Sátrak
Eszméletlen hideg volt, Én pedig a sátorba bemászva vacogva húztam össze pulcsimat.
-Ki fázik ennyire? - hallottam munkatársam Clint hangját szórakozottan a fülesben.
-Szerinted? - kérdezte Stark. - Lehet egy tipped.
-Ne szemétkedjetek - vacogtam. - Megfagyok.
-Halljuk. Még otthon is hallják - szólt be Steve mosolyogva, Én pedig bosszúsan húztam fel a hálózsákom cipzárját.
-Még valaki, nem akar esetleg belém kötni? James, te nagyon csendes vagy.
-Mert idegesítesz. - kaptam a választ a barna hajú férfitól, így unottan néztem a sátor tetejét.
-Ha még valaki beszól Blairnek, annak velem gyűlik meg a baja. - mondta Natasha, bemászva mellém a sátorba.
-Ejha, Romanoff. Nagyon megijedtem!
- Pedig Stark, egy másodperc alatt fenékbe rúglak.
-Engem is? - kérdezte Thor, Én pedig szórakozottan vettem ki a fülest.
-Jó éjt! - kiáltottam fel.
-Neked is! - válaszolt a szomszéd sátorból Steve. -És ne fagyj meg.
- Nem akarok. Mi van, ha engem is lefagyasztanak 100 évre? - kérdeztem szórakozottan.
-Hé! Nem száz év volt!
-Rendben Tata, mostmár aludhatsz! - kiáltott fel Nat is.
-Ne akarjátok hogy átmenjek!
- Mi lenne, ha befognátok? - kiáltott fel a másik oldalról Stark is.
-Boldog életem! - válaszolt Barnes dünnyögve, Én pedig szemeimet forgatva húztam össze magam.
-Izgulsz a holnap miatt? - suttogott Nat, tíz perc múlva.
Sötét volt, késő éjjel, már a semmi nem világított. Hely híjján szorosan egymás mellett feküdve próbáltunk elaludni.
-Még szép - suttogtam. - Szinte lever a víz.
-Nem lesz semmi baj. Menni fog minden.
-Nem akarom hátráltatni a csapatot - fordítottam felé a fejem, Ő pedig felkuncogott.
-Az elmúlt hónapok alatt számtalanszor bizonyítottad, hogy jó Bosszúálló vagy. Bárki mást mond, csak irigykedik - hallottam a hangján, ahogy mosolyog.
-Célzol valakire? - ugrott be azonnal Barnes gúnyos arca.
-Talán.
Hajnali öt körül fáradtan kimászva a sátorból próbáltam halk lenni. A derekam s a nyakam is eszméletlenül fájt. Megnyújtózva nyomkodtam meg a fájlalt területet, ám azonnal egy halk dünnyögés ütötte fel a fülemet.
-Ha háton alszol, jobb lesz.
Nagy szemekkel kaptam fel a fejem. Barnes volt az.
-Korai vagy.
-Te sem mondhatsz el mást - nézett fel rám.
-Honnan veszed, ho... - kezdtem csípőre téve a kezeim.
-A háború alatt nem volt sok kényelmes pozíció, melyben aludhattunk volna.
-Oh - engedtem le a kezeimet csalódottan. - Sajnálom.
-Nem kell ezt mondanod - ráncolta a szemöldökét.
-Nem, James, komolyan mondtam - vontam vállat.
-Hű. Blair Jhonson és az érzelmek? Érdekes párosítás.
-Megszólaltál Te - fújtattam idegesen. - Reggel sem vagy jobb társaság.
-Te soha - túrt hajába, megnyújtózva.
-Mióta ülsz kint, katona? - biccentettem oldalra a fejem.
- Három órája.
Meglepetten felkapva a fejemet néztem rá döbbenten.
-Kettőkor? - kérdeztem döbbenten.
Hiszen akkor még sötét volt. És hideg. És...
-Igen.
Jesszusom, ez az ember nem normális. Döbbenten végignézve rajta nyeltem egy nagyot. Jézusom!
-Jól vagy? - kérdeztem grimaszolva, mire kérdőn nézett fel rám.
-Talán nem úgy nézek ki?
-Borzalmasan nézel ki.
- Te sem dicsekedhetsz, az biztos. - vont vállat.
Minnél hamarabb elakartuk kezdeni a küldetést, hogy hamarabb vége is lehessen. Senkinek nem kedvezett a sátorban alvás a szabadon, kivéve a két szuperkatonát. Nekik nem igazán volt ellenvetésük, megszokták a kiképzésük alatt, ellenben Clinttel és Thorral, akik minden szabad pillanatot megragadtak és arra fordítottak, hogy hisztizzenek.
Miután felosztottuk, ki melyik részlegen keresi a testvérpárt, azonnal munkába eredtünk.
Natasha a déli szárnyon, Steve a keletin, Clint nyugaton míg Én az északi szárnyon próbáltam az ikrekre bukkanni. Thor és Barnes az épület minden részében tengve keresték Őket, míg Stark próbálta feltörni a rendszert és bármi könnyebb megoldást találni.
-Van valami? - hallatszódott Steve hangja.
-Nem, eddig semmi. - hallatszódott Nat hangja.
-Itt sincs. Se egy őr, se egy fejes ember... - suttogtam. - Semmi. Üres minden. Nincs életjel.
-Én két őrt kifektettem már - mondta Clint.
-Semmi gond, keressétek csak tovább. - mondta Stark. - Nagyon meg kell találnunk a kölyköket.
- Lent sincs semmi - mondta James.
-Én sem látok semmi érdekeset. Túl nagy csönd van, srácok - mondta Thor. - Átnézem az erdőt.
-Tégy úgy - suttogtam, halkan benyitva egy szobába.
Üres volt.
Egy nagy sóhaj után hátráltam ki a szobából, ám azonnal bele is ütköztem valakibe, így a fegyvert kibiztosítva nyomtam a férfi homlokának pisztolyom, az én mellkasomat pedig igen csak nyomni kezdte valami.
-Clint! - hunytam le a szemeimet megkönnyebbülten. A nyilat leengedte. -Képes lettél volna szíven lőni?
-Képes lettél volna fejbelőni? - vigyorgott rám, Én pedig elmosolyodva forgattam a szemeim. - Nyugat átnézve.
-Biztos vagy benne?
-Szuperbiztos - biccentett, megmozgatva vállát. -Úgy fáj a... - kezdte, de én a pisztolyt felrántva lőttem ell a válla fölött, Ő pedig döbbenten megfordulva nézte végig, ahogyan holtan zuhan földre a biztonsági őr.
-Szívesen - fújtam ki a benttartott levegőt.
-Te... Te... Te megmentetted az életem! - forgolódott.
-Minden rendben, srácok? - hallottam Nat hangját.
-Persze - mondtam. - Még egy őr kihúzva.
-Apám, ez eszméletlen volt! - suttogta Clint.
-Oké, tudod mit? - léptem vissza a folyosóra, szembefordulva Clinttel.
-Tudom! Mit tudok? - vett elő egy nyilat.
-Menj végig mégegyszer. Én is végig nézem az északi szárnyat újra - fogtam meg a vállát. - És Clint, vigyázz magadra! - kiáltottam rá dühösen.
-Mindenképp, frufrus! - húzta ki magát tisztelegve, majd elszántan sprintelt vissza a nyugati rész felé.
-Istenem, férfiak - dünnyögtem megigazgatva a fülest a fülemben.
-Hallom ám - mondta Stark, hangján pedig hallatszódott önelégült pimasz vigyora.
-Ugye? És én ezzel az emberrel barátkozom nagyon sok ideje - mondta Natasha mosolyogva, mire elvigyorodtam.
-Hallok ám, Romanoff. És ezt még nagyon csúnyán leverem rajtad - hallatszódott szórakozottan Clint.
-Szívesen megnézném - szállt be Steve is.
-Inkább a küldetésre koncentráljunk - nevettem fel. - Verekedni utána is lehet.
-Valakinél valami?
-Blair, merre vagy? - hallottam meg Clint hangját a fülesben, mire megtorpantam. -Hallok valamit visszafele.
-Megyek - indultam meg Clint után a Nyugati szárny felé rohanva, kibiztosítva a fegyvert.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro