-Jó, figyelj - hajolt közelebb Thor, Loki pedig érdeklődően könyökölt térdére.

-Kezdődik - dőlt hátra Clint a sörös üvegbe szürcsölve.

-Megint? - nézett fel unottan Natasha, a kártyáit kevergetve.

-Raven és Barton csalnak. Folyamatosan - taglalta Thor.

-De nem csaltam! - meredtem rá felháborodottan.

-Adjatok helyet - állt meg Stark.

-Már csak ez hiányzott - nézett körbe Bruce.

-Beszállsz? - vigyorgott Natasha.

-Nem - rázta a fejét mosolyogva, koktéljába kortyolva.

-Kár. Nem tudod mit hagysz ki - vigyorogtam. - Stark, gyere - intettem, arrébb húzódva az amúgy kicsi méretű fotelban.

-Köszönöm - huppant le mellém Én pedig felnyikkanva kaptam szám elé a kezem. - Oh, neked el van törve a bordád - mondta amolyan "csak úgy" hangnemben, majd kevert magának néhány lapot.

-Rá se ránts - dünnyögtem az oldalamat masszírozva.

Félig egy milliomos playboyal az ölemben lecsapva az utolsó kártyámat sikítottam fel örömömben.

-Ezaz! Nyertem! - tapsoltam.

-Táncolni nem akarsz hozzá? - kérdezte sértődötten Thor.

-De, igazából ha Stark nem ülne az ölemben, táncolnék - vigyorogtam.

-Csaltál! - kiáltott fel Thor.

-Hagyd már, nem csalt - mosolygott Nat.

-Te vagy vesztes - vigyorogtam.

-Uno! - kiáltott fel Tony.

-Tony, már Te is? - dramatizált.

-Fivérem, nem hiszem, hogy... - kezdte Loki.

-Második! - csapta le a kártyáját Clint, majd néma csend lett, a szőke Istenség pedig sértődötten pattant fel és sietett el.

-Tony? - kérdeztem, felnézve a jól szórakozó, öntelt vigyorú milliomosra.

-Igen Hasselhoff?

-Nem akarsz leszállni rólam? - kérdeztem finomkodva.

-Nem.

-Oh, akkor.. Jó - vontam vállat.

Késő éjjel, a konyhában lépkedve, a már kész fánkot a csokiszószba mártogatva forgattam meg párat az olajban, mikor a bejárati ajtó kinyitódott. A fejemet felkapva ráncoltam a szemöldökömet, hajamat eltűrve.

-Hasselhoff - lépett a konyhába Sam biccentve, kivéve a fánkot a kezemből, belemártva a csokiba, majd ment is tovább.

-De az.. - kezdtem.

-Raven - biccentett Kapitány, egy puszit nyomva hajamba, majd ment is tovább.

-Dehát... - kezdtem, aztán megláttam az egyetlen embert, aki nem köszönt és csak elsunnyogva próbált.. Eltűnni. - Szia, Bucky - dobtam le a konyharuhát idegesen.

-Raven - állt meg, a homlokát dörzsölve. - Szia.

-Jól vagy? - kérdeztem. - Gyere.

-Igen - dőlt a falnak.

-Mi a baj? - kérdeztem aggódóan. - Tessék, egyél - tunkoltam a fánkot a csokiba és felé fordulva nyomtam a kezébe.

-Holló, Én... - kezdte.

-Barnes - néztem rá unottan.

-Tényleg nem vagyok éhes - nyomta a számba a fánkot unottan, Én pedig grimaszolva néztem rá.

-Bucky, mi a baj? - kérdeztem, megsimítva arcát, Ő pedig kelletlenül fogta meg a kezem és tolt el magától.

-Raven, csak ártok neked.

-A bordatörésről van szó, igaz? - láttam át azonnal. - Ne aggódj. Rég volt már.

-És még mindig fáj - ráncolja a szemöldökét.

-Az nem számít - vontam vállat.

-De igen.

-Buck, kérlek ne törődj ezzel - ráztam a fejem.

-Téged miért nem zavar, hogy fájdalmat okozok neked? - meredt rám hitetlenül.

-Mert ez nem igaz - néztem rá, Ő pedig kérdőn bökött az oldalamba, így megugorva nyikkantam fel.

-Fáj.

-Ha nyomogatod, akkor igen - hunyorogtam rá.

-Ezt miattam van.

-Ugyan, kérlek hagyd - legyintettem.

-Raven.

-Bucky, tényleg - mosolyogtam rá. - Már nem is lenne bajom, ha a Hydra... Hát, nem történt volna.

-De történt. És ott is Én voltam aki minden egyes nap...

-Nem voltál magadnál - emlékeztettem. - És Én sem.

-De amikor ez történt - mutatott mellkasomra. - Akkor igen.

-Barnes, véletlen volt - fogtam meg arcát. - Ha Én nem rágódok rajta, neked sem kéne.

-Pihenned kéne. Miért vagy még fent?

-Nem tudtam aludni.

-Olyan nincs.

-Elnézést, Mr. Én alszok a legtöbbet a világon, igen is van - engedtem el.

-Holló, nem akarlak bántani - vette komolyra a figurát.

-Nem bántasz.

-Raven - ragadta meg a csuklómat, így azonnal visszapördülve felé néztem rá kérdőn. - Sajnálom.

-Buck, ne hülyéskedj, semmiség - meredtem rá döbbenten.

-Eltörtem a bordáid - meredt rám komor tekintettel.

-Á! Nem - böktem a mellkasára. - A bordáim csak megzúzódtak. A Hydra alatt tört el - javítottam ki.

-Tényleg sokat javít - dünnyögte.

-Bucky - simítottam meg a haját, nyomva egy óvatos puszit szájára. - Gyere ide - öleltem át szorosan, Ő pedig egy mély levegőt véve simította meg hajam, és puszit nyomva arcomra ölelt át.