvezi és akarja a dolgot.

-Készen állok, Jungkookh... -sóhajtottam a fülébe, miután nem csak ő, de én is kellőképp összeszedtem magamat, mivel igen...
Kicsit azért izgulni is elkezdtem, újra.

Ő erre belecsókolt nyakamba és helyezkedett még egy keveset lábaim közt.

Tekintetünk össze kapcsolódott. Már nem láttam szemeiben a szomorúságot, így jobb kedvem lett tőle nekem is.

És akkor... most fog jönni az, amire már mindketten vágytunk.

Nagyon lassan elkezdte belém nyomni magát.

Hát én már tényleg nem tudtam, hogy mit érezzek.

Mivel semmi védő felszerelést nem használtunk, így sokkal kellemetlenebb az egész. Vagy inkább ettől jobb? Fogalmam sincs..

Egyszerre volt rohadt jó, meg kibaszott feszítő is.

-Bassza meg, de szűk vagy... -nyögtünk egy hatalmasat egyszerre, mikor már teljesen elnyeltem őt.

-Te meg nagy... -szorítottam a lepedőt.

-Sajnálom Jimin... -adott puszit ajkamra.

-Ugyan, mit? -kérdeztem nehezen.

Már egyre elviselhetőbb a fájdalom ott lent, szerencsére.
Jók voltak a tágítási módszerei..

-Azt, hogy.. elfogyott... a türelmem... -harapta meg nyakam.

Először nem fogtam fel, hogy mit akart ezzel mondani, de mikor éreztem, hogy lassan mozgatni kezdte csípőjét, minden világossá vált.

Akkorát sikkantottam a különös érzéstől, hogy már féltem, hogy talán Jungkook megsüketült..

Persze ő sem maradt csöndben.

Lassan mozgott, ami miatt az egész testem bizseregni és remegni kezdett az élvezettől. Már szinte alig éreztem azt a bizonyos feszítést.

Kezeimet hajába vezettem, és néha bele is markoltam óvatosan. A fekete hajú meg hol nyakamat kínozta, hol ajkaimat.

Ha tudtam volna, hogy ez ilyen kurva jó lesz, akkor már szerinten a legelső találkozásunknál rávetettem volna magamat, és kértem volna, hogy vigyen ágyba.
Természetesem nem alvás céljából..

-Gyorsabban is... mehetne... -kértem meg egy kis idő után.

Rögtön feljebb kapcsolt egy fokozatot, így már nem volt annyira lassú.

Fejét nyakhajlatomba fúrta, úgy mozgott tovább.

Éreztem hogy már nem kell nekem sok ahoz, hogy elérjem a végállomást, ezért hangom is hangosabb és vékonykább lett.
Ezt a felettem lévő is észre vehette, mert még gyorsabb tempóba kapcsolt.

Az agyam tejesen kiürült azoktól az ingerektől amiket folyamatosan éreztem alul.

Végül Jungkook pár mélyebb és erőteljesebb lökés után, elérte velem együtt a gyönyör kapuját, amit remegve, és egy extra hangos nyögés kíséretével át is léptünk...

Hát... én... hihetetlenül boldog vagyok, Jungkookkal, aki most már teljes testével rám feküdt és még mindig bennem van...
Úgy érzem, ezzel elérte, hogy mégjobban belé szeressek. És most legalább egy kicsit megfeledkeztem arról, hogy ennek mik lehetnek majd a következményei...

Úgy látszik, tényleg igaz az az állítás, miszerint egy aktus után a felszabadultabbnál is felszabadultabb leszel...

Mivel én is ezt érzem most jelen pillanatban.

__________

Vajon mi fog következni ezután?

Ha tetszett ➡ vote (;

Köszönöm, hogy elolvastad! <33