⫘ 𝟷𝟶 ⫘
— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — —
⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘
*Lia szemszöge*
Ahogy visszatértem a lakásba, rögtön készülődni kezdtem. Gyors zuhany, fogmosás majd ruha.
- Készen vagy Lia? - dugta be fejét óvatosan Hao.
- Igen! Gyere be nyugodtan. - hívtam beljebb a fiút, aki egy mosollyal az arcán sétált beljebb.
- Elvihetlek ma is a céghez?
- Mostantól az uberem leszel? - kezdtem el szívni vérét, mire mindketten nevetni kezdtünk.
- Valami olyasmi - vakargatta meg tarkóját. - Ma este... - fordította el fejét zavartan, mire kíváncsian felhúztam szemöldökömet.
- Mi lesz ma este?
- Van kedved velem vacsorázni? - nézett vissza rám egy kis pírral az arcán.
- Persze Hao! Miért ne? De nem kell e miatt, olyan zavarban lenned! Máskor is vacsiztunk már együtt! - löktem meg játékosan a vállát, mire zavartan felnevetett.
- I-igazad van.
- Na látod! Na, de menjünk most már. - karoltam a fiúba majd húzni kezdtem magam után. Ezt egészen a kocsijáig, ahol szétváltunk, beültünk és indultunk is.
°°°
- Akkor mi legyen a következő lépés? - kérdeztem az előttem ülöket.
- Mit szólna, ha olyan gumicukrokat vagy cukorkákat készítenénk, ami állat formájúak? Ezzel is még jobban megszerezve a gyerekek figyelmét! - nézett fel Ipad-jéből Hoshi.
- Más ötlet? - néztem a másik kettőre.
- Valami más ízesítést kipróbálni? - kérdezte Seunkwan.
- Mint például?
- Menta, szőlő, eper. - vágta rá kapásból.
- Na jó... Seunkwan! Most, ezt miért mondtad?! Most megéheztem. - kezdett el látványosan szenvedni Hoshi majd letette karját az asztalra és a fejét durcásan ráhajtotta. Komolyan... olyan, mint egy kis gyerek. De lehet még, annál is rosszabb.
- Na és neked? Valami ötlet? Írtál fel valamit? - néztem Wonwoo-ra.
- Én ömm... ömm... - tolta fel zavartan szemüvegét majd kihajtotta Ipad-jét, ami abban a pillanatban ki is esett kezéből. A gép földre esett, mire ijedten hajolt le érte. Igen ám, de mikor vissza felegyenesedett volna a fejét beverte az asztalba, így újra elejtette.
- NEEHEHEHE WONWOOOOHH!!! - ugrott, azonnal fel Hoshi majd vetődött rá a fiúra. - Ugye nem... ugye NEM... UGYE NEEEMM???!! - kezdett elszipogni. Most ő komolyan sírni fog?
- Ülj már vissza a helyedre te idióta! - szólt rá rosszallón Seunkwan.
- Jaj, de ha meghal? - nézett aggódón barátjára.
- Az az ő baja. Már úgy sincs mit tenni érte. - vont vállat majd vissza rám emelte tekintetét. - Csak folytassuk.
- Köszönöm, hogy megengedik. - köszörültem meg torkomat majd a papírjaimra néztem. Úgy látszik ez a nap sem lesz egyszerű. - Jó ötletnek tartom az állat formákat és a 3 ízt. Minden figyelmet, amit csak lehetséges meg kell ragadnunk. Minél több fogyasztóra van szükségünk. Így benne vagyok! - mondtam egy nagy mosollyal majd tapsolni kezdtünk.
- LEGYENEK TIGRISESEEEK!! WAAAAHHHAHAHAA! - ordította el magát Hoshi majd felkapva cókmókját kirohant a tárgyalóból. Én csak ámulva követtem a történéseket. Esküszöm sosem lesz nyugtom...
- Akkor összegzem és leadom a dolgokat Choi Hein-nek. Ha magának megfelel Lia kisasszony. - állt fel Bell majd indulni készült.
- I-Igen. - válaszoltam, mire meghajolt és már ki is ment. - Kérem még gondolkodjanak, hogyan is tudnánk a piacon, minél nagyobb fennforgást csinál. Uralni akarom, amennyire csak lehetséges. - mondtam majd én is szedelőzködni kezdtem.
- B-Bízhat bennünk! - mondta zavartan Wonwoo.
- Számítok magukra! - ezzel elköszöntem tőlük majd indultam is vissza az irodámban. Huh. Jól sikerült, ez is. Szeretem, ha a dolgok ennyire gördülékenyen és simán mennek. Ha ezt lehet, annak nevezni.
- Hé! Te kis ribanc! - hallottam meg egy éles hangot a hátam mögül - Mit gondolsz, mit csinálsz?! - fogott rá erősen karomra majd elkezdte volna kicsavarni, mire megállítottam.
- Rina. Hagyd abba. Kamerák veszik minden lépésedet. - szóltam rá halkan, de mégis kimérten.
- Kit érdekel?! Vegyék! Tudják meg mennyire egy kis álszent szajha vagy! - mart bele a hajamba és tépni kezdte.
- Most, azonnal engedd el! - hallottam egy halk, de mégis igencsak kimért hangot. Rina a hang irányába fordult majd, azonnal elengedett.
- Úristen... mennyire helyes! - csillantak fel szemei majd a fiúra vetette magát, azonban mielőtt ez megtörténhetett volna leállították. Önkéntelenül is felkuncogtam.
- Nem hozzád jöttem. - tartotta fel kezét majd éreztem, ahogy szemei lassan rám szegeződnek. Ajaj... hátat fordítva nekik kezdtem el gyors léptekkel megindul az irodám felé. - Hein! - hallottam meg hangját. Hein? Megint megbeszélésre jött volna? Bell nekem nem mondott semmit erről, hogy lenne még megbeszélésünk a Hong Alapítvánnyal. Vagy csak elfelejtette?
Épp sikeresen befordultam egy üres folyosóra, mire hátulról derekon fogtak majd a falnak nyomtak. A lélegzetem is elállt.
- Ne menekülj, kedvesem. Nincs hová menned előlem. - súgta mély bájoló hangon.
- Ki tudja? - húztam egy mosolyra számat, mire azonnal nekem esett. Ajkait keményen az enyémekre tapasztotta. Ujjait csípőmbe mélyesztette majd még közelebb nyomakodott hozzám.
- Állj meg! Engedj el! - löktem el hirtelen magamtól majd megigazítottam magamat. - Mit képzelsz? Mit csinálsz?! Ez a munkahelyem! Nem teheted ezt! Nem cselekedhetsz csak úgy a kedved szerint! - szinte füstöltem. Minden idegzetemben a tiszta adrenalin folyt. - Hagyd abba ezt! Utálom, az ilyen embereket! Ne merj még egyszer hozzám érni, mert akkor
- Mert akkor mi lesz? - lépett egy lépést felém. Keze újra csak az arcomon járt már és kalandozott a nyakam felé. Egy kis bizsergést éreztem meg hirtelen a bőrömön, mintha... mintha... Nyakamhoz kaptam, ami most... vérzett. Még is ez...
- Mi...? - néztem sokkoltan a kezemre majd a fiúra. - Mit csináltál velem?! Ne merj újra a közelembe jönni, mert komolyan megbánod! - löktem szinte fel majd hagytam faképnél. Azonnal a mosdóba kell mennem és le kell ápolnom valahogy a nyakamat. De mi történhetett? Miért vérzik a nyakam? Nem értek semmit...
⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘
— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — —
╭─────────────────────✦ . ⁺ . ✦ ─────────────────────╮
𝑺𝒛𝒊𝒂𝒂𝒔𝒛𝒕𝒐𝒐𝒌! 𝑴𝒊𝒍𝒚𝒆𝒏 𝒏𝒂𝒑𝒐𝒕𝒐𝒌 𝒗𝒐𝒍𝒕 𝒎𝒂? 💗
𝑴𝒊 𝒂 𝒗é𝒍𝒆𝒎é𝒏𝒚𝒆𝒕𝒆𝒌 𝒆𝒅𝒅𝒊𝒈 𝒂 𝒔𝒕𝒐𝒓𝒚𝒓ó𝒍?💗
╰─────────────────────✦ . ⁺ . ✦ ─────────────────────╯
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro