Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Sátrak

Eszméletlen hideg volt, Én pedig a sátorba bemászva vacogva húztam össze pulcsimat. 

-Ki fázik ennyire? - hallottam munkatársam Clint hangját szórakozottan a fülesben. 

-Szerinted? - kérdezte Stark. - Lehet egy tipped. 

-Ne szemétkedjetek - vacogtam. - Megfagyok. 

-Halljuk. Még otthon is hallják - szólt be Steve mosolyogva, Én pedig bosszúsan húztam fel a hálózsákom cipzárját. 

-Még valaki, nem akar esetleg belém kötni? James, te nagyon csendes vagy. 

-Mert idegesítesz. - kaptam a választ a barna hajú férfitól, így unottan néztem a sátor tetejét. 

-Ha még valaki beszól Blairnek, annak velem gyűlik meg a baja. - mondta Natasha, bemászva mellém a sátorba. 

-Ejha, Romanoff. Nagyon megijedtem!

- Pedig Stark, egy másodperc alatt fenékbe rúglak. 

-Engem is? - kérdezte Thor, Én pedig szórakozottan vettem ki a fülest. 

-Jó éjt! - kiáltottam fel. 

-Neked is! - válaszolt a szomszéd sátorból Steve. -És ne fagyj meg. 

- Nem akarok. Mi van, ha engem is lefagyasztanak 100 évre? - kérdeztem szórakozottan. 

-Hé! Nem száz év volt! 

-Rendben Tata, mostmár aludhatsz! - kiáltott fel Nat is. 

-Ne akarjátok hogy átmenjek!

- Mi lenne, ha befognátok? - kiáltott fel a másik oldalról Stark is. 

-Boldog életem! - válaszolt Barnes dünnyögve, Én pedig szemeimet forgatva húztam össze magam. 

-Izgulsz a holnap miatt? - suttogott Nat, tíz perc múlva. 

Sötét volt, késő éjjel, már a semmi nem világított. Hely híjján szorosan egymás mellett feküdve próbáltunk elaludni. 

-Még szép - suttogtam. - Szinte lever a víz. 

-Nem lesz semmi baj. Menni fog minden. 

-Nem akarom hátráltatni a csapatot - fordítottam felé a fejem, Ő pedig felkuncogott. 

-Az elmúlt hónapok alatt számtalanszor bizonyítottad, hogy jó Bosszúálló vagy. Bárki mást mond, csak irigykedik - hallottam a hangján, ahogy mosolyog. 

-Célzol valakire? - ugrott be azonnal Barnes gúnyos arca. 

-Talán.

Hajnali öt körül fáradtan kimászva a sátorból próbáltam halk lenni. A derekam s a nyakam is eszméletlenül fájt. Megnyújtózva nyomkodtam meg a fájlalt területet, ám azonnal egy halk dünnyögés ütötte fel a fülemet. 

-Ha háton alszol, jobb lesz. 

Nagy szemekkel kaptam fel a fejem. Barnes volt az.

-Korai vagy. 

-Te sem mondhatsz el mást - nézett fel rám. 

-Honnan veszed, ho... - kezdtem csípőre téve a kezeim. 

-A háború alatt nem volt sok kényelmes pozíció, melyben aludhattunk volna. 

-Oh - engedtem le a kezeimet csalódottan. - Sajnálom. 

-Nem kell ezt mondanod - ráncolta a szemöldökét. 

-Nem, James, komolyan mondtam - vontam vállat.

-Hű. Blair Jhonson és az érzelmek? Érdekes párosítás. 

-Megszólaltál Te - fújtattam idegesen. - Reggel sem vagy jobb társaság. 

-Te soha - túrt hajába, megnyújtózva. 

-Mióta ülsz kint, katona? - biccentettem oldalra a fejem. 

- Három órája. 

Meglepetten felkapva a fejemet néztem rá döbbenten. 

-Kettőkor? - kérdeztem döbbenten. 

Hiszen akkor még sötét volt. És hideg. És... 

-Igen. 

Jesszusom, ez az ember nem normális. Döbbenten végignézve rajta nyeltem egy nagyot. Jézusom! 

-Jól vagy? - kérdeztem grimaszolva, mire kérdőn nézett fel rám. 

-Talán nem úgy nézek ki?

-Borzalmasan nézel ki. 

- Te sem dicsekedhetsz, az biztos. - vont vállat. 

Minnél hamarabb elakartuk kezdeni a küldetést, hogy hamarabb vége is lehessen. Senkinek nem kedvezett a sátorban alvás a szabadon, kivéve a két szuperkatonát. Nekik nem igazán volt ellenvetésük, megszokták a kiképzésük alatt, ellenben Clinttel és Thorral, akik minden szabad pillanatot megragadtak és arra fordítottak, hogy hisztizzenek. 

Miután felosztottuk, ki melyik részlegen keresi a testvérpárt, azonnal munkába eredtünk. 

Natasha a déli szárnyon, Steve a keletin, Clint nyugaton míg Én az északi szárnyon próbáltam az ikrekre bukkanni. Thor és Barnes az épület minden részében tengve keresték Őket, míg Stark próbálta feltörni a rendszert és bármi könnyebb megoldást találni. 

-Van valami? - hallatszódott Steve hangja. 

-Nem, eddig semmi. - hallatszódott Nat hangja. 

-Itt sincs. Se egy őr, se egy fejes ember... - suttogtam. - Semmi. Üres minden. Nincs életjel. 

-Én két őrt kifektettem már - mondta Clint. 

-Semmi gond, keressétek csak tovább. - mondta Stark. - Nagyon meg kell találnunk a kölyköket. 

- Lent sincs semmi - mondta James. 

-Én sem látok semmi érdekeset. Túl nagy csönd van, srácok - mondta Thor. - Átnézem az erdőt. 

-Tégy úgy - suttogtam, halkan benyitva egy szobába. 

Üres volt. 

Egy nagy sóhaj után hátráltam ki a szobából, ám azonnal bele is ütköztem valakibe, így a fegyvert kibiztosítva nyomtam a férfi homlokának pisztolyom, az én mellkasomat pedig igen csak nyomni kezdte valami.

-Clint! - hunytam le a szemeimet megkönnyebbülten. A nyilat leengedte. -Képes lettél volna szíven lőni? 

-Képes lettél volna fejbelőni? - vigyorgott rám, Én pedig elmosolyodva forgattam a szemeim. - Nyugat átnézve. 

-Biztos vagy benne?

-Szuperbiztos - biccentett, megmozgatva vállát. -Úgy fáj a... - kezdte, de én a pisztolyt felrántva lőttem ell a válla fölött, Ő pedig döbbenten megfordulva nézte végig, ahogyan holtan zuhan földre a biztonsági őr. 

-Szívesen - fújtam ki a benttartott levegőt. 

-Te... Te... Te megmentetted az életem! - forgolódott. 

-Minden rendben, srácok? - hallottam Nat hangját. 

-Persze - mondtam. - Még egy őr kihúzva. 

-Apám, ez eszméletlen volt! - suttogta Clint. 

-Oké, tudod mit? - léptem vissza a folyosóra, szembefordulva Clinttel. 

-Tudom! Mit tudok? - vett elő egy nyilat. 

-Menj végig mégegyszer. Én is végig nézem az északi szárnyat újra - fogtam meg a vállát. - És Clint, vigyázz magadra! - kiáltottam rá dühösen. 

-Mindenképp, frufrus! - húzta ki magát tisztelegve, majd elszántan sprintelt vissza a nyugati rész felé.

-Istenem, férfiak - dünnyögtem megigazgatva a fülest a fülemben. 

-Hallom ám - mondta Stark, hangján pedig hallatszódott önelégült pimasz vigyora. 

-Ugye? És én ezzel az emberrel barátkozom nagyon sok ideje - mondta Natasha mosolyogva, mire elvigyorodtam. 

-Hallok ám, Romanoff. És ezt még nagyon csúnyán leverem rajtad - hallatszódott szórakozottan Clint. 

-Szívesen megnézném - szállt be Steve is. 

-Inkább a küldetésre koncentráljunk - nevettem fel. - Verekedni utána is lehet. 

-Valakinél valami?

-Blair, merre vagy? - hallottam meg Clint hangját a fülesben, mire megtorpantam. -Hallok valamit visszafele. 

-Megyek - indultam meg Clint után a Nyugati szárny felé rohanva, kibiztosítva a fegyvert.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro