『 Hanemiya Kazutora | Draken | Hanma Shuji 』

❣ ❣ ❣

『 Hanemiya Kazutora 』

  A ventilátor komótosan fordul jobbra-balra, lazsálva küzdve a meleggel, ahogy hideg levegőt fújj a forró szobába. Fagylalt hidegsége nem enyhít sokat a szenvedéseden, barátod, Kazutora melletted a kanapén elterülve igyekszik nem elfolyni a melegtől. Szőke és fekete hosszú tincseit egy laza, rakoncátlan copfba fogta, amit még most is, sok idő után is szexinek tartasz. Tekinteted végig araszol rajta, fejét a kanapé karfáján pihenteti, egyik lába és karja a kanapé háttámláján pihenteti, míg másik lelóg. A pólója nyaka félre van csúszva, így nem csupán kulcscsontjának és mellkasának finom vonalait láthatod, hanem a tetoválását is. Testedben pedig új fajta forróság költözik, amelyet maga barátod helyessége okoz. Végig nyalsz ajkaidon, eltüntetve a fagylalt utolsó ízét is, mielőtt barátod ölébe ülnél, sikeresen magadra hívva a figyelmét.

   - T/N-chan? - Néz rád kíváncsian, aranyszínű szemei pedig rögtön fürkészni kezdenek. Viszont mielőtt bármit is kiolvashatna, ajkaidat a nyakához érinted. Apró puszit hagysz a bőrén, a tigris tetoválásán.

   Aztán még egyet.

   Majd még egyet, míg nem a tetoválás teljes területét végig nem csókoltad.

   - Nem tudtam megállni... - motyogod orrod alatt, ahogy füle alá is nyomsz egy csókot, a gyenge pontjára. Kazutora erre egy halk nyöszörgés ejt meg, ekkor veszed csupán észre milyen erősen is szorítja a csípődet.

   Ezután érzed meg mennyire is eleven lett hirtelen.

   - Ahogy látom te sem - vigyorogsz rá gonoszul, mielőtt megmozdítanád a csípődet. Kazutora erősen tart, megelőzve azt, hogy tovább kínozd és elpirultan néz rád.

   - A te hibád az egész.

   - Akkor gondolom gondoskodhatok is róla.

『 Ryugin Ken / Draken  』

   - Még mindig olajos vagy - motyogod orrod alatt, ahogy próbálod párod arcáról eltüntetni a koszt. A munkából tért haza, nehéz munkát tudhat maga mögött, alig volt ereje beállni a zuhany alá, ezért is tisztogatod őt.

   - Mondtam, hogy hagyjad, bébi. - Cirógatja meg a hátadat. - Inkább adj egy csókot nekem.

   - Majd ha tiszta leszel.

   - Tch.

   - Ne duzzogj, mint egy kis gyerek. - Törlöd le a maszatot, ahogy félre söpröd fekete hajtincseit. A csend rátok telepszik, Draken hagyja, hogy tisztogasd, amiért nagyon is hálás. Pár percen belül pedig az utolsó sötét foltot is eltünteted fehér bőréről. Barátod lehunyt szemekkel pihen, szinte olyan, mintha elaludt volna, azonban könnyen felismered mikor csupán tetteti.

   És azt is, mikor bármelyik pillanatban elaludna. Így nem mozdulsz az öléből, azt tervezve, hogy megvárod, amíg elalszik annyira, hogy ne ébredjen fel a mozgolódásodra.

   Félre söpröd a haját, aztán puszit nyomsz a sárkány tetoválására. Gyengéket végig a sárkányon, végül utoljára egyet a homlokára.

   Elég időt szöszmötöltél el ezzel, hogy Draken elaludjon tőle, így jónak találod azt, hogy kiszállj az öléből.

   Azonban egy erős kéz ragad meg.

   - Egy helyet kifelejtettél. - Motyogja álmosan, majd finoman, ám határozottan közelebb von, hogy megcsókoljon.

『 Hanma Shuji 』

   A cigaretta lassan ég Hanma ujjai között, ahogy kifejezéstelen arccal fürkészi a tömeget. A gyűlés megkezdésére vár, amire elkísérted, ám lassan te is unatkozni kezdesz. Tekinteteddel a kezét figyeled, pontosan a tetoválásait, mert ugyanúgy magával ragadnak, mint az első alkalomnál. Ám ez alkalommal észreveszel egy sérülést a kézfején, nem mély, sem igazán feltűnő, sokkal inkább egy szimpla horzsolásnak tűnik.

   - Ezt hol szerezted? - Fogod meg kezét, hogy közelebbről is megszemléld a sérülést. Barátod elsőre értetlenül néz rád, hosszú percekig pedig nem is válaszol, csupán figyeli összeráncolt szemöldöködet, az arcodat, amire most kiül az aggodalom és a bosszúság.

   - Miért nem adsz rá egy gyógypuszit? Azzal elmúlna minden fájdalmam. - Húzza az agyadat, szándékosan kikerülve a kérdésedet. Hiszen, ha őszinte akarna lenni, el kéne mesélnie miképp verte péppé azt a nyomorultat, aki már hetek óta a nyomodba jár, azzal a címszóval, hogy sokkal jobbat érdemelsz nála.

   Ami annyira nem is nagy hazugság, de ki más tudná úgy megvédeni, mint én? - Fut át az agyán a gondolat, ám hamarosan szerte foszlik, mielőtt rátelepedhetne az elméjére, akár egy sötét köd, amint megérzi puha ajkaidat a bőrén. Nem egy, nem kettő, hanem két tucatnyi puszit nyomsz kézfejére, leginkább oda, ahol a tetoválása van.

   - Ezt később is megismételhetnéd. - Vigyorog rád, amitől rögtön elpirulsz, de ő csupán egy puszit nyom a homlokodra, mielőtt magadra hagyj, részt véve az unalmas megbeszélésen.