Tizenkettedik rész
- Ügyes voltál Cressa - szállt le a seprűjéről Dorcas, majd barátnője felé sietett, aki fáradtan törölgette a homlokát.
- Lehettem volna jobb is - rázta a fejét bosszúsan, Blacket figyelve, akit éppen a csapattársai dicsértek agyon a teljesítményéért.
- Majd legközelebb - vont vállat közelebb lépve Cressidához, majd szoros ölelésbe vonta. - Edwin le sem vette rólad a szemét - suttogta vidáman.
- Remusék meg fognak ezért ölni - válaszolt halkan, kibontakozva az ölelésből.
A szőke lány félve pillantott fel a lelátóra, zöldes szemei egyenesen a három fiúra tévedtek, akik éppen elindultak lefelé a lelátóról. Edwin megérezve a lány tekintetét, felé pillantott. Ahogy tekintetük összetalálkozott a fiú kék szemei felragyogtak, majd vidáman intett Cressának aki szégyenlősen viszonozta azt.
- Na jó, nyomás, beszélgess vele - lökte meg finoman Dorcas, mire Dawsey esetlenül indult meg a csapattársai után a kijárat felé.
- Sok sikert nektek - mosolygott a szöszi, vissza nézve a barátnőjére, aki hálásan mosolyodott el.
- Neked is - vigyorodott el kacéran majd egy kacsintást intézve felé, nevetve fordított hátat a hollóhátasnak.
Cressida szemforgatva indult el a kijárat felé, majd meglátva a három fiút - akik időközben leértek a kijárathoz -, legszívesebben hátat fordított volna nekik és elrohant volna- Ám ezt nem tehette meg. Így egyre csak növekvő pulzusszámmal, és egyre inkább lassuló léptekkel közeledett barátai felé, akik közül mindössze egy mosolygott.
- Cressida - bazsalygott Edwin, ahogy a lány a közelükbe ért - Nagyon ügyes voltál - karolta át a vállát majd egy csókot nyomott annak pirospozsgás arcára.
Cressa döbbenten nézett a vele szembe állókra, aki elkerekedett szemekkel figyelték a griffendéles igen csak különös viselkedését.
- Köszönöm - köhintett zavartan a lány, majd óvatosan távolabb tolta magától a fiút.
- Edwin - krákogott Sirius ezzel magára vonva a szőke figyelmét, aki eddig kissé sem zavartatva magát, a lány szőke tincseivel babrált. - Neked esetleg nincs máshol dolgod? - érdeklődött, majd halkan feljajdult, ahogy Remus oldalba könyökölte.
- Ami azt illeti, nincs - rázta a fejét a szőke, nem is izgatva magát azon, hogy a lány barátai nem látják őt szívesen.
- Kár - szomorkodott Black mire Lupin ismét oldalba vágta, ezúttal erősebben. - Mi van? - morgott barátjára pillantva, aki rosszallóan nézett rá.
- Ne csináld - suttogta figyelmeztetően.
- Mit? - játszotta az ártatlant.
- Tudod te - húzta össze a szemét.
- Na jó - szólalt meg Cressida felpillantva a mellette állóra - Szerintem hagyjuk magára a civakodó házaspárt - nézett barátaira szúrósan majd visszavezette a tekintetét a mellette állóra.
- Ahogy gondolod - mosolygott rá a fiú kedvesen.
- Később találkozunk! - integetett a fiúknak elhaladva mellettük, mire Sirius megrázta a fejét.
- Mi is megyünk! - szólt utána Black feléjük sietve, ám Remus megakadályozta őt.
- Menjetek nyugodtan, nemsokára mi is megyünk - legyintett angyalin mosolyogva mire Cressa hálásan nézett rá.
A lány magán érezve egy szúrós tekintetet, sietve pillantott hátra, majd meglepetten konstatálta, hogy nem Black volt annak okozója. Jobban mondva nem az a Black volt, akire ő gondolt volna.
Regulus pár másodperc erejéig morcosan nézte őt majd tekintete a szőke fiúra vándorolt, akit gyűlölködő pillantásokkal jutalmazott.
- Nekem holnap reggel lesz edzésem - szólalt meg Edwin, ezzel magára vonva a lány figyelmét.
- Igen, tudom, Remus szólt róla - bólogatott Cressa.
- Jössz rá? - érdeklődött.
- Szívesen tenném, de úgy gondoltam inkább aludnék, ha nem gond. Már egy jó ideje nem sikerült kialudnom magamat - nevetett halkan.
- Rendben, persze. Megértem - bólogatott bőszen. - Egyébként - köszörülte meg a torkát - Jövő héten megyünk a Roxmortsba és azon gondolkodtam, hogy esetleg lenne-e kedved beülni velem a Három Seprűbe vagy esetleg Madam Puddifoot kávézójába? - nézett rá reménykedve.
- Ó - döbbent meg Cressa - Ez nagyon kedves gondolat - köhintett hátra pillantva.
Tekintetével Sirius és Remus után kutatott és szomorúan állapította meg, hogy a két fiú betartotta az ígéretét és valóban magára hagyták őket.
- De - folytatta Edwin aggódva.
- Nincs de - vezette rá vissza a tekintetét. - Szívesen elmegyek veled - mosolygott.
- Szuper - vidult fel - Hova szeretnél menni? - érdeklődött.
- A Három Seprű megfelel, számomra Madam Puddifoot kissé nyálas - rázta a fejét.
- Teljes mértékben egyetértek veled - mosolygott White. - Akkor akár mehetnénk együtt - vetette fel az ötletet.
- Jó ötlet - bólintott Cressa.
- Akkor erről még beszéljünk a későbbiekben - mondta vidáman.
- Okés - biccentett feszülten.
✧˚ · .
- Baj van - viharzott a fiúk asztalához Cressida, mire ők meglepetten pillantottak fel rá.
- Az biztos - bólogatott Sirius egyetértően - Mikor terveztél szólni nekünk Edwinről? - érdeklődött a szőke lányt figyelve, aki lihegve foglalt helyet James és Remus között.
- Te - bökött Potter felé a szőke, figyelmen kívül hagyva Black mondatát - Nem voltál ott az edzésemen - szűkítette össze a szemeit.
- Sajnálom - mondta szomorúan a fiú - Elaludtam, ők pedig - bökött Lupinra és Blackre - nem ébresztettek fel - morogta.
- Hazugság! - tette fel a kezét védekezőn Remus - Én háromszor is szóltam neki, hogy keljen fel, ő viszont egyfolytában azt hajtogatta, hogy adjak neki még egy percet.
- Mindegy, ez most nem számít annyira - legyintett Cressa körbe pillantva - Valamelyikőtök tud aláírást hamisítani? - érdeklődött, mire a négy fiú kigúvadt szemekkel nézett rá.
- Aláírást hamisítani? - kérdezte Remus meglepetten - Mi a fenét akarsz te csinálni? - hajolt közelebb a lányhoz értetlenül.
- Edwin elhívott a Három Seprűbe - magyarázta.
- De Cecília nem írta alá az engedélyt - fejezte be a mondatot James, mire a lány aprót bólintott.
- Hát drágám - rakta Lupin a szőke vállára a kezét - Sajnálom, de esélyed sincs kijutni innen - rázta a fejét lemondó mosollyal az arcán.
- Te is ismered McGalagonyt, annak az esélye, hogy őt át lehet verni egy aláírás gyenge utánzatával, elég csekély - veregette meg a vállát James.
- Tavaly Peter is próbálkozott - bökött a mellette ülőre Sirius - Rögtön kiszúrta, hogy nem valódi.
- És esetleg arra nem gondoltál, hogy megmond Edwinnek az igazságot? - szólt közbe Peter mire mindenki rá pillantott.
- Remek kérdés Peter - tapsolt ingerülten Cressa - A válasz az, hogy de, gondoltam rá. Viszont ahelyett, hogy szembenéztem volna a valósággal, abba a hitbe ringattam magam, hogy találok megoldást arra, hogy kijussak az iskolából - válaszolt. - És erősen reménykedtem benne, hogy ti majd a segítségemre lesztek ebben - pillantott körbe.
- Miért nem írta alá Cecília a papírt? - kérdezte Remus.
- Egyáltalán megpróbáltad aláíratni vele? - kérdezte James.
- Hogyne próbáltam volna meg? De nem akart, még csak ránézni sem.
- És John? Ő biztos aláírta volna - ötletelt Sirius.
- Már hetek óta nincs otthon. - rázta a fejét.
- Szerintem - gondolkodott el Lupin. - Mi lenne ha küldenél Cecíliának egy baglyot. Hátha meggondolja magát, és akkor minden problémád meg van oldva.
- Vagy nem küldesz, és nem mész randizni - vont vállat Sirius.
- De gondolom el akarsz menni a randira - mosolygott rá Potter a szemöldökét vonogatva.
- Persze, hogy el akarok menni rá - nézett rájuk fáradtan - De nincs az a pénz, hogy elküldjem Opheliat hozzá. Cecília már így is gyűlöli szegényt. - rázta a fejét - Valamelyikőtöknek nincs egy felesleges baglya akit a nagynéném nem nyír ki? - érdeklődött.
- Mi baja van Opheliával? - nézett rá értetlenül Peter.
- Lehetséges, hogy párszor megcsípte a kérésemre - húzta el a száját Cressida.
- Hát - forgatta a gyűrűjét Black - Adj nekünk egy kis időt - mondta elgondolkodva.
- Örökké hálás leszek - vidult fel. - Na, megyek enni - kászálódott fel a helyéről. - Később találkozunk - intett nekik majd sietve elindult a saját helye felé.
Cressida azt asztalához közeledve, összeszűkített szemekkel figyelte a helyén ülő fekete hajú fiút, aki Pandorával beszélgetett. A szőke hajú lány odaérve, megállt a mardekáros mögött majd unottan kopogtatta meg a vállát. Regulus felvont szemöldökkel pillantott hátra.
- A helyemen ülsz - morogta a lány. - Nincs semmi keresnivalód a Hollóhát asztalánál.
- Neked pedig a Griffendélénél - vágott vissza mire Cressa megakadt. Nem tudta mit kéne erre válaszolnia, Regulus lecsapta a magas labdát.
- Mindegy - rázta fejét sértetten Cressida - Akkor eszem máshol - dünnyögte, elvéve a fiú elől a tálat és az evőeszközöket.
Black csöndesen figyelte, ahogy a lány kapkodva összeszedte a cuccait majd morcosan hátat fordított neki és elindult abba az irányba amelyikből jött.
- Hé, Cressida! - kiáltotta utána Black mire a lány megtorpant.
Lassan megfordulva pillantott a fiúra, és szinte fellélegzett amikor a göndör felállt a helyéről és megindult felé. Cressa észre sem véve a fiú kezében lévő tárgyat hálásan pillantott rá, megkönnyebbülve, hogy nem kell másik asztalnál fogyasztania a reggelijét.
- Ezt otthagytad - adta a kezébe a poharat, mire a szőke döbbenten nézett rá.
- Te szórakozol velem, ugye? - kérdezte felháborodottan, mire Black felvonta a szemöldökét.
- Azt hitted visszaadom a helyedet? - érdeklődött. - Kis naiv- mosolyodott el megütögetve a lány feje tetejét, mire ő csak egy gyilkos pillantást intézett felé.
- Menj a fenébe - morogta sarkon fordulva majd puffogva elindult a barátai felé.
Remus, James, Sirius és Peter érdeklődve figyelték a barátjukat aki mérgesen sietett feléjük, majd megérkezve az asztalra ledobva a cuccait, halkan motyogva foglalt helyet barátai között.
- Utálom az öcsédet - nézett Siriusra haragosan majd hangosan fújtatva elkezdte szedni a reggelijét.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro