⟬ Nishinoya Yuu, Miya Atsumu, Iwaizumi Haijime, Kyoutani Kentarou ⟭

❣ ❣ ❣

『 Nishinoya Yuu 』

   Barátoddal elterveztétek, hogy elmentek a tengerpartra ebben a jó időben és így is történt. A kabin előtt vár rád, hogy átöltözz, az árnyékba guggol nem messze tőled, mikor kilépsz. Elsőnek észre se vesz, csak miután megálltál mellette, ő pedig napszemüvege mögül pillant fel rád.

   Elkerekednek szemei, ahogy tekintete lassan végig siklik alakodon és a pír egészen a füléig fut.

   - Wow, T/N-chan... - Motyogja, feltornázva magát állásba, és őszintén nem tudja hova is nézzen. Ez téged még inkább zavarba hoz.

   - Mi az? Nem tetszik? - Kérdezed félénken, félre pillantva.

   - Hogy nem tetszik? Imádom! Fantasztikusan nézel ki! Nem értem miért nem mentünk el előbb úszni! - Hadarja izgatottan, íriszeiben őszinte csodálás csillog, amitől szíved hevesebben kezd verni és zavarba jött mosoly ül ki arcodra. - Istennőket megszégyenítő tested van! Az összes srác irigykedni fog rám, amiért ilyen cuki és szexi barátnőm van!

   - Csak hülyéskedsz. - Nevetsz fel félénken, nyakába elrejtve arcodat.

   - Sose hülyéskednék arról, hogy mennyire is gyönyörű vagy. - Tol el magától, hogy mélyen a szemedbe nézzen, így látod, minden szavát komolyan gondolja. - Menjünk, meg akarom mutatni az embereknek, hogy milyen elragadó barátnőm van! - Nyom hatalmas puszit az arcodra, majd kézen ragadva magával húz a partra és egész nap mást sem hallottál tőle csak, hogy mennyire is fantasztikus párja van.

『 Miya Atsumu 』

   A nyárra sok programot terveztél, melyek jó párszor vízhez közeli helyeken van, viszont egy új bikinit kell szerezned, mivel a régi tönkre ment. Barátod felajánlotta, hogy elkísér venni egyet, persze tisztába vagy vele, hogy csupán minél több fajta ruhába szeretne látni. Fél tucatnyit fogsz a kezedben, ezek közül mégis csak a fürdőruhákat szeretnéd felpróbálni, így az egyik próbafülkét elfoglalod és lepakolsz. Hamar belebújsz az elsőbe, ám a színe nem igazán illik hozzád. A másodikkal sem jársz túl sok sikerrel, mivel hiába írja a méretedet, túl nagy rád. Kissé nyűgösen próbálod fel az utolsót, amivel szerencsére nincsen semmi problémád. Tetszik a szabása, a színe is illik hozzád, csupán egy kis megerősítésre van szükséged.

   - 'Tsumu, itt vagy? - Lesel ki a résen, fél pillanat múlva pedig előtted is áll párod. - Mit gondolsz? - Mielőtt befejezhetnéd a kérdésedet, Atsumu két másodperc alatt végig mér, amit követően szemei elkerekednek, pír pedig füléig kúszik. Egy gyors lépéssel melletted terem a szűk kis öltözőfülkében, hátadat a hideg tükörnek nyomja.

   - Lehetne, hogy ne vedd fel mások előtt?

   - Mi? Miért? - Kérdezed rémülten, agyadon pedig minden féle gondolat végig fut, leginkább olyanok, hogy mégse nézel ki olyan szépen, mint ahogy érzed magad, és hogy leégeted magadat és párodat.

   - Nem akarom, hogy mások is lássanak. - Fúrja arcát nyakadba, szorosan köréd fonja karjait. - Túlságosan is aranyosan nézel ki, nem akarom, hogy mások is lássák.

   - Olyan idióta vagy. - Nevetsz fel halkan, egy hatalmas kő esik le a szívedről. - Megijesztettél.

   - Ez igenis komoly! - Nyavalyog a fiú. - Még a végén valaki el akar lopni előlem! - Puszil nyakon, és szíved nagyot dobban aranyosságán.

『 Iwaizumi Haijime 』

   A srácokkal elterveztétek, hogy suli végével, elmentek a strandra. Mivel közel laksz a tengerparthoz, így te már otthon átöltöztél, hogy ott ne kelljen ezzel vesztegetned az idődet. Összekészítettél már mindent, amire szükséged van, párodra vársz, akivel abban egyeztetek meg, hogy eljön érted, és ketten mentek a megbeszélt találkozóhelyre. És ahogy lehuppannál a kanapéra, csengetnek. Ajtót nyitva, barátoddal találod szembe magadat, aki szintúgy már az úszónadrágjába van, amely mellé felvett egy fehér trikót, így tökéletesen végig szemlélheted a kidolgozott izmait. Szemed akaratlanul is elidőzik bicepszén, és egy erőltettet köhintés ránt ki a nyálcsorgatásból.

   - Kicsit lengén öltöztél, T/N. Nem gondolod? - Zavartan nézel rá, aztán eszedbe jut, hogy nem pólót és nadrágot nem vettél fel és a bikinidben flangálsz az egész házba és abban is nyitottál ajtót neki.

   - Bocsánat... - Szeged le zavarodban a tekintetedet és rögtön hátat fordítasz neki, hogy befejezed a készülődést. Párod addig is beljebb tessékeli magát, a nappaliban vár meg, igyekezve minél gyorsabban lenyugtassa magát, viszont agya akaratlanul is vissza-visszatér hozzád. Emiatt észre sem veszi, hogy már a cipődet veszed, olyan csendesen hagytad el a szobádat.

   - Mehetünk. - Rántasz egyet a táskád pántján, elég kedvtelenül.

   Iwaizumi-nak elég egy perc, hogy összeálljon a fejében a kép, hova is tűnt az egykori vidám éned. Megjegyzi magában, hogy vigyáznia kell a szavaival, mert még a végén megsirat. Bosszúsan sóhajt fel, mielőtt megközelítene.

   - Gyere ide. - Húz közelebb könyöködtől fogva, hogy homlokon pusziljon. - Nem készültem fel, hogy mennyire is gyönyörű leszel bikinibe. Sajnálom, ha kényelmetlen helyzetbe hoztalak. - Hangja halk, gyengéd, érezni, hogy minden szavát komolyan gondolja.

   - Tetszett? - Pislogsz rá bambi szemekkel.

   - Persze, hogy tetszett. Ne legyél hülye! - Sokkal erélyesebben mondja ezeket a sorokat, amin csak elmosolyogsz.

   - Köszönöm, Iwa-chan.

『  Kyoutani Kentarou 』

   Nehezen sikerült elérned, hogy eljöjjön veled vásárolni, azonban tisztában vagy azzal, hogy teljesen őszintén fogja megmondani mik is állnak jól rajtad, és mik nem. Kyoutani sejtette, hogy nem lesz ennek jó vége, az eltelt két óra pedig bizonyítja is neki, soha többet ne mondjon igent a közös vásárlásra.

   - Ezeket felpróbálom és mehetünk tovább! - Mosolyogsz rá, felmutatva a tucatnyi ruhadarabot a kezedben, mire bosszankodva mormol el egy inkább haza-t, ám nem mond mást. Megfogja a táskádat, és leül az egyik fotelra, amíg bevonulsz a próbafülkében. Valójában a pólók és nadrágok fele nem is tetszik igazán, csupán a bikinit szeretted volna elrejteni köztük, hogy barátodat teljesen meglepd vele. - Kyo', ide jönnél légyszi? - Lesel ki a résen, miután felpróbáltad a fürdőruhát. Párod morcos motyogását, amelyet léptei követnek, mielőtt kinyitná a fülke ajtaját.

   Unottan és semmitmondóan áll előtted, mielőtt tekintetét végig futtatná alakodon, alaposan megnézve mindegyik részeden, ettől pedig egészen picit zavarba jössz.

   - Mit gondolsz? - Túrsz zavartan a hajadba, leszegve a fejedet.

   - Elmegy. - Felpillantasz rá, és szembe találod magad a kedvenc jeleneteddel. Kyoutani nyaktól a füléig teljesen elpirul, mégis várja a reakciódat, mert ahogy megejted felé a legártatlanabb mosolyt, amely örömöt és színt költöztet a klisés napjaiban.

   - Akkor megveszem! - Mosolyogsz rá édesen, puszit nyomva hála jeleként arcára, és igen. Totálisan megérte végig szenvednie magát megannyi üzleten, idegesítő embereket hallgatva, ezért az egy mosolyig.