Chapter 13
Újra felébredtem... És újra Jungkookon.
Lassan nyitogatni kezdtem szemeimet, miközben férfias illata az orromba kúszott.
-Jól aludtál? -kérdezte az alattam lévő.
-A lehető legjobban. -motyogtam álmosan.
-Hány óra van? -kérdeztem.
-Fél kilenc. Jisoo is most kelt fel, ahogy hallottam. -közölte.
-Okés. Kimegyek a mosdóba. -azzal lassan kikeltem mellőle.
Válaszul csak bólintott párat, hogy tudomásul vette.
Felkaptam egy hosszú ujjút és egy melegítőt, aztán nyargaltam is be a fürdőbe.
Levettem az összes ruhámat, és beálltam a zuhany alá, ahol jó meleg vizet folyattam magamra, és közben utat törtek a gondolataim.
Hihetetlen ez a Jungkook... teljesen elvette az eszemet... Sosem gondoltam volna, hogy majd egyszer valaki iránt ennyire kötődni fogok. És a legijesztőbb az egészben, hogy ez mind csak egy csettintésre változott meg..
Erre a gondolatra csak mosolyogva megráztam a fejemet.
Gyorsan letisztítottam magamat, és kiléptem a zuhanyzóból.
Megtörölköztem és felvettem egy alsót meg a melegítőt.
Megláttam, hogy Jungkook valóban berakta a koszos ruhákat a mosógépbe.
Így hát gyorsan pakoltam még hozzá egy adag szennyest, és elindítottam a mosást, hogy semmiképp se bukjunk le.
Már éppen fordultam volna a tükör felé, mikor hirtelen betoppant a fekete hajú a helyiségbe.
-Jól nézel ki. -mérte végig különös képpen a nyakam.
-Köszi.. -jöttem egy kissé zavarba, mivel nincs is rajtam felső, és úgy állok most előtte.
Becsukta az ajtót, és felém lépdelt izmos testével.
Én odafordultam a tükörhöz... Bár ne tettem volna...
Az állam a padlót súrolta, a szemeim pedig kétszeresükre kerekedtek.
A nyakamtól a kukcscsontomig tiszta kékes lilás foltokban pompázok.
Mi a franc?
-J..Jungkook... -kezdtem bele vékony, hitetlen hangon és enyhén dadogva.
Azt hittem alig fog majd látszani...
Erre csak szorosan mögém lépett és átölelte hátulról a hasamat. Én meg reflex szerűen megfogtam a hasamnál lévő kezeit.
Utána belefúrta nyakamba fejét, és megpuszilta azt.
Mindezt a tükörből néztem végig, és megkell, hogy mondjam... elég izgatóan néztünk ki.
-Szerintem kibaszottul jól áll. -csókolt végig állam vonalában.
-Nem tudom... hogyan menjek így suliba? -sóhajtottam lehunyva szemeimet, és kicsit feljebb is emeltem a fejem.
-Lealapozózzuk... -válaszolt két puszi közt.
Arcomat is végig csókolta. Először orcámat, aztán orromat, homlokomat, államat.
Végül oda fordítottam felé a fejemet, mivel ő hátulról csinálta mindezt, és aztán újra megcsókolta ajkaimat.
De hirtelen el is vált tőlem... És éreztem, hogy már megint gyorsabban kezdett dobogni a szíve.
-Jimin... én.. nem biztos, hogy vissza tudnám fogni magamat most. Nagyon akarlak, tényleg. De nem tudom, hogy te készen állsz-e rá. Hiszen még túl korai lenne.. -fordított magával szembe, így megláttam a komolyságot tükröző íriszeit.
Hát persze hogy akarom. És mi az, hogy túl korai lenne? Már jó pár hete ismerjük egymást, és az utóbbi pár napban eléggé felcsigázta a vágyaimat irányába, szóval szerintem már épp ideje lenne kipróbálni valami újat, nem igaz?
Kíváncsi vagyok milyen érzés. Plusz azért elég ciki, hogy majdnem 19 éves létemre még mindig csak egy szűz kisfiú vagyok, ugye?
Meg persze ott van az is, hogy ezt mind Jungkookkal csinálnám...
Ki ne menne bele abba, hogy lefeküdjön a fekete hajúval, most úgy őszintén...
Még a leghomofóbbak is simán az ágyába rohannának önszántukból.
Ujjai köré csavart. Nagyon.. Most már érzem, hogy talán egy kicsit lehet, hogy belézúgtam. És bármit eltudnék viselni amit ő csinálna velem.
Ekkor egy remek ötlet pattant ki a nemlétező agyamból.
-Mi lenne... ha nem mennénk el abba a buliba, és inkább hozzád mennénk..? -böktem mellkasára mosolyogva.
-Taehyunggal? -ráncolta össze szemöldökét.
-Nem, dehogy. Neki akkor megmondom, hogy például elmaradt ez a buli és hogy majd máskor elmegyünk rá. Anyának meg... hogy moziba megyünk ketten.. úgy is nyertem múltkor 2 online jegyet. -pusziltam ajkaira.
-Egy zseni vagy Jimin.. -mosolyodott el és ő is megpuszilta az én ajkaimat.
-De én tényleg durván csinálom. -aggodalmaskodott. -Eddig csak visszafogtam magamat, remélem tudod.
-És ha én meg durván szeretem? -suttogtam.
Amúgy nem tudom hogy szeretem, mert még életemben nem csináltam ilyet, szóval nincs viszonyítási alapom.
Csak a tv-ben néztem, de mondjuk ott nem egyszer láttam felnőtt tartalmakat, szóval nagyjából képben vagyok, hogy mit és hogyan kell csinálni. De élőben nyilván sokkal másabb lesz..
-El sem tudod képzelni hogy mit teszel velem... Mióta megismertelek 0-24-ben csak rád vágyok, és a gondolataim is csak körülötted forognak, és most a tudat, hogy megkaphatlak... eszméletlenül boldoggá tesz. -vont közelebb magához.
Erre nem tudtam mit válaszolni, mert zavarba hozott ezekkel a szavakkal, így csak lehajtottam a fejemet. Viszont legalább megtudtam, hogy ő is hasonló érzésekkel bír, mint én.
Pár percig még öleltük egymást aztán lassan kiszállingóztunk a fürdőből.
Gyorsan felkaptam magamra egy garbót, és úgy ahogy beállítottam a hajamat.
Ezt követően a konyhába csoszogtam és köszöntem anyának majd elkezdtünk megreggelizni.
Szerencsére neki semmi sem tűnt fel a történtekből.
Így egy kis csendes étkezés után, rátértem a lényegre, és az asztal alatt óvatosan megrúgtam a fekete hajú bokáját, mire először nem értette, hogy mi van, de utána egyből észbe kapott.
-Ja, amúgy ma mégsem lesz házi buli, ahova elmennénk Jiminékkel. -mondta Jungkook, miközben én az italomat ittam teljes nyugalomban a konyha asztalnál, ők ketten meg éppen ekkor álltak neki mosogatni.
-Hogy hogy? -lepődött meg anya.
-A barátom akihez mentünk volna... beteg lett.. -talált ki valami random hülyeséget.
Hazugság vizsgán simán átment volna a fekete hajú. Már ha létezne ilyen...
-Oh, szegény. Jobbulást neki. -sóhajtott anya.
-Köszi, átadom neki. -vakarta meg a tarkóját Jungkook.
Nyilván nem jó dolog hazudni, de most muszáj ha nem akarunk lebukni mindenki előtt.
-Anya... helyette elmehetek Jungkookal moziba ma, tudod... nyertem azt a két online jegyet...? -néztem rá boci szemekkel, hátha beválik.
-Jungkook? -fordult az említett felé.
-Én benne vagyok. Ha nem gond.
-Dehogyis. Végre kimozdul az én kis drágám. -mosolygott rám anya, amitől nekem is mosolyognom kell.
Nem, hogy csak kimozdulok, de még szépen be is mozdulok Jungkook ágyába, ahol meg is leszek mozgatva...
Jól van, Jimin! Ezt fejezzed be..
Anya tényleg egy nagyon jó szülő... És Jungkook tényleg egy áldás a mi kis családunkra, mert így anyának nem kell aggódnia értem nap, mint nap. Nekem meg érthető, hogy miért az...
-Akkor majd szólj Taenak, hogy változott a program, mivel nem lesz ez a bulis cucc. -intézte nekem a szavait anya.
-Oké. -keltem fel.
Aztán gyorsan elintéztem a reggeli teendőimet, és bevonultam a szobámba, hogy nyugodtan beszélgethessek Taejal.
...
Hát ez a gyerek elképesztő...
Sajnos az egész délelőttöm azzal ment el, hogy hallgathattam a kiborulását.
Na igen, mivel ő odavan ezekért a bulikért, így már jóval az indulás előtt elkészülődött. Fogadok, hogy éjjel már abban a ruhában aludt, amibe a bulina jött volna. Vagy lehet, hogy már tegnap este felrakta magára azt az egyhe sminkjét... na de mindegy is.
Rólam és Jungkookról egy szót sem szóltam. Inkább csak nyugtatni próbáltam őt, hogy majd máskor bepótoljuk ezt.
Persze ha tudná, hogy amúgy semmi nem marad el, csak mi a fekete hajúval mást terveztünk tenni, szerintem helyben elásna..
Nagy bűntudatot érzek most, hogy Taehyung az én hazudozásom miatt készült ki ennyire. Tudom, hogy nagyon fontosak neki ezek a programok, és tudom, hogy rendesen berágna rám, ha kiderülne, hogy titkolózok előtte.
De nem tehetek róla... ez még nekem is új. És próbálom nem elveszteni az irányítást. Habár szerintem már rég kicsúszott a kezeim közül...
Minden esetre, gőzöm sincs, hogy hogyan mondjam el neki, hogy valószínűleg beleestem egy férfibe.
Ő még mindig abban a tudatban él, hogy én csontig hetero vagyok. Valójában ez nem épp így van.
Anyát viszont a világért sem avatnám be ebbe. Egyszerűen fogalmam sincs, hogy hogyan reagálna rá. De nem jól, az biztos. Főleg azért nem, mert hiába nincs közte és Jungkook között szerelmi viszony, azért annak semelyik anyuka sem örülne, ha a fia össze jönne a lelki társával, aki egyben a munkatársa is..
Jesszus... de hülyén hangzik... de ez vagyok én. Talán mégsem egy szent lélek...
Vissza térve Taehyungra. Sikerült nagyjából megnyugtatnom. A délutánt illetően letudtam neki annyival, hogy családi programom lesz.
Végül is nem sokat hazudtam..
Megígértem neki, hogy majd el fogom vinni egy drágább cukrászdába, ahol én állok mindent. Hát persze, hogy elfeledte minden búbánatát, mivel imádja a sütiket.
Annyira felpörgött szegény, hogy elvileg leverte véletlenül a szobájában lévő álló lámpát. De a hangok bebizonyították, hogy tényleg eldőlt a lámpa.
Így hát röhögve, de bontottuk a vonalat, mert most fel kell neki takarítania a lámpa maradványait.
Istenem ez a gyerek... a legjobb haver a világon.
Még volt egy kis időm ebédig, ezért fogtam magam, és levetődtem a nagyszobába tévézni.
Alig telt el pár perc, észre vettem, hogy a végtagjaim úgy remegnek mintha valami kocsonya lett volna..
Basszus... én izgulok, mint az állat.
A tudat, hogy ma nagy valószínűséggel lefekszek Jungkookkal... annyira sokféle érzést váltott ki belőlem.
Félek, izgulok, bizonytalan vagyok... de ugyanakkor mégis... kibaszottul vágyok rá.
Annyira magába bolondított ez a férfi, hogy már minden percben vágyok rá, és akarom őt.
Nem is értem, milyen szuper erővel rendelkezik, hogy így megváltoztatott engem, csupán pár hét/nap alatt..
Életemben nem éreztem magamhoz ennyire közel valakit, mint most őt.
De úgy látszik, semmi sem lehetetlen, így ez sem volt kizárt... be is következett.
Jobb hozzá szokni a tudathoz, hogy nagy valószínűséggel ez lesz az utolsó szüzen töltött napom.
Vajon mikor lesz már este...?
__________
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett ➡ vote (;
<33
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro