— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — 

⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘

Minghao keze lassan arcomra simult majd szemei ajkaimra vándoroltak. Még is mit csinál? Mit fog tenni? Még közelebb araszolgatott felém, mire bevillant az, amit Joshua mondott nekem.

"Harmadik feltétel, rajtam kívül senki más nem érhet hozzád. Ha igen, megölöm."- hallottam meg hangját gondolataimban. Istenem még a fejembe is beköltözött! Megáll az eszem! Megráztam fejemet, mire Hao eltávolodott majd arca vörösre változott.

- Nem ez nem... - kezdtem volna magyarázkodni, azonban a fiú már teljesen elhúzódott tőlem. Kezeit zavartan kulcsolta össze.

- Elfáradtam a mai nap. Nem lenne baj, ha most elmennék aludni? - nézett rám összetörten. Elhúztam számat most biztosan megbántottam...

Mély levegőt vettem majd egy mosolyt erőltettem arcomra. Enyhén megszorítottam karját majd felálltam az ágyról.
- Jó éjt Hao! Reggel találkozunk addig is... aludj jól. - mondtam majd kimentem a szobájából és átmentem a sajátomba. Most teljesen biztos, hogy megbántottam. Ez is mind, annak az idiótának a hibája! Mikor bementem a szobámba valami különös érzés fogott el.

Lassan végig pásztáztam szemeimet a szobámban, mire a villany kattant. Ijedten fordultam a hang irányába, mire kezek fogták be a számat. Ezzel sikolyomat elfojtva. Ki lehet? Nem láttam semmit a sötétségtől. Kapálózni kezdtem, de semmire se mentem vele. Joshua lenne? Még is követett engem?

- Mit gondoltál? Csak úgy hagylak elszökni? - kérdezte valami földöntúli hang. Elengedte számat majd megragadta torkomat és körmeit belevájta. A torkom szinte lángolt a fájdalomtól. Ha akartam volna se tudtam volna bármilyen hangot kiadni magamból. Vért kezdtem el felköhögni. Próbáltam megragadni kezét, de mint valami szellő semmi nem volt ott.

Ez egy démon lehet? Azonban nem Joshua az. Joshuá-nak nem ilyen hangja van. Ebben teljesen biztos vagyok. Ugyanaz lehet, mint az étteremnél vagy valaki más?

- Igen, én vagyok. Most, hogy meg vagy szépen eljössz velem S.Coups-hoz. Ő vele majd mindent átbeszéltek. - kezdett el tolni az ágyam felé majd ráhasaltatott. Térdét a gerincembe nyomta, mire a szemeimbe könnyek gyűltek a fájdalomtól. "Joshua..." kezdtem el egyre csak hívni a fiút gondolataimba. "Ments meg kérlek..." Fogalmam sincs létezik-e ilyen, de most mindennél jobban azt akarom, hogy igen. Mondjuk nem értem miért pont őt hívnám ide... Talán, mert már nem egyszer megmentett engem. Mondjuk az nem azt jelenti, hogy most is meg fog.

- Akkor drága, köszönj el a kis... - mondta volna, de hirtelen abba hagyta. Miért?

Abban a pillanatban a semmiből egy árny jelent meg majd egy nagy lángcsóva. Joshua...? Még is eljött volna? Hirtelen az engem tartó démon lerepült rólam majd csak annyit láttam szemem sarkából, hogy árnyak suhannak és csapódnak egymásnak. Nem tartott sokáig. A megmentőm hamar elintézte a rossz démon-t. Szememmel próbáltam kivenni alakját, azonban csak szemeinek a vörös színeit láttam. Ez tényleg Joshua!

Kezdtem volna felállni, mire fájdalom, azonnal beköszönt és visszaterített. Nyakamat próbáltam, minél jobban fogni. Azonban éreztem, ahogy egyre nagyobb kezd lenni a vérveszteségem, így az ájulás és szédülés kerülgetett.

- Joshua... - súgtam magam elé meggyötörten majd szemeim lecsukódni készültek. A név hallatára, azonnal mellettem termett majd óvatosan a karjaiba vett és lefektet az ágyra. Ujjaival lassan kiszedte arcomból a hajamat. Felnéztem rá, hogy megköszönjem neki, mire szemeim teljesen elkerekedtek. Ez nem Joshua volt, hanem... Hao.

°°°

*Joshua szemszöge*

Komolyan?! Mindig ezt kell csinálnia?! AHHH! Ujjaimmal tépni kezdtem hajamat. Annyira idegesítő! Bár, a szerződésünk meg van. Nem is lehettem volna ennél okosabb és alantosabb, mint hogy egy csók közben teszem meg vele ezt. Testemen hirtelen egy hideg áramlat suhant át, ennek emlékére. Megráztam fejemet hátha úgy teljesen kijön a fejemből.

- Uram, megsérült? - közeledett felém Jeonghan. Arca kicsit megégett. Hein! A komornyikomat csak is ÉN bánthatom! Csak nekem van megengedve! Feltartottam kezemet majd Han arca elé tettem. A sebe, azonnal begyógyult, azonban valami fura volt most abban, hogy az erőmet használtam. Mi ez az érzés? Mintha fojtogatnának, de hisz senki nem fojtogat. Ezután követte egy éles fájdalom, azt hittem az egész torkomat kiköpöm. Ennyire megterhelne már egy seb kezelése? Akkor még jobban fogytán van az időm, mint gondoltam.

Összerogytam majd a nyakamat markolásztam és fulladoztam.

- URAM! - térdelt le hozzám majd próbált segíteni, de sehogy sem ment. Hirtelen egy adagnyi vért köptem fel. - MÁR IS HOZOK EGY LAVORT! - ordította majd elrohant.

Gondolkodtam, gondolkodtam. Egy ilyen kis seb kezelésnek megsem kéne ártania, mint ez, még ennyi erővel sem. Akkor pedig...

- Mit művel HEIN?! - kiáltottam majd a földbe vertem az öklöm. Az egész kicseszett torkom ég! Vagy lehet, hogy újra...

Han visszaért majd elém tette a kis edényt. Ennek felavatására egy újabb adagnyi vért hánytam. Ez nem jó... ez baromira nem lesz jó! - HOZD IDE A TELEFONOMAT! - ordítottam rá, mire már szaladt is. 15 másodperc múlva már a kezembe is adta. Azonnal tárcsáztam Hein-t. Pittyeg... pittyeg... pittyeg. NEM ELMONDTAM NEKI, HOGYHA HÍVOM VEGYE FEL?! Ennyire nehéz felfogásuk van az embereknek? Kezdtem volna már darabjaira összeroppantani a készüléket, mikor végre felvették.

- Mit akarsz? - jött egy mély hörgő hang. Ez nem Ő... ez egy démon. De a hangja valahogy nem tűnik ismerősnek. Ez nem Dino és nem is S.Coups. Akkor meg ki? - Halló!

- Ott van valahol? - kérdeztem majd eltartottam a telefont és újra hánytam. Mikor végeztem visszaemeltem a fülemhez.

- Ki vagy?

- Az nem lényeges!

- De igenis az!

- Csak mondd hol van és mit csinál! - kiáltottam hát, ha ebből jobban megérti.

- Bíznom kéne benned? - kérdezte, mire szinte egész testemben forrtam a dühtől.

- Mondd már el! Mi ebben a kicseszett nehéz?! - üvöltöttem a telefonba majd vettem egy mély levegőt. Oké... most meg kell nyugodnom egy kicsit. - Az egyik munkatársa vagyok.

- Munkatársa? Ilyen faszfej munkatársai vannak?

Hát én komolyan megölöm ezt a valamit! Hogy lehet valaki ennyire idegesítő?!

- Amúgy jelenleg most nem elérhető, mert alszik. Átadjak neki valamit?

Alszik? Hmm... miért is érzem azt, hogy ez egy kicseszett hazugság?  

⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘

— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — —