negyedik fejezet
-csak beszélni szeretnék Yelena-nézett szemembe
-elmondod hogyan ölted meg a testvérem?-csuktam be mögötte az ajtót
-nem én voltam az!
-akkor Ronin?-vontam fel szemöldököm-ja az is te vagy!
-a barátod,Bucky tud a kis tervedről?
-Buckyt ne vedd a szádra-mondtam ridegen-semmi jogod nincs hozzá,gyilkos
-én vagyok a gyilkos?tudtommal az özvegyeket képezték ki arra hogy öljenek-dőlt neki a falnak
-mert téged mire képeztek?-fontam össze karomat mellkasom előtt
-hogy bosszúálló legyek-felelte egyszerűen
-kin álltok bosszút?-vontam fel szemöldököm
-mindenkin aki rossz-mondta
-aha-léptem oda hozzá-és mivan azokkal akik csak szerintetek rossz?
-kire gondolsz?-kérdezett rá
-Wanda Maximoff,Pietro Maximoff-mondtam-az elején velük is harcoltatok és őszintén úgy vélem, hogy Wandában most sem bíztok
-bízol olyanban aki bármikor túrkálhat az agyadba?
-jobban mint abba akinek csak azért nézik el minden bűnét mert bosszúálló-motyogtam-mesélj kérlek, hogy ölted meg Natashát
-mondtam hogy nem én voltam, szerettem Natashát nagyon is-mondta halkan-sosem bántanám Natashát!-tette hozzá-a kőért áldozatot kellett hozni és ő ugrott le, nem tudtam csinálni semmit
-ha annyira szeretted őt miért nem ugortál te?-kérdeztem halkan-tudod milyen érzés ez nekem?egyik percben mindenem megvan, aztán porrá válok vissza jövök és már csak a nővérem sírjához tudok menni!
-sírjához?
-nem is tudtad hogy van sírja-motyogtam-látszik mennyire szeretted őt-nyúltam zsebembe késemért ő viszont lefogta kezemet
-nem akarod ezt csinálni-rázta meg fejét-csak a bosszú vezet téged
-akkor ezek szerint én is bosszúálló vagyok,nem?-néztem szemébe-nem öllek meg, túl könnyű lenne..el kaplak a legsebezhetőbb pillanatodba és végzem veled-mondtam lágy hangon-és én magam küldöm el a hulládat a családodnak karácsonyra!
-sajnálom-vett elő zsebéből egy kis inyekciót majd azzal karomba szúrta azt.Ezután csak arra emlékszem, hogy szédülök és minden elsötétült.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro