🎧🎵 i was made for lovin' you- kiss 🎵🎧

Már az összes könnycsepjét kisírta a szeméből, ez még sem állította meg abban, hogy újra elkezdjen sírni. Vagyis ebben az esetben ez inkább hatott nyöszörgésnek, de barátai ugyan úgy aggódva álltak a kanapé mellett.

-Lixie.. Mi történt?-lépett oda hozzá végül Chan, hogy egy ölelésben részesítse.

-Elcsesztem a randit..-motyogta vállába a fiatalabb.-Vagyis nem tudom, hogy mit csesztem el, mert nagyon jól éreztük magunkat, aztán amikor meg kellett volna csókolni elfutott. Érted? Elfutott... És nem értem miért..-szipogta, mire a többieknek homlokukig szaladt a szemöldökük. Chan jelentőség teljesen Seungminra nézett, aki rögtön előkapta mobilját, hogy zaklatni kezdje Jisungot.

-Azért ne öld meg Minnie..

-Oh én soha. Hol is lakik ez a kis lurkó?-Felix eleresztett egy mosolyt.

-Nem mondom meg, mert kinézem belőletek, hogy elmentek hozzá betörni a fejét. Végül is semmi rosszat nem tett, érthető ha nem akar megcsókolni..-vont vállat, mire mindenki kikerekedett szemekkel nézett vissza rá.

-Felix drága, te vagy a legjobb ember ezen a földön, semmi mentség nincs arra, hogy így összetörjön! Legalább írt valamit utána?-guggolt le elé Changbin is, hogy óvatosan kitörölje szeméből könnycseppjeit.

-Nem.. De nem is várom el tőle.. Ha nem akar nem kell magyarázkodnia..
Mindhárom barátja egy jó nagy ölelést adott neki, de ez sem segített állapotán. Igazából csak Jisungot akarta, az ő öleléseit, az ő érintéseit. De ha ő máshogy gondolja..

(~jisung pov~)

-Otthagytam, érted Hyung? Otthagytam, olyan hülye vagyok.. Semmi szia, vagy valami, egyszerűen elfutottam. És tudod mi a legrosszabb? Hogy szinte centikre voltunk attól, hogy megcsókoljuk egymást. Azok a gyönyörű ajkak majdnem az enyéimet érintették, én meg ott hagytam! Idióta vagyok...-Minho nyugodtan várta, hogy a kisebb lenyugodjon. Miközben Jisung a fejét a szekrényébe verte, Minho szétnézett a szobában. Jisung már órák óta azt hajtogatta, hogy milyen idióta, aminek meg is látszottak az eredményei. Mindenhol szétdobált ruhák, az ágytakaró összegyűrve az ágy közepén, maga a fiú meg lesírta azt a kevés sminkjét is ami rajta volt. Vagyis az egyetlen dolog ami rendben volt a szobában, az Minho volt, de már ő is kezdett aggódni a mókus fiúért.

-Jisung nyugodj le végre! Megértettem, hülye vagy, nagyon jó. De nem megoldás, hogy ilyen rendetlenséget hagysz magad után! És amúgy is ez nem fog segíteni. Jött egy üzeneted Felixtől..-tette hozzá, mint egy mellékesen, mire a fiatalabb odakapta a fejét és telefonjához ugrott.

lixie<33
jisung..?
látta
kurva jó lenne ha megbeszélnétek
látta
és az lenne még jobb lenne ha nem
láttamoznál le
látta
oké mindegy, ide figyelj
lixie itt ül a kanapén órák óta
szerintem már beteg a sok sírástól
most, hogy végre alszik beloptam a telefonját
chan vagyok, az egyik barátja
és kedvesen fogom közölni veled:
ha most azonnal nem jössz ide, és teszed jóvá
hogy csak úgy ott hagytad, akkor ráderesztem seungmint
és hallod, te azt nem akarod
szóval nem tudom hol vagy
vagy milyen messze
de ide jössz amikor következőnek írok neked
mert nem fogom most felkelteni Felix
látta
értve vagyok?
látta

Jisung kitágult szemekkel bámulta a képernyőjét.

-Na mit írt?

-A-asszem megfenyegett az egyik barátja, hogyha teszem jóvá ezt akkor meghalok..-nyelt egyet, majd Minhora nézett.-Hogy tegyem jóvá?

-Nézd Jisung, sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de nem tudok segíteni. Szerelmi életem nulla, és nem akarom ezt jobban szétcseszni neked. Nem tudom, vigyél neki csokit? Vagy valamit amit szeret? Csináljatok valami olyat amit szeret, és csókold meg, mert ha nem teszed akkor nem csak ez a üzengetős gyerek barátja fog téged kinyírni!-Jisung mosolyogva bólintott.

-Köszi Hyung. Bár.. Nem hiszem, hogy ezek után beenged a házába.. Sőt szerintem látni sem akar..

-Jisung bazdmeg akkor bemászol az ablakon, az csak romantikusabb! Ne itt tökölj menjél már!-a fiatalabb idegesen a telefonját bámulta. Ez a Chan gyerek azt írta, hogy akkor menjek ha írt nekem, de.. Nem tudok addig várni. Helyre kéne tennem a szerelmi életem!

Mire Jisung odaért szerelme házához teljesen kiszállt belőle a bátorság. Először is félt attól, hogy Felix visszautasítja -jogosan-, másodszor félt attól a Seungmintól is. Megállt a ház előtt és várt. Hogy mire? Ő sem tudta pontosan. Nem mert becsöngetni hozzá.

-Oké Jisung, menni fog. Mi lehet a legrosszabb opció ami történik? Kidob a picsába, semmi komoly.. Jézusom nekem ez nem megy..-már fordult volna meg amikor az ajtó kinyílt és a eléggé dühös tekintetű, ismeretlen fiút pillantott meg az ajtóban.

-Sz-szia?

-Érdekelt meddig akarod halogatni ezt a becsöngetést. Chan vagyok.-Jisung valamelyest megnyugodott, hogy nem Seungminnal áll szemben, de szíve akkor sem akart lenyugodni.

-Én meg Jisung. Oké, asszem felesleges volt bemutatkoznom, bocsánat. F-felix ébren van?

-Nem. És remélem, hogy egy ideig nem is lesz, nagyon sok idő volt alvásra bírni. Beengedlek, mi pedig elmegyünk. Viszont ha Felix megint azért ír majd rám, mert elkúrtad a kapcsolatotokat, akkor kinyírlak. Ő a legcsodálatosabb ember a földön, nem ezt érdemli.

A kisebb lehajtott fejjel lépett be a nappaliba, ahol rögtön plusz két szempár kémlelte őt.

-Őőő... Hello?-intett egyet, viszonzásul pedig csak egy rövid "sziát" kapott. Megilletődve várta meg ameddig kimennek a házból, és megint a lelkére kötik, hogy nehogy megbántsa az alvó angyalt. Jisung mindenre is megesküdött, mire nagy nehezen elmentek, magukra hagyva a két fiút.

Így Jisung belekezdhetett a tervébe. A konyhába igyekezett, és kifújta eddig bent tartott levegőjét. Mivel már egyszer volt Felixnél, így nagyjából tudta mi hol van, úgyhogy neki is kezdett a sütéshez. Igen megpróbált sütni Lixienek. Tudta, hogy a kisebb szereti a browniet, és annak ellenére, hogy az ő brownie a legjobb, Jisung is elkezdte az övét megsütni. Közben agyában csak úgy szaladgáltak a gondolatok. Egyik érte a másikat, mégis mindegyik Felixről, és a kapcsolatukról szólt. Hogy fogja majd kimagyarázni magát? "Azért nem csókoltalak meg, mert úgy hiszem nincs az az isten ami elérné, hogy szeress" Ez.. Ez borzalmas indok lenne.

(~felix pov~)

Mikor felket teljesen abban a hitben élt, hogy az egész csak álom volt, Jisung nem hagyta ott őt, és csak most készülnek arra a randira. De mikor meghallotta, hogy egy nagyon ismerős hang a konyhában dúdol, megkérdőjelezte az álom teóriáját. Lassan felállt az ágyról, és halkan kisétált a konyhába.

-Chan miért készítesz kaját? Tudod, hogy nem vagyok éh-..Oh.-nagyokat pislogva nézett az -egy nappal- idősebbre.

-Felix! Szia! K-készítettem browniet, tudom, hogy szereted. Bár nem olyan jó mint a tied, azért megpróbáltam..-ideges magyarázását egy szoros ölelés vágta félbe. Mégpedig Felix szoros ölelése. Mindketten szipogva álltak a másikat ölelve, mintha ez lenne az utolsó, hogy látják egymást. És idióta gondolataik szerint ez is volt. Hogy ezeknek mennyire nincs önbizalma..

-Én.. annyira sajnálom, kérlek adj még egy esélyt, legalább, hogy megmagyarázzam.. Utána felőlem kidobhatsz, csak hallgass meg...

-Nyugi Jisung nem kell megmagyaráznod. Teljesen megértem, hogy nem akarsz velem semmit, ki is akarna?-Jisung lefagyott. Eltolta magától a lehajtott fejű Felixet, és enyhén megrázta a vállát.

-Jézusom Felix nem! Ki ne akarna megcsókolni? Te vagy a világ legjobb embere. Én.. Én is így gondolkodtam. Te egy angyal vagy, miért is akarnál velem lenni? De...

-De ez nincs így Sungie. Szeretlek...-vörös fejjel állt mind a kettő reménytelen szerelmes. Jisung lépett, mármint minden értelemben. Egy lépéssel közelebb Felixhez, no meg a 'kapcsolatukban' is. Egyik kezével megcirógatta a másik arcát, másikkal pedig a derekánál fogva húzta közelebb magához, majd ajkaira tapadt.

-Hmm most, hogy ezt tisztáztuk, remélem, hogy megértetted, hogy nem azért mentem el mert nem szeretlek. Én is imádlak, ha tehetném végig csókolnám minden egyes testrészed. De szerintem most maradjunk a sima csóknál.~

Amikor Chan aggódva visszatért Felix házába a kanapén egy alvó párt talált. Jisung egyik karja a kisebb derekát ölelte a másikon pedig az említett feküdt. Szinte egymás szájából lopták a levegőt, olyan közel voltak egymáshoz. Megfigyelőnk boldogan írt mindenkinek:

Dad
Duh, Jisungnak sikerült helyretennie a dolgokat.
Felix, ha ezt látod majd, sok boldogságot!
És.. Mi volt az a piros folt a nyakadon...?

Nem lett kicsit összecsapott?
Mindegy, remélem tetszik ^^
Utóbbi időben rá vagyok függve a jilixre hihi