Halihó!

Boldog Mikulást:D Nyugtassatok meg, hogy nem csak én fogok gurulva közlekedni mától xD Ismét egy imagine van soron, méghozzá Seonghwa főszereplésével:D Slice of life, meg egy egész nyugis kis rész lett belőle:P

Remélem tetszeni fog! ^^

Már majdnem egy hete hogy elkezdődött a december, ami egyértelműen a kedvenc hónapod az évben. Ilyenkor gyönyörű fényárban úszik az egész város, jobbik esetben még hó is van, és ami a legjobb, több időt tölthetsz Seonghwa társaságában. Ami azért valljuk be nagy kincs, főleg mostanában.

Körülbelül 8 hónapja alkottok egy párt, így ez lesz hivatalosan az első karácsonyotok együtt, te pedig már hihetetlenül izgatott vagy. Mindent elterveztél a fejedben napokra bontva a készülődést, azonban eddig egyáltalán nem úgy alakulnak a dolog hogy te azt előre kigondoltad, a lelkesedésed viszont nem csappant meg. Bár alig látod kedvesedet, az együtt töltött órák mérhetetlenül sokat érnek számodra.

Tisztában voltál mit vállalsz azzal, ha igent mondasz Seonghwa-nak, azonban néha nehéz, bár ezt nem kell nagyon magyarázni, mindenki el tudja képzelni. Amikor először találkoztatok, a banda még csak KQ Fellaz néven futott, de még az első randitok alkalmával sem kellett bújkálnotok a kíváncsi tekintetek elől. Mostanra viszont berobbantak a köztudatba mint az Ateez nevű fiú banda, azóta pedig a rajongók számával együtt a próbateremben töltött idejük is jócskán megnőtt. Te pedig ugyanolyan büszke vagy erre a 8 tehetséges fiúra mint a legelején.

Reggel boldogan ébredsz, méghozzá szerelmed karjai között. Már nem is emlékszel mikor keltetek fel utoljára együtt, így összegabalyodva, úgyhogy kihasználva a helyzetet, mégjobban az ölelésébe bújsz. Valami rémlik a tegnap estéről, hogy fél egyig vártál Seonghwa-ra, de természetesen bealudtál, így már csak a besüppedő matrac hangjára riadtál fel, arra viszont már nem emlékszel mit mondtál neki félálomban. Talán nem is számít.

- Jó reggelt Jagiya! - suttogja rekedt hangon, te pedig mosolyogva fordulsz meg karjaiban, hogy aztán egy csókot nyomhass barátod ajkaira.

- Neked is - motyogod a nyaka puha bőrébe.

- Mit szeretnél ma csinálni? - kérdezi, miközben egyik kezével a hátadat kezdi el cirógatni.

- Legszívesebben egésznap itt feküdnék veled, és kipanaszolnám a lelkemet is - sóhajtod, és élvezed a gyengéd simogatást.

- És mi akadályoz meg abban hogy ezt tedd? - puszil bele a hajadba.

- Fel kell díszítenünk a lakást - emeled fel a fejedet a válláról, és sötét szemeibe nézel. Hihetetlen hogy ez a fiú még reggel is ennyire jól néz ki! Bezzeg te, inkább bele se nézel a tükörbe, mert még a végén megijedsz attól ami visszanéz rád.

- Én inkább az első lehetőségre szavaznék - feleli, és most ő bújik bele a nyakadba.

- Ez lesz az első közös karácsonyunk, adjuk meg a módját - simítasz a fiú tarkójára, és elkezded babrálni az ott lévő fekete tincseket - Jövőre valószínűleg nem leszek ilyen lelkes.

- De hiányzott már nekem ez - kezdi el apró puszikkal behinteni a nyakadat.

- Nekem is. - döntöd oldalra a fejedet, ezzel több teret adva neki - De ugye tudod, hogy ezzel nem terelheted el a figyelmemet a feladatunkról?

- Nem? - támaszkodik meg két karján a fejed mellett, és lassan közelebb hajol hozzád - Úgy gondolod? - suttogja a szád közvetlen közelében, szándékosan csak egy kicsit hozzá érintve ajkait a tieidhez.

- Határozottan - némán könyörögsz neki, ő pedig csak nevetve megadja neked amit szeretnél. A kezdeti játékos csók egy pillanat alatt változik át szenvedélyessé, neked pedig be kell látnod hogy tényleg könnyen el tudja terelni a figyelmedet ez a fiú - Azt hiszem nekünk itt most le kéne állnunk - tolod el magadtól a mellkasánál fogva, még mielőtt minden határozottságodat elveszítenéd.

- Úgy látom nem tágítasz az eredeti menetrendtől - sóhajtja lemondóan, majd legördül rólad.

- Ugye azért még szeretsz? - ülsz fel az ágyon, és megpróbálsz valami aranyosnak mondható arckifejezést magadra ölteni.

- Téged nem lehet nem szeretni. - nyom egy puszit a homlokodra, miközben feláll az ágyról - Még akkor sem, amikor ennyire szívós vagy - nevetve hajítasz szerelmed felé egy párnát, ő viszont egy ügyes mozdulattal elkapja még mielőtt a fejének csapódna. Visszadobva a párnát egy puszit küld neked, majd elvonul a fürdőbe hogy lezuhanyozhasson.

Kikászálódva az ágyból, felveszed Seonghwa egyik pulcsiját és egy mackó nadrágot, felkötöd a hajadat egy laza kontyba, majd a konyha felé veszed az irányt hogy valami reggelit rittyenthess magatoknak, így fél tizenegykor. Bár még csak két hónapja költöztetek be ebbe a lakásba, már sikerült teljesen belaknotok. Az összeköltözés Seonghwa ötlete volt, amikor elege lett abból hogy heti kétszer tudtok csak találkozni - és akkor is csak pár órára -, így viszont jobbik esetben mindennap látjátok egymást. Na meg persze ezzel a lépéssel egy új szintre emeltétek a kapcsolatotokat, komolyabbá téve az egészet. A kiadó csak azért volt ilyen engedékeny veletek, mert te már régóta ismered Seonghwa-t, és állításuk szerint nem vagy rá rossz hatással, így áldásukat adták rátok. A dormból való kiköltözéssel már volt némi probléma, de végül sikerült rávenni őket hogy megengedjék, azóta pedig boldogan éldegéltek kettesben közös kis lakásotokban.

Miután közösen megreggeliztek, te legalább egy órára eltűnsz az egyik vendégszobában, ahol a költözésről megmaradt dobozok vannak, amiket még azóta sem sikerült kipakolnotok. Fél óra szenvedés után végre megtalálod azt a dobozt amiben karácsonyi égősorok és mindenféle apró dísz pihen, majd újabb fél órába telik mire kihurcoljátok őket a nappaliba.

- Ez egy nehéz szülés volt - huppantok le egyszerre a kanapéra, hogy egy kicsit szusszanhassatok.

- Még csak most jön a java! - nyomsz egy puszit Seonghwa arcára, és felhúzod a kanapéról.

- Imádom hogy ilyen lelkes vagy - von magához a derekadnál fogva, majd egy rövid csókban részesít - Meghoztad az én kedvemet is a díszítéshez.

- Akkor hajrá - paskolod meg a mellkasát, és nekiláttok hogy karácsonyi hangulatúvá varázsoljátok az egész lakást.

Úgy döntötök először a nappalit alakítjátok át. Égősort tesztek az ajtókeretre, apró díszeket aggattok a függönyre és az ablakra, közben pedig egy random lejátszási listát hallgattok. Ezt követi a konyha, ahol mű fenyőágakat raktok a szekrények tetejére rajtuk egy-egy piros masnival, és itt is kerül az ablakra egy hóemberes üvegmatrica. Egész délután ezeken ügyködtök, hosszabb rövidebb szüneteket tartva egy-egy helyiség között. Szinte az egészet végig nevetitek és énekelitek, nem is emlékeztek mikor töltöttetek ennyi időt együtt az elmúlt hetekben.

- Szerintem szép munkát végeztünk - karolod át Seonghwa nyakát, miközben a hálószobátokat csodálod. - Jó kis csapat vagyunk mi ketten.

- Egyetértek - dönti homlokát a tiédnek.

Valószínűleg ez lesz életed eddigi legjobb karácsonya.

Számláló: 5 db