4. Napok múltán keresi fel csak jongho de hyori nem akart vele beszélni hiszen milyen barát az ilyen.
5. Jongho mindent megprobál hogy kibéküljöm a lányal eközben Yejivel újra összejönnek ami se a tagoknak se a menedzerüknek nem tetszik.

-Nagyon élveztem a mai napot szóval nagyon kőszönöm jongho-fordultam felé az autoban ülve, elmosolyodot.

-Én köszönöm hogy velem tartotál ma is-vigyorgot rám

-Akkor....még találkozunk....szia-mosolyogtam rá majd mikor száltam volna ki jongho hirtelen magához rántva jó szorosan megölelt. Kitágultak szemeim és a kezeim egy ideig csak lógtak ezért amint észbe kaptam karjaimal átöleltem őt és nyakába furtam a fejemet. Beszivtam édes illatát amit jó mélyen elraktároztam magamban majd kiszáltam a kocsiból és intve neki egyet mentem be a házamba ahol Jackie üdvőzőlt engem nyávogva de én még mindig a rozsaszín felhők fölöt voltam amit jonghonak köszönhetek eddig csak kétszer éreztem magam igy még pedig a két volt barátomnál. Csak félek ha igy haladunk lehet nekem több lesz majd mint egy sima barát.

☾☾☾☾☾☾☾☾

Boldogan üdvőzöltem az éppen belépő vendégeket majd pakolgatam az újonnal érkezet pékárukat.  Mikor  újra pityegni kezdet a telefonom ami miatt félbe hagytam az összes tevékenységemel.

" Írj amint tudsz a tagok megakarnak ismerni ezért átjöhetnél ma, vagy hívj amint tudsz"-kaptam az űzenetet jonghotól amire csak eltátotam a számat a döbbenettől, ő beszélt rólam a tagoknak? Ezek szerint tényleg kedvel és sokra tart barátként. Gyorsan hátra mentem a raktárba majd remegő kezekel tárcsáztam jongho számát aki szinte azonal felvete mintha a hívásomat várta volna.

-Szia hyori, na mit válaszolsz?-tért azonal a lényegre

-Benne vagyok ebben, de nem mehetek üres kézel szóval csinálok valamit a tagoknak. Csak mond meg mi a kedvencük-döltem a raktár ajtónak a homlokomat paszirozva.

-Nem kell fáradoznod

-De én akarok-vágtam rá határozotan amire halodtam hogy jongho felsóhajtot a vonal túlsó oldalán.

-Rendben csináld ahogy jónak látod

-Akkor mi kedvencük? Muffin?-vártam kiváncsian a választ.

-Szeretik az áfonyásat a muffinból az tutira nyerő-nevetet fel

-Rendben akkor az lesz-mosolyogtam magam elé.- Elküldöd a címet vagy értem jösz?

-Elmegyek érted-mondta-Most mennem kell probálni akkor este találkozunk hyori

-Este és jó probálást-mosolyogva tetem le a telefont és egy levakarhatatlan vigyoral léptem ki a raktárból ahol soomin kiváncsian méregetet engem
-De mosolygos valaki-jegyezte meg-Fél percel ezelőtt nem mosolyogtál ennyire. Csak nem valami vagy inkább valaki miatt?-húzogata fel-le a szemöldökét mire felnevetve csováltam meg a fejemet a pulthoz menve
-Nem soomin, csak felhívot az egyik régi barátom-mosolyogtam a pultot törölgetve míg soomin a pultra támaszkodva fürkészet engem
-Biztosan hazudsz, ugyan is nincsenek rajtam kivül barátaid-ráncolta össze szemöldökét-Bong Hyori ha meg tudom hogy pasizol és nem tudok róla esküszöm hogy leütlek téged-aranyos fenyegetésén csak nevetem.
-De anyámnak vannak barátai az ő baratai meg az enyémek is-probáltam kimagyarazni a dolgokat-Elsők közőt tudnád meg ha lenne pasim vagy ha randizgatnék-Mosolyogtam rá -Melesleg te inkább a tanulásra koncentrálj, halodtam anyukádtól hogy mostanában többet eljársz bulizni-a halodtakra elhúzta a száját, én meg karba fontam kezeimet
-Jó megigérem szorgalmasan fogok tanulni-Sóhajtot fel majd a jegyzet tömbét megfogva ment az asztalhoz akik épp jeleztek.

Nagy sóhaj kiséreteben köszöntem el utolsó vendégeimtől is, majd elköszöntem soomintól is és haza indultam. Meglepetésként ért hogy jongho a kapum előtt feszitet és rám várt.

-Hát te? Nem a dormban kelene lenned?-kérdeztem melé érve amire felkapta a fejét

-Csak nem gondtad komolyan hogy hagyom hogy egyedül csinálj muffint? Amugy is én akartam lenni az első aki megkostólja-válaszolta amég én a kaput nyitotam ki

-Pedig egy pillanatra el is hittem hogy elfogadod hogy igen is fáradozok a többi csapat társaidért is, fontos az első benyomás. És elakarom nyerni a tetszésüket hogy elfogadjanak mint a barátodat-nyitotam be a lakásomba ahol jackie amint meghalodta az ajtó nyitodását rögtön nyávogva sietet ide.

-Úristen cicaa-szaladt a cicámhoz jongho majd mosolyogva fogta kezei közé majd felemelte és az orrához dörzsölte a sajátját.-Nagyon aranyos vagy-dünnyögte a cicámnak aki dorombolni kezdet

-Szerencsésnek érezheted magad ugyan is a cicám senkit nem tür meg maga melett-mentem a konyhába-Múltkor a postást is elüldözte

-Nos egyedi személyiség vagyok-Nevetet fel majd nézte amint kipakolom a szükséges dolgokat és hozzávalokat a muffinhoz.

-Akkor kezdjünk is neki-csaptam össze tenyeremet.

Neki láttunk az áfonyás muffin elkészitésébe, nem gondoltam volna hogy ilyen hamar végzünk is az elkészitésében ha ketten vagyunk. Egyszer egyszere nyúltunk az áfonyáért emiatt össze ért a kezünk ami miatt mindketten egyszere húztuk el a kezünket mintha tűzhez értem volna. Ezután zavatan és csendben folytatuk a friss édeség készitését.

Jeleztem jonghonak hogy várjon meg amég átöltözök amire bologatva ült le a kanapéra ölébe rakva cicamat amire fejet csóváltam.
Nem akartam kiöltözni de  alul öltözöt sem akartam lenni ezért gyorsan magamra kaptam ezt:

Esküszöm olyan érzés mintha jongho baratnője lennék, és most készűl bemutatni a barátainak. Elhesegetem ezeket a gondolatokat majd lementem a jonghohoz aki a kanapén eldölt és a cica a hasán feküdt. Aranyos látványt nyújtot. Konyhába sietve felkaptam a becsomagolt muffint majd szóltam jonghonak hogy indulhatunk. Mosolyogva végig mért engem.

-De ki öltözötél, san biztos rád fog mozdulni-mosolygot rám, válon csaptam a szabad kezemel majd elindultunk a kocsihoz amibe beültünk majd elindultunk a dormhoz.

~Time ship~

-Megjötünk-kiáltota el magát jongho majd miútán levetük a cipőnket beljebb mentünk a nappaliba ahol hét kiváncsi szem pár nézet vissza ránk.
-Sziasztok-mosolyogtam rájuk kedvesen-Bong Hyori vagyok-mutatkoztam be -Jongho mondta hogy szeretitek az áfonyás muffint ezért ezt nektek hoztam-nyujtotam felejük a talcát
-már most bírom a csajt-pattant fel san a kanapéról majd vete el tőlem a tálcát amit a kis dohányzó asztalra rakot
-Yeosangie az ősszeset felfogja zabálni előlünk-mondta Yunho amire az emlitet csak a válára csapot dühösen.
-Gyere ülj le-ült odébb Wooyoung majd megpaskolta a melette lévő helyet hogy üljek le amit mosolyogva fogadtam el.
-Mesélj kicsit magadról vagy inkább kérdezünk-ajánlota fel hoongjoong
-Kérdezetek nyugodtan bármit-vigyorogtam, viszont nem gondoltam volna hogy elsőnek ilyent fognak tőlem kérdezni. Nem kertelnek.
-Van baratod?-kérdezet rá San hajába túrva
-Nincs-hajtotam le a fejemet zavartan
-Nincs???-visitot fel Yeosang ami miatt mindenki rá kapta a tekintetét -km bocsánat-motyogta-Hogy lehet hogy nincs barátod ha ilyen gyönyörű vagy?-meresztete rám nagy szemeit
-Erre igazan egyszerű a válasz-mondtam-Nem könnyű beilleszkednem és nyilván senki nem akarna egy küldföldi csajal randizni-vonom meg a válaimat
-Na persze-szólalt meg Mingi is-Akkor írj fel a listádra én szívesen elvinnélek randizni-kacsintot rám
-Csak lassan a testel-felete Wooyoung-Én fogom először elhívni
-És mi lesz velem?-horkontot fel san-Megcsalsz?-értetlenül néztem az előttem ülő jonghora aki csak mosolyogva vonta meg válait.
-Inkább kóstoljuk meg a muffinokat ha már hyori fáradozot velük-szakitota félbe a vitájukat hoongjoong sóhajtva egyet.

Elvetek egyet a friss ropogos muffinból majd hümmögve kezdték el enni őket.
-Isteni let-csamcsogot Yunho
-Ne csámcsogj legalább most hogy vendégünk van tanulj egy kis illemet-szólt rá seonghwa.

Jól elvoltam a tagokal, jókat beszélgetem velük és sokat nevetem az idiotábnál idiotább megjegyzéseiken. Egyszer csak csöngetek ami félbe szakitota Seonghwat a mesélésben.

-Jongho azt hiszem téged keresnek-halotuk meg san hangját majd egy lány bukant fel.  Világos kék crop top és egy ugyan olyan szinű mini szoknya volt rajta ami alig fedet valamit. Festet szőke haja volt és több smink fedte a fejét mint engem egy évben össze számolva.
-Yeji-nyögte ki jongho kitágult szemekel-Úristen-pattant fel majd zárta szoros ölelésbe a lányt.
-Jó újra látni kedvesem-nyávogta -Köszöntsétek a KQ enterment új recepciósát-mosolyodot el rajtam meg akadt a tekintete majd jó alaposan vegig mért engem.
-Új cselédetek let?-kérdezte undoritóan végig mérve
-Nem yeji ő it Hyori egy barátom-javitota ki jongho-Gyere sok mindent kell meg megbeszelnünk-terelte a lányt az emelt felé aki csak egy önelegült mosolyt villantva felém bologatot majd mentek az emelt felé.

-Nem bírom ezt a libát-szitkozodot san

-Én sem-motyogta Seonghwa.

Mikor le jöttek jongho mintha ott sem lettem volna, figyelmen kivül hagyot ami fájt  hiszen milyen barát az olyan aki elhiv de amint felbukan egy ocska rihe rongy telibe szarik rám. Kelemetlenül éreztem magam és a könyek is égeték a szememet. Még csak rám sem nézet.
-Ne csügedj hyori-tete a vállamra a kezét Yeosang kedves mosolyt villantva felém
-Köszi Yeosang de azt hiszem itt az ideje hogy haza menjek-álltam fel szomorúan elmosolyodva
-Haza vigyelek? Vagy szóljak jonghonak?-kérdezte hoongjoong. Látszolag őt is zavarta yeji jelenléte.
-Ne, ne szóljatok neki-ráztam meg a fejemet majd lehajtotam a fejemet-Biztosan elvan foglalva ezel a lányal- birizgáltam a kezemet-Akkor sziasztok-köszöntem el, mielött elmentem volna Wooyoung mosolyogva ölelt meg.

Amint kiértem a csendes utcára utat törtek a könnyeim,amiket nem győztem törölgetni.
Nem értem felbukant ez a lany és én már nem is létezek. Miért hivot ide ? Ezért? Hogy aztán levegőnek nézen?

Amint hazaértem a hütöhez lépve vetem ki onnan két üveg bort. Sírásom töltöte be az üres szobát.
A kanapéra leültem majd kibontva az üveget öntötem tele a poharat.