Kis kaland.
A bőrkesztyűm meghúzva söpörtem el frufrum a szememből.
-Muszáj még itt is edzenünk? - kérdezte Thor nyavalyogva.
-Ha itt megtalálnak, és nem állunk készen... csúnyán ráfázunk - sétált el a kis torna sor előtt Steve.
-De én nem akarok! - nyafogott, így Steve egy gyilkos pillantással meredt rá. -Igen is, Uram.
-A feladat egyszerű - állt meg előttünk. -Barnesnél van egy piros zászló - hívta maga mellé, Én pedig érdekődve néztem.
-Nem akarom ezt csinálni - dünnyögte mellettem Thor.
-Nekem mondod? - horkant fel Stark.
-Inkább fogjátok be - szólt Wanda.
-Csendet! - szólt Steve. -Edzeni kell. És rátok fér.
-Hé! - szólt sértődötten Natasha.
-Ne vedd magadra - mosolygott rá, Nat pedig kuncogva somolygott vissza rá.
-Ha ezt Bruce látta volna, óriási zöldség lenne most - mondta Stark, mire óriási röhögés tört ki négyőnk között. Clint rám támaszkodva fogta a fejét, de eldőlt a sárban, így akkor Natasha is beszállt a nevetésbe.
-Ez olyan vicces - kacagtam tapsolva, de a két szuperkatona unottan bámult ránk.
-Szedjétek össze magatokat! - szólt Barnes, Én pedig vigyorogva néztem a szemeibe.
-Tehát. - csapta össze a kezeit Steve. -Bucky fel megy oda - fordult meg. -A dombra.
-Domb? Az egy hegy! - fakadt ki Clint azonnal, törölgetve magát.
-Ez a Mount Everest - szólt közbe Thor.
-Kétlem - nézett rá unottan Barnes.
-Na nem. Nem. Biztos nem - ráztam a fejem. -Fel nem mászok oda egy hülye zászlóért! - akadtam ki.
-Megijedtél, kislány? - hunyorogott rám Bucky.
-Csak szeretnéd, Buchanan - biccentettem a fejemmel, neki pedig mintha... a szeme felvillant volna. Szenvedéllyel.
-Nem akarom! - sipított Thor.
-Barnes felmegy, Ti pedig megpróbáljátok megszerezni a zászlót. - állt meg előttünk újra Steve.
-Könnyű. Hárman tudunk repülni - vont vállat Wanda.
-Oh nem. - mondta Buck. -Az erők nélkül.
-Micsoda? - harsant fel Stark.
-Se pajzs, se íj, se fegyverek, se pöröly, se Telekinézis, semmi babrálás, se páncél, se modern technika -rázta a fejét Steve.
-De az nem lehet! - harsant fel Wanda.
-Barnes miért nem harcol? - háborodott fel Clint.
-Barnes az ősidők óta harcol. - mondta Steve.
-Oh persze, mert ő egy dédpapa! - trappoltam.
-Vigyázz a szádra! - vonta fel a szemöldökét Barnes.
-Én ezt nem csinálom. Amúgy is, minek? - zsörtölődött Stark.
-Nekem minek kell? - háborodtam fel. -Tegnap majdnem holtra vertek! - mondtam, majd csend lett.
-Ez... Igaz - mondta Steve Barnesra nézve.
-Jó, ezt engedjük el - mondta Stark beleegyezve.
-Nem! - háborodott fel Barnes, Én pedig felháborodottan néztem rá. -Mindenki harcol. Mindenki a saját ereivel. Emberileg.
-Ez nem ér, Blair és Natasha ilyen kiképzéseket kapott! - mondta Thor.
-De nem a csúszós sárban. - rázta a fejét Bucky. -Fent leszek. - nézett mélyen a szemembe, Én pedig egy nagyot nyelve követtem szemeimmel.
-Mit nyer, aki fel ér? - kérdezte Wanda.
-Semmit - vont vállat Steve, mi pedig döbbenten meredtünk a szemeibe.
-Tessék?
-Micsoda?- ocsúdtam fel.
-A semmiért csináljuk? - döbbent le Natasha.
-Még szép. - vette elő a sípot Steve, és amint belefújt, felocsúdva kezdtem el rohanni az erdő közepe felé.
A fás terepen túl volt a hegy kezdete. Bucky persze már rég nem volt a közelben.
Clint és Thort egymást elrántva borultak el a sárfürdőben még bőven Steve előtt, de én hitetlenkedve próbáltam a bokrok kis ágait elsöpörve magam elől.
-Ennél már csak katonai terepruha lenne rosszabb - szólt Natasha futás közben, Én pedig felkacagva ugrottam félre a sártócsák elől.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro