A kihalt, szeles utcán szedve a lábaim intettem Wandáéknak, hogy jöhetnek.
Egy elhagyatottnak kinéző épületnél voltunk. Elvileg itt vannak az elkapott új szuperkatonák, néhányat ide zártak el, hogy faggassák Őket. Csak, hogy egyikőjük sem beszélt. De ezt a gondot majd Én megoldom.

Bőrdzsekim cipzárját felhúzva igazgattam meg sapkámat. Tetőtől talpig feketében, mosolyogva álltam előttük.

-Na? Milyen? - fordultam körbe. - Még a régi lakásomból hozta Scott.

-Szép vagy - vigyorgott Wanda.

-Nézek ki úgy, mint egy szexi amerikai titkos sorozatgyilkos aki csak rossz embereket öl? - kérdeztem körbeforogva.

-Tökéletesen ugyanúgy nézel ki - bíztatott Vízió, míg Én halkan felnevetve raktam a fülembe a fülest.

-Szóval - kezdte Wanda. - Vízió, megbabrálja a kamerákat, Én fedezek, Te pedig kihallgatod Őket.

-Igen.

-Akkor mehet? - kérdezte Vízió.

-Te hogyhogy nem feketében vagy? - kérdeztem vigyorogva.

-Na jó, menjünk - nevetett fel a szintén fekete ruhában lévő Wanda, Én pedig maszkomat felhúzva az arcomra indultam a bejárati ajtó felé.

Vagy meghalunk, vagy nem. Fifti-fifti!

-Vízió - szóltam.

-Két másodperc és mehetsz - mondtam, Én pedig egy mély levegőt véve igazgattam meg kesztyűmet.

-Tudjátok, szerettelek titeket - kezdtem.

-Raven, ne kezd el. - nevetett Wanda.

-Bucky meg fog ölni - suttogtam.

-Mehetsz - hallatszódott Vízió hangja, Én pedig beosonva az épületbe támaszkodtam meg a pulton.

-Jó napot, miben segíthetek? - kérdezte, Én pedig a nő elméjét megbabonázva néztem a belépő Wandára.

-Hagyd csak, megkeresem.

-Köszi - indultam el, a lépcsőházba berontva.

-Körülbelül tíz percetek van, amíg nem kezdik el megjavítani a rendszert - mondta Vízió.

-Nem érdekel ki jön, ha Bucky az, sikíts - mondtam.

-Legalsó emelet, földszint alatt, senki nincs lent, rohanj - szólt Wanda, Én pedig megpördülve rohantam le a lépcsőn.

-Ha nem haragszol, sikítani nem fogok, de mindenképp szólok - mondta Vízió.

Háromszor majdnem lezúgtam a lépcsőn, majd a zárat feltörve osontam be.

-Két óráról jön valaki - mondta Vízió azonnal, Én pedig egy mély levegőt véve kaptam fel a feszítővasat, és kifordulva a fal takarásából ütöttem le a férfit azonnal.

-Tiszta a terep - suttogtam, majd az egyik cella elé lépve néztem be az ablakon. A szuperkatona kezei, lábai lekötözve, a gyér lámpafényben.

A kódot feltörve léptem be a cellába a fiatal férfi pedig felkapva a fejét nézett rám nyúzottan. Az ajtót magam mögött bezártam.

-Bent vagyok - suttogtam.

-Hölgyem, azt hiszem rossz helyre jött - szólt rekedtes hangon, mire szúrós tekintettel fordultam felé. - Jaj, nemár, egyszer ma már kaptam, nem akarnak békén hagyni?

-Én nem fogom bántani. Válaszokat akarok! - mondtam szúrósan.

-Menjen a francba a hülye válaszaival - fröcsögte, Én pedig kezeimet felemelve, erőmet kihasználva kábítottam el a férfit, míg elméjében kutakodtam.

És egész sok dolgot megtudtam. A bázishelyet, hogy hol kapják az emberek a szérumot, hogy hol edzik őket... Már csak az kellett, hogy miért.

-Raven, menekülj. - szólt Vízió azonnal, így döbbenten elkapva a fejem a férfiról indultam el azonnal, ám késő volt, rám rontottak.

Döbbenten zuhantam a földre, a férfi nyakára fűzve ujjaimat és szorításomból semmit nem engedve próbáltam levakarni magamról. Káromkodott néhányat oroszul, már amennyit értettem belőle, majd egy óriásit fejelve ütöttem ki a férfit.

-Basszus - suttogtam, orromhoz kapva.

-Jól vagy? - kérdezte Vízió.

-Aha, Én csak... - masszíroztam az orrnyergem. - Megyek, meg vagyok.. Végeztem - kapartam fel magam a földről. - Baszki, hogy lehet valakinek ilyen kemény feje? - kérdeztem megtörölve az orromat.

-Jól vagy? - ereszkedett le a repülésből Wanda. - Ne haragudj, páran ránk akartak jönni - nyúlt orromhoz azonnal.

-Ne, hagyd csak - kaptam el a fejem. - Mehetünk. Meg vannak a fontosabb infók - biccentettem.

-Raven? - kérdezte.

-Igen? - fordultam vissza, maszkomat visszahúzva arcomra, ami a fejelés közben csúszott le.

-Ez nem a Hydra jele? - térdelt a férfi elé, Én pedig döbbenten siettem oda, térderogyva.

-Micsoda? - húztam széjjelebb a kabátot és elszörnyedve vettem észre a logót. - Istenem.

-Mit találtatok? - kérdezte Vízió.

-Kint elmagyarázzuk, most viszont tényleg mennünk kell - húzott fel Wanda, Én pedig döbbenten hagytam, hogy a lány kivezessen.

A helikopterben államat megtámasztva gondolkodtam. El kell mondanom Buckynak. Oh Istenem, összetörném vele a szívét, de ha nem mondom el...

-Min gondolkodsz? - kérdezte Wanda leülve mellém.

-Bucky - mondtam ki szemrebbenés nélkül.

-Megbántad? - kérdezte.

-Nem, nem, az nem érdekel - ráztam a fejem. - Nem fogok tudni ugyanúgy a szemébe nézni. A Hydra.. Hogy.. Még is hogyan mondjam el neki? - kérdeztem, kezeimet az ölembe ejtve.

Wanda aggódóan rám nézve szorította meg a vállamat.

-Fogalmam sincs.

-De el kell mondanom neki.

-Mondanunk, Raven. Semmit nem kell egyedül csinálnod - mosolygott rám, megpróbálva felvidítani.

-Orosz szöveget láttál, ugye? - kérdezte Vizió komótosan.

-Igen. - ráztam a fejem.

-Ne aggódj. - mondta Wanda.

-Minnél előbb szólnunk kell neki - biccentettem.

-Tudom.

-Csak... Figyelmeztessem? Vagy..? - kérdeztem, felállva, sétálgatva. - Hogy a francba kéne elmondanom neki?

-Ha a Hydráról kérdezed? - dobta be Wanda.

-Hé, Bucky, sajnálom hogy zavarlak, de amúgy mizu a Hydrával? - tártam ki a karjaim.

-Kérdezd meg, hogy megszűnt e. Ha kérdezi miért, mond azt, hogy csak gondolkodtál - vont vállat Vízió.

-Kérdezd meg, hogy nem e lehet közé hozzá - dobta be Wanda...megint.

-Köszönöm. Imádlak titeket! - vettem elő a telefonom, azonnal kikeresve Bucky telefonszámát.

Ujjaimat tördelve vártam, hogy a férfi felvegye.

-Raven - szólt aggódóan a telefonba azonnal Barnes, Én pedig megtorpanva vettem egy mély levegőt.

-Barnes! - böktem ki, nehezen nyelve. - Szia!

- Raven, jól vagy? - kérdezte aggódóan.

-Bucky, van egy ötletem - kezdtem.

-Minden rendben?

-Hydra - mondtam ki.

-Köszönöm inkább nem vagyok rájuk kíváncsi. - mondta dünnyögve.

-Buck! - szóltam közbe. - Hallgass meg kérlek.

-Igen?

-Mi van, ha az új katonákhoz a Hydrának köze van? - kérdeztem. - Erre figyeljetek.

-Raven, jól vagy? Mi ez a hang? - kérdezte.

-Wandával filmet nézek - vágtam rá.

-Szia! - kiáltott be a telefonba Wanda.

-Jó, rendben - adta meg magát. - Köszönöm. Szeretlek Hasselhoff.

-Én is téged! -mondtam egy nagyot nyelve, majd a vonalt bontva huppantan le barátnőm mellé.