VanesszaVulcz 💙💛

Hello hello hello sziasztok!
Hogy megy eddig a túlélés? XD
Ezzel a résszel kicsit elkéstem (upsz), de hátha sikerül egy kicsit vissza hoznom a nyár hangulatát ezzel a részecskével .

Kérni még mindig lehet, akár alapötlet nélkül is (most egész sok ötletem van :D)

Jó olvasást! ;)

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

A legtöbb emberrel ellentétben te nem igazán rajongsz a nyárért. Túlságosan meleg van, ez miatt pedig semmi kedved kitenni a lábadat a légkondis házból. A legtöbb barátod éppen nyaral, így szinte senki sincs aki rá tudna venni hogy kimozdulj otthonról - pedig már kezded unni ezt az örök semmittevést. Kivéve Felix-et, dehát ő meg szinte sosem ér rá.

Ez az első közös nyaratok egy párként, mégsem léptetek még le sehova sem kettesben. Amióta nyilvánosságra lett hozva a kapcsolatotok nem sok nyugodt pillanatotok van együtt az utcán, dehát ilyen az, ha az ember lányának egy idol a barátja. Bár az tény, hogy egyáltalán nem bánod ha a fiú nálatok van, a négy fal között bármikor bármit csinálhattok, nem kell attól félnetek hogy valaki lencsevégre kapja ha esetleg csókot csentek a másiktól. Tisztában voltál egy ilyen kapcsolat nehézségeivel, mégis gyakran megviselt év közben Felix hiánya. Neked ott volt a suli, a fiúnak pedig az állandó gyakorlás és a sok munka, így megesett hogy csak szombaton tudtatok találkozni, és egy kis időt eltölteni kettesben. Természetesen ezeket a hétvégéket semmi pénzért nem cserélnéd el, és nagyon hálás vagy a szőke fiúért.

Reménykedve néztél a nyár elébe. Előre eltervezted hogy mi mindent fogtok együtt csinálni szerelmeddel, azonban az első pár hét után feladtad hogy bármit is teljesítsetek a listáról. Neked ugyan ideiglenesen véget ért a suli, Felix-nek viszont nem lett sokkal több szabadideje.

A mai napod is a szokásos menetrend szerint indul. 10 körül kikecmeregsz az ágyból, reggelinek csúfolt valamit eszel, aztán pedig a nappaliban tehénkedve várod hogy valamelyik szülőd - vagy esetleg Felix - betoppanjon. Mivel erre délután négyig nem sok esélyt látsz, így egy jó könyvel a kezedben terülsz el egy fotelben, és olvasással ütöd el az időt.

A csengő éles hangja ránt ki hírtelen a könyv világából, mire felpillantva meglepődve veszed tudomásul hogy a falon kattogó óra még csak fél kettőt mutat. Először eszed ágában sincs kinyitni az ajtót - biztosra veszed hogy csak valami hittérítők járják a várost, neked viszont semmi kedved most végig hallgatni egy fél órás beszédet, hogy a végén elmondassák veled az üdvözítő imát - azonban amikor az ajtó túloldalán lévő személy újra a csengőre tenyerel, kénytelen vagy felkeli a puha fotelből. Az orrod alatt morgolódva sétálsz az ajtó felé, miközben élvezed ahogyan a hűs csempe felhevült talpadat cirógatja.

– Jövök már! – kiáltasz ki, mert egy szörnyen türelmetlen emberrel van dolgod. Mélyet sóhajtva tárod ki a bejárati ajtót, hogy aztán az állad a padlón koppanjon.

– Azt hittem már be sem engedsz – feleli az ajtóban álló fiú, te pedig nevetve veted magad a szőke fiú karjaiba. Mélyről jövő nevetésébe az egész tested beleremeg. Egyszerűen imádod Felix mély hangját, órákig képes lennél hallgatni ahogyan a fiú beszél. – Csak nem hiányoztam? – nevet fel újból, amikor még két perc elteltével sem engeded el.

– Nagyon nagyon hiányoztál! – húzódsz el tőle, de éppen csak annyira hogy sötét szemeibe nézhess – Azt hittem csak este jössz.

– Szeretnéd hogy elmenjek? – kérdezi mosolyogva, te pedig csak egy grimaszt vágva csókolod meg végre. Két napja találkoztatok utoljára, te mégis úgy érzed mintha már legalább egy évezrede nem csókoltad volna ezeket a puha ajkakat.

– Jól látom hogy ez fürdő nadrág rajtad? – kérdezed, miután sikeresen helyet foglaltok a konyhában, egy-egy jeges teával a kezetekben.

– Arra gondoltam, – kezd bele mosolyogva – hogy lemehetnénk fürdeni a partra. Ismerek egy helyet, ahol nem túl sok ember szokott megfordulni. Legalábbis nem olyanok akik felismernének minket.

– Ugye nem akarsz elvinni egy nyanya partra? – kérdezed halál komolyan, mire Felix csak hangosan felnevet.

– Gyorsan öltözz át! – csap finoman a fenekedre, szándékosan válasz nélkül hagyva. Nyelvedet kinyújtva rá indulsz el a szobádba, majd magadra kapva fekete-fehér csíkos bikinidet, összepakolsz pár dolgot a strandoláshoz. Végül egy farmer shortot és egy rövid pólót is felveszel, majd strandtáskádat a válladra kapva lépdelsz vissza a konyhába.

Pár perc alatt le is értek a gyönyörű kék vízhez, mire a te arcodra egy széles mosoly ül ki. Bár valóban gyönyörű ez a hely, egy-két idős házaspáron kívül senki sincs a parton.

– Nem leszünk túl hangosak nekik? – adsz hangot aggodalmadnak, Felix viszont csak rád mosolyogva szorítja meg a kezedet.

– Majd megpróbálunk halkak lenni. – kacsint rád játékosan, te pedig vöröslő arccal próbálod kiűzni a fejedbe hírtelen felbukkanó képeket.

A tökéletes helyet megtalálva teríted le plédeteket a forró homokra, majd hajadat egy bohókás kontyba rendezve a fejed tetején kezded el levenni a nadrágodat. Felix-ről már lekerült a póló, így minden figyelmét neked szentelve nézi, ahogy lassan a pólódat is leveszed. Éppen csak összehajtod a ruháidat, amikor két meleg tenyeret érzel a derekadra simulni. Szapora pulzussal fordulsz meg a fiú karjaiban, majd tenyereid közé fogva arcát veszed jobban szemügyre szerelmedet.

– Imádom ezt a bikinit – szőke haja csak úgy csillog az aranyló napsütésben, kezeid alatt táncot járnak a fiú szeplői. Imádod ezeket az apró szépséghibákat, Felix ezzel együtt az, aki. – Bár nélküle még jobb lenne – lehel egy apró csókot a vállad puha bőrébe, mire az egész tested beleborzong.

– Felix! – csapsz finoman a fiú meztelen mellkasára. Kezeit lehámozva magadról előhalászod a naptejet, majd miután sikeresen bekentétek egymást - Felix kezei néha egészen véletlenül elkalandoztak a testeden - a víz felé veszitek az irányt.

Jólesően felsóhajtsz, amint a hűs víz a lábadat éri, és egy halk sikkantás hagyja el ajkaidat amikor megérzed hogy két erős kéz elemel a kavicsos talajtól. Felix nevetve szalad veled beljebb, majd amikor már elég mély a víz, egy egyszerű mozdulattal beledob. Libabőrös leszel ahogy a hideg víz hírtelen körbeöleli a testedet, azonban hamar hozzászoksz a víz hőmérsékletéhez, és inkább élvezed ahogyan lehűti felforrósodott bőrödet.

Órákig pancsoltok és fröcskölitek egymást néha viszont csak összegabalyodva élvezitek egymás társaságát. Felix még azt is megengedi hogy napozz egy kicsit, de ezt hamar megunjátok és újra a vízben köttök ki.

Az egész nap csodásan telik. Amint estefelé hazaértek rendeltek kaját, majd pár szót váltva a szüleiddel a szobádba menekültök és ott felfaljátok a sok ennivalót.

– Köszönöm ezt a mai napot! – nyomsz egy apró puszit barátod arcára, aki csak szorosan magához ölelve terül el az ágyadon. Kiderült hogy ma nálatok alszik.

– Igazán nincs mit. Mind a ketten megérdemeltük – simít finoman az arcodra – És tudod mi tenné ezt a napot tökéletessé? – jelenik meg egy huncut mosoly az arcán.

– Mi? – mész bele a játékba, és a lehető legártatlanabb arcodat veszed elő. Felix válasz helyett csak feléd kerekedve csókol finoman az ajkaidra.

Igaza van. Ez a világ legtökéletesebb napja.

Újra egy amolyan "semmilyen" részecske lett, remélem azért tetszik! ♡