Naomi Davis x George Russell

Mindenki életében bizonyos időnkét megrendezésre kerül, hogy évek után ismét összegyüljön az osztály és a gimnázium utáni éveikről diskuráljanak.

Ez az esemény a brit származású lány életében évente megrendezésre került, ugyanis a volt osztályából páran úgy gondolták minek is várjanak újabb 5 évet, mikor lehet évente is egyet rendezni. Viszont ezzel egy hatalmas bökkenő volt. A lánynak nem volt rossz kapcsolata a középiskolás osztálytársaival, de nem is volt senkihez sem közel, éppen ezért nem is szeretett eljárni erre a csodás rendezvényre, amit a régi iskolájában szerveztek a régi tornatermükbe, amire ha a lány csak rágondol, a gyomra görcseugrik és elkapja a szorongás. Naomiról nem lehet elmondani, hogy a világ legsportosabb embere lenne, így nem véletlen nem volt tartozott a kedvenc tantárgyaihoz a testnevelés.

Az érettségi utáni első találkozón részt vett - amit meg is bánt, mert mikor szembesült a lány azzal, hogy mindenkinek milyen jól bejött az élet az évzáró vizsgák után, ő pedig csak állt egy eldugott sarokba és sós nasolnivalóval tömte magát. Az érettségi után a lánynál kialakult egy egyfajta stresszevés, ami szerencséjére nem látszódott meg rajta, de akkor sem éppen volt a legjobb, amire az ember rá tudott szokni.
Szorongás és rossz érzés töltötte el, mikor hallgatta, hogy szinte mindenkit aki egyetemre akart menni bekerült és arra a szakra, amire tervezett menni az adott illető. A lánynak pedig nem jött össze, így megpróbálkozott azzal, hogy halaszt egy évet és akkor jelentkezik újra arra az egyetemre, amit gimnázium utolsó évében megjelölt.

Döcögősen, de felvették a lányt, aki azóta a kezében is foghatja a diplomáját, ami azt is bizonyítja, hogy sikeresen elvégezte az egyetemet spanyol szakon, így most a lány a gyakorlatát tölti egy helyi középiskolában.

- Muszáj elmennem az osztálytalálkozóra? - Naomi unottan feküdt az ágyában és bámulta a plafont, amíg a legjobb barátnője, Holly kutakodott a lány ruhás szekrényében, hogy kiválassza a megfelelő darabokat.

A brit lánynak különös baja nem volt a volt osztálytársaival, de nem tartotta a kapcsolatot senkivel sem, mert a 4 év alatt, amíg a King's Lynn egyik legjobb középiskolájában koptatta a padot nem kötődött senkihez sem igazán.

Vagyis csak egy emberhez, aki csak úgy lelépett az életéből. Egyik napról a másikra hagyta magára Naomit, aki ezután teljesen bezárkózott és a téli bál után csak magára próbált fókuszálni - vagyis ezt csak a többiek gondolták. Az igazság pedig az volt, hogy teljesen magába fordult a lány. Nem tudta feldolgozni azt, hogy a fiú nem őt választotta. Mikor összejöttek gondolta, hogy nem lesz egy sétagalopp a kapcsolatuk, mert a fiú rengeteget utazott. Viszont legvadabb álmaiban sem gondolta volna a brit lány, hogy George csak úgy magára hagyja és bedobja a mély vízbe azzal, hogy az iskolában egyedül hagyta. A fiú rengeteg baráttal rendelkezett, akikkel jól el tudott szórakozni, de mégis a lány állt nála első helyen mindigis. De aztán kapott egy olyan lehetőséget, amit nem szeretett volna semmiféleképpen visszautasítani, mert GP 3-ba az ART GRAND PRIX-hez szerződtették le. Viszont a szerződés elfogadása sok lemondással járt. Például az iskolást magántanulóként fejezte be és erről nem is tájékoztatta Naomit. Vagyis de, csak akkor már késő volt. A fiú teljesen másik országból értesítette a lányt a szerződésről és az SMS végére még odabiggyesztette, hogy szerinte ez nem fog mostmár működni, így jobb lenne, ha a kapcsolatuknak vége lenne. - Valójában így gondolta a brit srác? Vagy csak a hirtelen jött szerződés miatt fordult volna ki magából ennyire?

Naomi még mindig sokat gondol George-ra, aki valószínűleg azóta rég elfelejthette őt - gondolta magába a lány, aki még mindig hiányolta a brit srácot. Nehezen lépett túl a szakításon, ugyanis neki ő volt az első kapcsolata. A fiúval történt minden először, ezért is volt a lánynak nehéz. Ráadásul az sem segített a történteken, hogy ők lettel a téli bankett bál királya és királynője. De hogy is lehetne ez az emlék szép, hogy ha utána pár napra kifordul a fiú és pár héttel később pedig se szó, se beszéd és lelép.

- Ehhez mit szólsz Nao? - a legjobb barátnője szakította ki a gondolataiba merülő lányt, aki érdeklődve ült fel és nézte végig a lány kezében lévő ruha párosítást.

Egy fekete, magasderakú, passzos farmer és egy szintén sötét színű felsőt tartott a lány. Valójában elég egyszerű öltözetnek tűnik, de a felső valójában hálós anyagból készült, így az égvilágon alig takarta valami a lányt felültől.

- Ez túl kirívó.

- Akkor minek vetted meg, hogy ha nem is hordod egyáltalán? - kérdezte Holly. Homloka összeráncolódott és értetlenül nézett a barátnőjére.

- Akkor nagyon tetszett és le volt értékelve egy fontra, így nem hagyhattam ott. Azóta pedig nem is volt alkalmam sehova sem felvenni. - magyarázta a lány. Reménykedett, hogy ha játssza nagyon válogatós énjét, akkor a barátnője békén fogja hagyni. Nem így történt és a végén itt kötöttek ki, hogy Naomi az első outfitet választotta annak ellenére, hogy az átlátszó felső teljesen a komfort zónáján kívülre esett. Viszont a többi kiválasztott szettet végigmérve elgondolkozott a lány, hogy minek is van ennyi ruhája, hogy ha csak a felét hordja.

- Szólj már, hogy ha ruhákat fogsz szortírozni, mert akkor jövök is és segítek. - pakolta vissza a másik brit lány a kivett ruhákat a világosbarna szekrénybe miközben sok ruhára teljesen rácsodálkozott.

- Véletlenül sem akarsz elvinni tőlem ruhákat vagy rosszul gondolom? - húzza össze a szemöldökeit a lány és a barátnőjére néz, aki védekezően tartja fel a kezeit, mire Naomi elneveti magát.

- Inkább kezdj el készülődni, 1 óra múlva kezdődik a banzáj. - a lány hirtelen felül és csak mereng maga elé. Leblokkolt, mert nagyon közel volt a nem várt esemény kezdése. Ismételten elfogadta a lányt a szorongás azért, mert újra be fog lépni a modern építésű épületbe. A 4 évből az első 3 maga volt a lánynak a tökéletes időszak, de mivel semmi sem tart örökké - a lány legjobb korszaka sem, az egész egy pillanatat alatt rombadölt és mehetett a süllyesztőbe.

Fél óra múlva Naomi a tükör előtt állt és igazitott magán egy keveset. A barátnője elismerően nézett végig a legjobb barátnőjén és magában elkönyvelte, hogy milyen jó munkát végzett.

- Nem túlzás? - kétségbeesetten fordulgatott Holly körül, aki próbálja a lányt azzal nyugtatni, hogy nem túlzás, minden pont jó. A barátnő így is gondolta, sosem tudna hazudni egy olyan személynek, aki a legközelebb áll hozzá. Ha bénán nézett volna az összeállítás, akkor képes is lett volna maga leszedni a lányról.

A kocsiban ülnek, egyenesen a középiskola felé vezet Holly - Naomi nem volt olyan állapotban, hogy volán mögé üljön, így nem is volt kérdés ki is ül ott. Az anyósülésen ülő lány lábai megállás nélkül jártak, egy perc nyugtuk nem volt, a lány a száját kezdte el rágni idegességében és az ujján is a körménél néhány helyen felszakította a bőrt. Rossz szokásai voltak ezek a lánynak, nagyjából tudta kezelni - vagyis eddig azt hitte, de ez a stressz, amit jó indulattal sem lehetne egészséges izgulásnak nevezni teljesen úrrá lett rajta és kétségbeesetten kapta a fejét a barátnőjére, aki megszakítás nélkül nézte a lámpákat.

- Mi lesz, ha ott lesz? Annyi év után? - tette fel a kérdést, ami a lányt a legjobban foglalkoztatta. Hiába tudta, hogy a pilóta nagyon elfoglalt és ha lenne is bármennyi szabadideje biztosan nem a régi osztályával töltené az iskola tornatermében.

- Hány osztálytalálkozón is vett részt amióta elballagtunk? - a kormány mögött ülő lány az anyósülés felé pillantott és így figyelte a lány reakcióját, akinek látványosan ellazultak az izmai és kevésbé látványosan pánikolt.

- Egyen sem.

- Na látod! Nem hinném, hogy most kezdene el eljárkálni egy olyan eseményre, ami nem az ő kategóriája. - kérdőn nézett a lány a barátnőjére. Ha valaki, akkor Naomi nagyon jól ismerte George-ot - a családján kívül talán ő volt az egyetlen, akit olyan közel engedett magához a fiatal brit pilóta. Ezért is tudta jól, hogy nem azért jelenik meg a fiú, mert magasabbrendűnek érezné magát csak, mert egy Forma 1-es pilóta, akit szinte mindenkinaz egyik legtehetségesebbnek tart, még maga Naomi is annak ellenére, hogy milyen csúnyán ért végett a kapcsolatuk. Végigkövette és izgulta az összes eddigi szezont a fiúért, nehogy valami baja essen. Mindenki tudta, hogy ha beszállnak abba a kocsiba, onnantól minden megtörténhet. Jó és rossz dolog is egyaránt. Sosem vallotta be senkinem sem a lány - még magának sem, de félt attól, hogy véglegesen elveszíti a fiút. Hiába hagyta el csak úgy, a szíve mélyén megértette miért is tette, ami egy kis részben kárpótolta is. A. Kisebb kategóriákban elképesztően ment George. A királykategóriában is sokszor villantott és bebizonyította, hogy jogosan kapott helyet a Williams csapatánál.

- Értem, hogy fura visszatérned ide és nem is akartál visszajönni, de a csoportban ígyis azt hiszik, hogy valami spirituális túrán veszel részt. - Naomi csak sokkoltan nézett a barátnőjére miközben maga mögött becsukta a kocsi ajtaját.

- Milyen csoport? - tette fel a kérdést a Nao, aki Holly mellett sétált egyenesen a hatalmas bejárathoz.

- Na itt a bizonyíték, hogy részt kell venned megint. Teljesen elszigetelődtél mindenkitől. Kivéve tőlem. Egyáltalán vannak barátaid rajtam kivül? A gyakorlati helyeden tudtál ismerkedni? - Naomi elgondolkozott a kérdéseken. Hollynak igaza volt.. Miután a brit srác kisétált az életéből azt a kevés embert is akik maradtak, egy idő után leléptek.

- Vagy éppen az, hogy nem, mert nem vagyok benne abban a csoportban. Elég egyértelmű, hogy ők nem akarják, hogy benne legyek. - unottan tolta be az ajtót az éppen beszélő lány és miután az aulába léptek, a jól ismert folyosó felé indultak, mert csak onnan tudtak a tornaterembr jutni, viszont sokszor megálltak, mert ez a a folyosó tele volt kupákkal, érmekkel és mindenféle oklevéllel - nem véletlen ezt nevezik a dicsőség folyosójának.
Már majdnem az ikonikus barnára festett fémajtóhoz érnek, amikor Naominak szemet szúrt egy kép. Egy kép, amin George-al szerepel a téli banketten, ahol bál királynővé és királlyá koronázták meg őket. Szorosan ölelték egymást
és boldogan néztek egymás szemeibe.
Itt még minden rendben volt. - gondolta magába a lány, majd barátnőjét látva, aki megunta a képek nézegetését utána ment.
A belépésnél Naomi kissé habotott, majd egy hatalmas sóhaj után a legjobb barátnője társaságában belépett.

A lány végigmérte a volt osztálytársait, akik szintén megcsinálták ezt vele. Régóta nem látták és nem is igazán tudták hogyan is nézhet ki, mert a közösségi oldalaira alig posztol bármit is vagy ha esetleg tesz is ki valamit, akkor azt inkább instagram történetben és azon belül is a közeli ismerősök opciót választja.

- Nem volt jó ötlet eljönni.. - hajol oda a jobb oldalán álló barátnőjéhez, aki nem reagál semmit csak megfogja a lány vékony csuklóját és odahúzza az egyik kipakolt asztalhoz és mielőtt a kiválasztott asztalhoz érnek néha szóbaelegyednek pár régi osztálytárssal éy a világ legáltalánosabb dolgairól érdeklődnek.

Eközben mi van George Russell-el?

Éppen nem tudja eldönteni hogyan is kéne felöltöznie az osztálytalálkozóra, amiről pár órája értesült. Nem is tudja hogy, de a régi facebookját is feldobta az előbb említett oldal, így a kíváncsisága nyert és megpróbált belépni az évek óta nem használt oldalába. A brit fiatal sikerrel járt és pár unalmas ismerős posztot dobott fel neki, amiket csak lazán áttekert és ez egy ideig így is ment, amíg meg nem akadt a tekintete a volt középiskolás csoportjánál lévő értesítésnél. Nem gondolkozott sokat azon, hogy mit csináljon, így habozás nélkül ráment és egyből megakadt a tekintete a virtuális kisebb meghívón.
Kicsit közelebb is hajolt a képernyőhöz, hogy jól látja-e - pedig a fiú látásával semmi probléma nem akadt, ezért szemüvegre sem igen volt szüksége.
Rákattintott arra a listára, akiket érdekelhet ez a rendezvény és kissé csalódottan csukta a laptopját, ahogyan nem látta sehol sem a lány nevét egyik posztnál sem.

Viszont kiszúrta a szemét, hogy a kis ikonnál van egy olvasatlan üzenete Holly Woods-tól. A lány legjobb barátnőjétől. Lefagyva bámulta a kiemelt üzenetet, de nem mert rámenni.

Hogy bánta az évekkel ezelőtti döntését? A fiú válasza egy hatalmas igen volt minden egyes alkalommal, ha felmerült Naomi neve. Az SMS-be úgy búcsúzott el - már ha egy ilyen szakitást lehet annak nevezni, hogy nem vágyik egy komoly kapcsolatra, a karrierjére szeretne fókuszálni, mert jól tudta a brit, hogy nem lesz sok esélye, muszáj lesz bizonyítania. Viszont belegondolva nagyon szembeköpte magát azzal, hogy egy versenytársa testvérével jött össze.

Seychelle De Vries.

A fiú számára egy rossz döntésnek bizonyult és ezt már akkor tudta mikor meghozta és belevágott ebbe a kapcsolatba a Naomival való szakítása után 3 hónappal. Nem mondaná azt, hogy nem szerette volna a holland lányt, mert ha nem kötötték volna érzelmek hozzá, akkor nem is jött volna vele össze, kockáztatva azt, hogy megromlik Nickkel a kapcsolata, akivel egy szériában versenyeztek és viszonylag jó kapcsolatot ápoltak. Szerette a lányt, de közelében sem volt ahhoz, amit a brit lány iránt érzett.

Szerette, de nem szerelemből. Nem azért volt együtt Seychellel, mert túl lépett volna a lányon - akik ismerik a fiút, ők ezt jól tudják, de akik csak külső szemlélők voltak - ebben az esetben Naomi is, azt hitte a fiú boldogabb, mint vele lehetett volna valaha.

Ez viszont az igazság közelében nem volt. George a lánnyal sokkal boldogabb volt, mint nélküle. Imádta a lánnyal a közösen eltöltött időket. A közös délutáni sétákat - a fiú sosem tudta megérteni miért is szeret a lány ennyire sétálni, de szó nélkül vele tartott minden egyes alkalommal. A közös sulis élményeket. A lány nem volt valami társaságkedvelő ember, inkább tartozott az intrivertáltak közé és csendben félrevonult, ha tehette. Így ismerkedtek meg 9.-ben is. A fiúnak felkeltette a figyelmét a sarokban álló lány, aki olyan elveszetnek tünt, hogy muszájnak érezte a segítség felajánlást. Utólag pedig kiderült, a fiú rosszul mérte fel a helyzetet és nem arról volt szó, hogy a lány nem tudta mi merre van, mert bizony jól tudta a lány. Sőt sokkal jobban tisztában volt, mint maga George Russell! Annyi volt az egész, hogy csendben el akart vonulni mindentől és mindenkitől.
Sosem vallotta be senkinem sem a fiú, de a közös tanulást is imádta, különösen, mikor Nao a spanyolt magyarázta a pilótának. Sosem értette, hogy honnna van ilyen jó érzéke a lánynak a spanyolhoz és ezért mindig féltéleny volt a lányra.

Naomiról nem igazán tudott semmit sem, csak annyit, hogy spanyol tanárként dolgozik - vagyis csa még gyakorlaton van egy helyi középiskolában, ami megmosolyogtatta a fiút, amikor elsőnek látta a lányt azok után Molly instagram fiókján.

George a sok agyalás után kivett egy fekete farmert, egy fehér pólót és a khaki színű bomber dzsekijét és végül egy egyszerű tornacipőt húzott fel.
A fürdőszobában fogat mosott, utána pedig megigazította a szőkés-barna haját, ami teljesen úgy nézett ki, mint ha most kelt volna fel az alvásból, de az sokkal régebben volt és akkor hasonlóképpen igazította meg a haját.

- Nem is lesz ott.. Miért mész el? - tette fel magának a kérdést a fürdőszoba pultra támaszkodva. Tudta jól, hogy a lány nem igazán alakított ki szoros barátságokat, csak egyet magán kívül, Molly személyében. Nem vitte túlzásokba a lány. Tudta jól a brit fiú, hogy ha megrendezésre kerül egy ilyen esemény, így talán ezért is mert megjelenni. Elkerülheti a kínos beszélgetést és a hozzá tartozó bocsánatkérés.

Amikor belépett az ajtón sok szem rászegeződött és a tekintethez tartozó emberek oda is mentek a pilótához minden szó nélkül. Még az is, akivel egyáltalán nem viselt semmilyen kapcsolatot.

- Hé! Te! - 180 fokos fordulatot vett a srác és meghökkenve bámulta az előtte álló, sokkal alacsonyabb termetű nőt.

- Szia Molly! - köszönt a nőnek mosolyogva, aki nem igazán viszonozta a kedves gesztust, így inkább poker arcot vágja nézett a volt barátnőjének a legjobb barátnőjével farkasszemet.

- Ott van a sarokban, a puncsoknál. Ha nem akarod belefullasztani, akkor szabad a pálya! - itt van. Gondolta magában és teljes sokként érte. Nem tudta eldönteni, hogy tényleg menjen-e oda vagy sem, de aztán a lány adott neki egy kis kezdőlöketett és azután meg sem állt a lába Naomiig, aki észre sem vette, hogy oda állt volna valaki mellé. Kortyolgatta a rózsaszínes és pirosas színű italt és meredt maga elé.

- Szia! - szólalt meg a fiú rengeteg habozás után szólalt meg kissé remegve és óvatosan a lány felé fordította a fejét, aki hirtelen kapta fel a tekintetét a fiúra és úgy állt, mint ha most borították volna le egy vödör jeges vízzel.

- Szia.. - a lány hangja egyáltalán nem csengett magabiztosan, de nem is próbált úgy tenni. Felesleges színjáték lett volna, hiszen a fiú úgy ismerte a lányt, mint a saját tenyerét közös múltjuk miatt.

- Rég találkoztunk! - a fiú tudta is, hogy miatta volt az egész, mégis csak úgy kicsúsztak a száján.

- Bizony. Régen. - egy halvány mosoly jelent meg a lány ajkain, amit egyenesen George-nak küldött.

Boldog volt, hogy annyi év után újra láthatta, de fel is kavarta, mert annyi év után csak úgy visszatoppant az életébe.

Mind a ketten össze voltak zavarodva és nem tudták mit kezdjenek a kialakult szituációval, de biztak abba, hogy a kettőjük ügye nem veszett teljesen a süllyesztőbe.

◦ೋ•◦❥•◦ೋ

Sziasztok !

Itt is lennénk, remélem tetszett mindenkinek, legfőképp neked noemisolerofficial ugyanis, mint már említettem privátban, ezt a kis szösszenetet neked ajánlom! 💗

Véleményem szerint nem igazán lett a legizgalmasabb, de mégis imádtam megírni. <3

Tudom kicsit befejezetlenre sikeredett, de itt épp ez a lényeg. Mindenki fantáziájára bízom Naomi és George történetét, viszont a kommentbe nyugodtan leírhatjátok mit is képzeltetek el, mert imádom ezeket olvasni.

Legyen további szép napotok! 💗

◦ೋ•◦❥•◦ೋ

-V