-Miért nem alszol, Jiminie? -fordult felém este az ágyban Kook.

-Mert nem tudok. -suttogtam.

-Van valami baj? -tette fel a kérdést halkan.

-Tudja, csak a szokásos. -sóhajtottam egy nagyot.

-Az mit jelent? -értetlenkedett.

-Hát ön és én... -motyogtam zavartan.

-Zavar, hogy egy ágyban alszunk? -araszolt hozzám közelebb.

-Nem... nem tudom. Csak annyira... melegem van. -söpörtem le magamról a takarót.

-Pedig 19 fokra állítottam a hőmérsékletet estére.

-Attól még melegem van. Tudja mi miatt... -próbáltam célozgatni a nézésemmel.

-Miattam? -lepődött meg.

-Hát... lehet. -motyogtam szégyenlősen.

-Akkor mit csináljak? Aludjak a földön? -nevetett fel.

-Nem, dehogy. Inkább... -csúsztam én is közelebb hozzá, majd hozzá bújtam teljesen. -Így már jobb.

-Jimin... így csak jobban meleged lesz. -figyelmeztetett.

-Nem baj. -vontam vállat, aztán teljesen hozzáláncoltam magamat a testéhez.

-Össze foglak nyomni éjjel, menj arrébb. -hessegetett el maga mellől, de én meg sem mozdultam.

-Engem nem zavar. -szívtam be a bódító férfias illatát, amitől megint rám telepedett a rózsaszín köd.

-Nem hiszlek el téged.. -morogta, majd nemes egyszerűséggel odatolt engem az ágy szélére, ő pedig a másik felébe feküdt vissza.

Kár... pedig szívesen aludtam volna vele. De hát ha ennyire fél attól, hogy reggelre összenyom engem, akkor mindegy.

Azért még egy utolsó próbát csinálni fogok.

Halkan odagurultam hozzá, és hogy ne tudjon majd visszalökni engem a helyemre, ráfeküdtem a felsőtestére.

Igen, most van merszem ilyeneket csinálni, mivel sötét van a szobában. Nem köröm sötét, de azért nem nagyon lehet már látni itt.
És a sötétség valahogy bátorságot ad nekem. Biztos azért, mert így nem nagyon láthat engem Kook és nem tud ilyenkor a zavarbaejtő tekintetével bámulni.

-Visszajött a kis akaratos éned? -kérdezte kuncogva, miközben a derekamat kezdte el érzékien simogatni, míg én fölötte támaszkodtam meg.

Már el fognak kezdeni megjelenni az elvonási tüneteim, ha nem csókolhatom meg őt most azonnal..

-Soha nem is ment el. -válaszoltam pimasz hangon.

-Hah... Jimin. Ismerlek már. Tudom mit szeretnél, hiszen csak akkor szoktál így viselkedni velem, amikor valami intimebb dolgot akarsz csinálni. Viszont én most túl fáradt vagyok ehhez. Egész nap csak edzettem az apám kemény edzőivel, már nincs több energiám. -döntötte hátra fáradtan a fejét.

Válasz helyett felvezettem az ujjaimat a nyakához, majd erotikusan próbáltam meg végig simítani rajta egészen az alhasáig.

-Viszont ki is lennék én, ha nem hagynám azt, amit csinálni szeretnél..? Lebukni úgysem tudunk. -vont vállat.

A szívem hevesebb tempóban kezdett el verni, amikor Jungkook pontosan az ölébe húzta a fenekemet, amibe párszor bele is markolt.

Éreztem, hogy itt most mocskos dolgok fognak történni.
Vagyis csak mások számára mocskos, számomra viszont még új.

-Félek... félek hogyha egyszer elkezdjük, akkor már nem fogok tudni leállni. -gyűrt hirtelen maga alá.

-É..én még nem szeretném... azt... -nyeltem egy nagyot a gondolatra.

-Ez esetben majd megpróbálom visszafogni magamat. -simított az arcomra, onnan pedig egészen levezette a kezét az alsómhoz, ahol végigsimított anyagon keresztül a tagomon, mire bennem rekedt a levegő és az összes izmom megfeszült. -Hé, Jiminie.
Nyugodj le, oké? Semmi rosszat nem fogunk csinálni, csak élvezzük egymás társaságát egy kicsit más értelemben és egy kicsit közelebbről. -próbált meg lenyugtatni, de én már kezdtem elveszteni a türelmemet, annyira szexinek találtam a volt edzőmet.

Jungkook csak lassan odahajolt a nyakamhoz, és óvatosan adott rá egy puszit, pont úgy mint aki félne attól, hogy valami rosszat fog csinálni.

Az alhasam görcsölni kezdett, a fantáziám beindult.
Kook nagyon közel volt hozzám, szinte már túl közel is volt.
Azt hittem el fog vinni egy szívroham, mikor megéreztem puha ajkait a nyakamon. Szinte már most ziháltam és izzadtam az izgalomtól.
Nyilván ha már lenne tapasztalatom ilyen téren, akkor nem lennének ennyire intenzívek a reakcióim, de én még a szűznél is szüzebb vagyok, meg különben sem vagyok tisztában azzal, hogy mégis hogyan van ez a dolog fiú-fiú közt.

Tudom, hogy létezik olyan, hogy szex és hogy úgy jönnek létre újabb emberek, de azt nem igazán tudom, hogy ezt a szex dolgot hogyan kell csinálni.

Nézhetnek engem hülyének emiatt, engem pont nem érdekel.
Nem ilyen az érdeklődési köröm, sem a barátaim.

Nem voltam még szerelmes soha, ezért a mással történő kielégülés sem érdekelt. A szüleim nem engedték, hogy nézzek olyan filmeket, amiben van olyan jelenet is és a barátaimnak sem a saját kielégülésük volt az első, szóval ők sem beszéltek róla.
Egy szó, mint száz; teljesen el voltam szigetelődve a 18+-os dolgok elől. Eddig...

A testem remegni kezdett, és úgy éreztem, hogy bármelyik pillanatban el tudtam volna ájulni attól, hogy Kook a nyakamat kezdte el csókokkal behinteni, miközben a lábaim közé férkőzött.

-Te még szűz vagy. -jelentette ki, mire én a világomról sem tudva bólintottam párat. -Egyáltalán tudsz te bármit is a szexről? Mert nem éppen úgy nézel ki, mint aki jártas az ilyesmiben. Mindjárt felrobban a tüdőd, annyira kapkodod a levegőt, pedig még nem is csináltam semmi konkrétat. -kezdett el méregetni engem, miközben fölöttem támaszkodott.

Ez ennyire nyilvánvaló...?
Azt hittem nem fogja megkérdezni.

-H..hát uhm... még ugye nem voltam senkivel. -kerültem ki frappánsan a kérdését.

-Nem ezt kérdeztem. Erre már rájöttem a legelején. -csillantak meg a hold fényében a szemei.

-Én... szóval... nem. -nyögtem ki zavartan.

-Nem tudsz semmit róla? Hogy hogyan csinálja fiú a fiúval? -döbbent le, mire én csak nagy szemekkel megráztam a fejemet, miközben folyton az ajkaimat harapdáltam, ami miatt most kivételesen nem szólt Kook.

-N..Nem... -dadogtam össze vissza.

-De legalább képes voltál felizgatni engem. Hát ez kurva jó... Nem most fogom elvenni a szüzességed. -gördült le rólam, mire nekem könnyek gyűltek a szemembe.

-Valamit elrontottam? -kérdeztem remegő hangon, mire csak mocorgást hallottam magam mellől, aztán felkapcsolódott egy kis lámpa.

-Gyere ide, Jimine. -ült törökülésbe az ágyon, mire én csak odamásztam hozzá és az ölébe ültem, majd nem tudom miért, de halkan pityeregni kezdtem Jungkook mellkasába fúrva a fejemet. -Nem rontottál el semmit. Nehogy ezt hidd, jó? Csak meglepődtem, habár erre lehetett volna számítani. De tényleg nem tudod, hogy hogyan van ez? Hogy mi hova megy? -kérdezgetett.

-Nem. Eddig nem volt rá szükség, hogy tudjam. -vontam vállat, őt ölelve.

-Ez aranyos. Viszont majd ki szeretnéd próbálni egyszer, ugye?

-Önnel igen... -motyogtam, mire ő csak kuncogott egy sort, aztán szorosan magához ölelt.

-Nem akartalak volna megbántani, csak tényleg meglepődtem. Még nem találkoztam olyan 18 évessel, aki semmit sem tud a 'felnőtt dolgokról'. Na meg... sikerült neked felállítani a tudod mimet. -mutatott a lábai közé, mire nekem nyelnem kellett erre egy nagyot. -Ezek szerint nem vagyok teljesen heteró. Ezt jó tudni. -mosolyodott el. -Most már jobban vagy?

-Egy kicsit igen. Sajnálom, ha elrontottam ezt az estét. -távolodtam el egy kicsit volt edzőmtől.

-Ne hülyéskedj már Jiminie. Nem rontottál el semmit. Semelyik ember sem születik úgy, hogy mindenről tud mindent. Én sem tudtam régen, hogy mi az a szex. Valahol neked is el kell kezdened valakivel, és az a valaki jelen esetben most én leszek. -magyarázta.

-Tényleg ön is szeretne velem...? -haraptam el a kérdésem végét.

-Hát... igen, kipróbálnám. -harapta be ő is az ajkait.

Te szent, szűz, jó ég, isten és még a többi.
Jeon Jungkook, a volt tanárom, akibe már 4 éve bele vagyok zúgva, most komolyan azt mondta, hogy majd le szeretne velem feküdni?!

Velem?

-A..Akkor jó. -válaszoltam elmosolyodva, miután lehajtottam a fejemet.

-Ezt imádom benned a legjobban. -hallottam meg halk hangját.

-Mit? -kaptam fel a fejemet.

-Azt, hogy ilyen kis szende és védtelen vagy, aki mit sem tud a mocskos dolgokról még. Nagyon imponáló tud lenni a viselkedésed, amikor zavarba hozlak. Nem mindenkinek jön ez be, de nekem mondjuk pont ez tetszik. -kezdett el már megint méregetni engem.

Nem tudtam erre mit válaszolni, inkább csak mosolyogva lehajtottam újra a fejemet, mert éreztem, hogy megint kezdtem elvörösödni Jungkook szavaitól.

-Jimin. Szeretném ha mostantól tényleg tegeznél engem. -váltott témát pár perc csend után.

-Nem lehet. Nem vagyok képes rá. A szüleim úgy neveltek, hogy minden nálam jóval idősebb embert magázzak. Számomra nagyon furcsa és egy kicsit kellemetlen is lenne, ha most sok év után átállnék tegezésre. -húztam el a számat.

-És... mi lesz akkor, ha esetleg már kapcsolatban leszünk egymással? -kérdezte somolyogva. -Akkor már az lesz a fura, ha továbbra is magázni fogsz. -vonta fel az egyik szemöldökét.

-Ehhez nincsen hozzáfűzni valóm. -dőltem hátra az ágyban.

-Na mi van Jiminie. Csak nem zavarba hoztalak már megint. -hangsúlyozta ki kuncogva a 'már megint'-et.

-Majd akkor tegezem önt, amikor jónak látom. -hagytam figyelmen kívül az előbb elhangzottat.

- De ez annyira öregít. -nyafogott, mint egy 5 éves. -Nem is vagyok még annyira idős. Túl szofisztikált vagy Jimin. A veled egykorúak már mind simán letegeztek volna engem. -magyarázta aranyosan.

-Jól van, oké. Akkor majd, megpróbálom nem magázni önt. De ez annyira fura. -fordultam hasra, majd a párnába fúrtam a fejemet.

-Az lehet, de egyébként ez a magázás egy láthatatlan falat húz fel közénk. Nem baráti, és nem bizalmi kapcsolatról árulkodik. A magázás az olyan hideg. Ilyet haverok vagy barátok nem szoktak csinálni. Ha tegeznél, akkor hidd el, hogy a köztünk lévő kötelék is erősödni fog. Már nem vagyok se az edződ, se a tanárod, se senkid, akit magáznod kéne.

-Igen, igaza van teljes mértékben. Ez esetben... akkor mostantól tegezni foglak. -néztem fel rá.

-Kíváncsian várom. Még sosem hallottalak úgy beszélni, hogy "Szia, Jungkook!" meg ilyesmi. -vigyorgott.

-Szia Jungkook. -mondtam halkan, mire mind a kettőnkből kitört a röhögés.

-Ezt tényleg kibaszott szokatlan hallani a te szájadból. -nevetett továbbra is az ágyon fetregve.

-Majd idővel csak jobb lesz. -ültem fel az ágyon.

-Remélem is. -hagyta abba röhögést, majd közvetlen előttem foglalt helyet. -Amúgy aludni kéne már.

-Igen... -szemeztem egy kis ideig az ajkaival, majd inkább befeküdtem a takaró alá.

Az előbb még nevetgéltünk, ám most már csalódott vagyok.

Meg akartam volna csókolni Jungkookot.
De nem mertem megtenni.

Miért vagyok ilyen félénk?
Simán megtehettem volna.

-Láttam ám mit néztél az előbb Jiminie. -kapcsolta le Kook a lámpát, majd megéreztem, hogy az egész teste neki nyomódott hátulról az enyémnek.

Hátulról átölelt...

-Ha legközelebb meg szeretnél csókolni, akkor tedd meg. Nem haragszom meg érte. Különben sem szeretek folyton én kezdeményezni. -suttogta a fülembe mély hangján, majd utána be is kapta a fülem alsó részét, amit óvatosan megharapott, ami miatt nekem egy apró meglepett nyögés hagyta el a számat.

Oldalra fordítottam a fejemet, hogy a szemeibe tudjak nézni, ám ő egy kicsit megelőzött engem, mert amint hátra fordultam, ő egyből az ajkaimra tapadt...

_____

Köszönöm, hogy elolvastad!

A fejezethez kapcsolódó kép: