Like somehow you just don't belong
And no one understands you?

Az ajtón kijött az igazgató, majd félre hívta Nasht. Pár percig beszélgettek, majd felsegített a földről. Ujjait rákulcsolta az enyémekre, és elhagytuk az iskolát. Pár perc séta után megszólalt.

-Most haza viszlek, összepakolsz néhány ruhát, és nálunk laksz. -darálta le szövegét. Hirtelen megtorpantam.

-Nem. Nem Nash. Nem megyek hozzátok. Nem akarok zavarni, se a terhetekre lenni. -néztem rá szúrósan.
-De kérlek. -nézett rám boci szemekkel.

-Nem! -szögeztem le.

-Elmondod mi történt.? -nézett rám aggódóan.

-Lényegében annyi, hogy apám megakar ölni, de most épp a bíróságon vannak, hivatalosan elválnak, utána pedig viszik börtönbe. -mondtam póker arccal.

-Elviszlek Cameronhoz. -nézett mélyen a szemembe, majd elindultunk a másik irányba. Pár perc néma csönd után meg is érkeztünk. Megálltunk az ajtó előtt, majd Nash ismét négyet kopogott. Nem telt bele fél percbe, az ajtó kinyílott. Nem köszönt, hanem intett, hogy menjünk utána. Felértünk a szobájába, majd ott megölelt, Nashvel pedig lepacsizott.

-Na mi a szitu? -vigyorodott el Cam. Nash rám pillantott, majd megszólaltam.

-Lényegében annyi, hogy apám megakar önlni. -néztem rá szomorúan.

-Mi? Ezt nem teheti. Ezt nem teheti egy ilyen csodálatos lánnyal. -csattant föl Cam.

-Nem fog megölni. Elviszik a börtönbe. -mosolyodtam el.

-De nem! Akkor sem tehet ilyet a saját lányával. -akadt ki teljesen

-Nyugi haver. -nyugtatta Nash Camyt. Ebben a pillanatban pittyegett egyett a telefonom. A fiúk értetlenül néztek rám, majd kihalàsztam a zsebemből a mobilom

Már a börtönben van. 5 èv helyett 10 évet kapott. 8-ra légy otthon.

                                       Puszi:Anyu

Boldogan olvastam el az üzenetet, majd a srácokra néztem.

-10 évig a börtönben rohad. -vigyorogtam.

-Ez az! -kiàltottak fel.

-Elmegyünk valahova? -húzogatta szemöldökét Nash.

-Hát öm.. nekem haza kellene mennem. De majd máskor. -álltam fel. Cam megfogta a  csuklóm, visszahúzott, s megölelt.

-Szeretlek Húgi. -suttotta fülembe, úgy, hogy csak én halljam.

-Én is Bratyó. -motyogtam mellkasába. Elhúzódtam tőle, majd indultam volna, de Nash utánam szólt.

-Elkísérlek. -jött utánam.

-Jó.

-Szia Camy. -köszöntem el tőle, majd kiléptünk az utcára. Halkan sétáltunk a forgalmas utcán, majd hirtelen megkordult a gyomrom. Elnevettem magam kínosan, majd Nash rámnézett.

-Mikor ettél utoljára? -húzta fel a szemöldökét.

-Hát öm.. nem tudom. Tegnap? -kérdeztem magamtól.

-Úristen Kim! Most azonnal elmegyünk enni. -mondta, majd elindutunk a közeli meki felé.

-Mit kérsz? -kérdezte, mikor a meki elé értünk.

-Dupla sajtburgert. -mosolyogtam rá hálásan.

-Oké. Addig foglalj helyet, majd hozom. -adott egy puszit, amitől, kicsit elpirultam. Elindultam helyet keresni, meg is találtam egy sarokban. Helyet foglaltam, majd elmerültem gondolataimban.

Mikor apám először megvert, 12 éves voltam. Egyedül voltam otthon, majd mikor apám haza ért megvert. Néha rémálmok gyötörnek. Mindig is fiút akart. Ott van a bátyám. Őt Isteníti. Mindit mondta, hogy miért nem tudok olyan lenni mint ő. Azért mert ő fiú. Hogy legyek olyan mint ő? Most is minden éjjel bulizik, és más csaj hoz fel. De már elköltözött. Ketten maradtunk anyával.
12 éves korom óta apám szinte mindennap bánt.

-Min gondolkodsz? -tette le a tálcákat Nash.

-Öm.. ja mi semmin. -mosolyogtam.

-Jó étvágyat.

-Nem akarok enni Nash. -nyafogtam.

-De. De enned kell. Megetesselek? -nevetett fel.

-Kérlek. -mosolyodtam el. Igen.  Ő komolyan vette, mert megfogott egy darab krumplit.

-Repül a repül a.. -vigyorgott, majd kinyitottam a szám, és megràgtam.

☆☆☆☆☆☆

-köszönöm. -léptünk ki a gyorsétteremből.

-Ugyan mit? -mosolyodott el.

-Hogy elhoztál. -álltam meg, majd megöleltem. Rögtön visszaölelt.

-Nash.? -motyogtam mellkasába.

-Hmm?

-Te vagy a legjobb barátom. -mosolyodtam el, amit valószínűleg érzett is, mert kuncogott egyett.

-Te is nekem. -puszilta meg a homlokam.

-Haza kísérsz? -váltam el tőle

-Persze. -kulcsota össze ujjainkat.

Fél óra múlva, már otthon voltam.

-Anya? -kérdeztem tőle.

-Tessék kicsim. -nézett rám.

-Te szeretted apát?

-Régebben igen. De most már nem. -mosolyodott el.

-Okés. Köszi. -adtam egy puszit az arcára.

-Megyek aludni. Jó éjt. -mondtam, majd szaladtam a fürdőbe. Gyorsan elvégeztem a dolgaim, majd bedőltem az àgyba. Rögtön el is nyomott az álom. De bárcsak reggel ne keltem volna fel.

____________
2016

продолжи