... miután veled kavartak.

❣

eskü nem egy átsírt éjszaka folyamán írtam meg (és eskü emlékeztem erre a részre, hogy megírtam & nem 10 perce találtam meg (❁'◡'❁) )

❣❣❣

『 Kageyama Tobio | Tsukishima Kei 』

『 Kageyama Tobio 』

   A tömeg hangos őrjöngésbe kezd, ahogy az utolsó pontot megszerzi a Karasuno és ezzel együtt megnyerik a második szettet is. Büszkén és boldogan mosolyogsz Kageyama-ra, aki egy fáradt, ám pimasz mosolyt villant rád. Három hete, hogy elkezdtetek randizni és jobban megismerni egymást, miután szerelmet vallottál neki, amelyet a legnagyobb meglepetésedre elfogadott. Izgatottan hagyod el a lelátót, hogy gratulálj a fiúnak, viszont az örömödet egy dolog megzavarja: Kageyama egy lány társaságában pillantod. Ezzel nem lenne gond, hogyha az a lány, nem az exe lenne. Nem tudsz sok mindent róla, sem a szakításuk okáról, csupán annyit, hogy a lány amiatt hagyta el, mert elhanyagolva érezte magát.

    Görcsbe rándul a gyomrod a szorongástól, hiszen nem tisztáztátok le a kapcsolatotokat Kageyama-val. Egyértelműnek vetted, hogy előbb-utóbb szépen kialakul köztetek valami, ám ahogy figyeled miképp ragyog fel a fiú szeme és mosolyodik el, hamar a földbe döngölik a reményedet. A végső döfést pedig az adja meg, ahogy egy határozott mozdulattal magához vonja a lányt és megcsókolja. Pont ugyanúgy, ahogy veled is tette tegnap este.

    Csak pótlék voltam? - Könnyek csípik a szemedet, hányinger elkap és kiszárad a torkod, ahogy meginogsz. Forró vaskéz tépi ki a szívedet, süti meg, majd zúzza hamuvá, miközben a keserűség szétterjed egész mellkasodban. Elhitted, hogy úgy fog alakulni az egész kapcsolatok akár egy mesebeli szerelem, de ez a valóság, ahol azok az emberek árulnak el, akik a legközelebb állnak hozzád és akibe a bizalmadat belefektetted.

   - Nevetséges.

『 Tsukishima Kei  』

   Az álmosság rád nehezedik, ahogy Tsukishima apró köröket rajzol le a hátadon. Mellkasán pihensz, a tévében valamilyen elcsépelt film megy, amire egyedül ő figyel. Nyakába fúrod az arcod, beszívod illatát, sampon és dezodor csiklandozza az orrodat. Mégis egy dolog folyamatosan megzavarja a nyugalmadat, az pedig barátodnak a folyamatos telefon rezgése.

    - Nem nézed meg ki az? - Pillantasz fel fél szemmel a fiúra, aki csak megvonja a vállát. Kezébe veszi a telefont, egy momentumra van esélyed meglátni, hogy az exe üzent neki, a lány nevétől pedig ledermedsz, viszont mikor Tsukishima a kontakt lenémítása után, lerakja a mobilját, elillan minden félelmed.

    - Nem vagy éhes? - Kérdezi váratlanul, mire összezavarodsz. Nem rég fejeztétek be a pizzátokat és az almás pitét, amit hoztál.

    - Nem nagyon. - Sokkal inkább kérdésnek hangzik, mint sem válasznak a szavaid. Tsukishima finoman lefektet maga mellé, hogy tudjon kelni. - Hova mész?

    - Megkívántam a csokit. Elugrok a közelébe boltba; kérsz valamit? - Kérdezi, rád se pillantva, ahogy kissé kapkodva felveszi a kabátját és cipőjét. Összeráncolt szemöldökkel figyeled, megrázod a fejed, ezzel jelezve, hogy nem kérsz semmit sem, de meg se várja a válaszodat, máris távozik. Telefonja megrezzen, mire a kellemetlen érzés elhatalmasodik fölötted, már-már fojtogat.

   Nem kellene kíváncsiskodnod, ám a félelem teljesen eluralkodik feletted, a fojtogató érzés pedig elviselhetetlen. Feloldod Tsukishima telefonját és rögtön szembe jön veled a volt barátnőjével folytatott üzenetek sokasága. Sose mondta el, hogy miért is ért végett a kapcsolatuk, de másoktól hallottál dolgokat: Tsukishima túl rideg volt, elhanyagolta a lányt, a lányt elcsábították. Sose találtad a megfelelő alkalmat, hogy megkérdezd róla, de most már mindegy is.

    Lassan, miképp a chat-en végig hallatsz, könnycseppjeid legördülnek az arcodon, és hamar patakokban folynak. Két hete írt rá először az exe azzal az üzenettel, hogy újra szeretné kezdeni, onnantól fogva pedig minden nap beszélgettek. És ha emiatt nem éreznéd eléggé megalázva magadat, Tsukishima viszonozta a lány érzéseit, több soron át arról áradozva, hogy te a közelébe sem érsz és bánja, hogy nem bánt jobban veled. A végső döfést, mégis az utolsó üzenet adja meg:

Találkozzunk a megszokott helyünket 10 perc múlva, ha tényleg újra szeretnéd kezdeni.