Reggel felkeltem 8-kor le mentem reggelizni. Aztán visszamentem a szobámba és felöltöztem. Kilenc múlt elindultam, hogy időbe oda érjek. Fülhallgatót a fülembe dugtam el indítottam a kedvenc lejátszási listám és így sétáltam a parkba. Mikor oda értem le ültem egy padra, nyomkodtam a telefon mivel elég korán ide értem. Úgy egy húsz perc múlva Yuri ült le mellém. Felé fordultram.

- Hello piros cica. - mosolyogtam.

- Hali. - nézet rám.

- Na és mi a terv mára. - fordultam felé teljesen.

- Nem tudom. Majd valahogy elütjük az időt. - mondta.

- Fagyi. - szólaltam meg hirtelen.

- Mi? - kérdezett vissza.

- Együnk fagyit. - vigyorogtam.

- Oké. - felálltunk el indultunk a közeli fagyizohoz. Elkezdtem nézi miből lehet választani.

- Hm...én azt hiszem zöld teásat kérek. - elővetem a pénztárcám, hogy kifizessem.

- Majd én fizetem. - szólt Yuri. Ő vaníliását választott. Kifizette majd tovább mentünk.

- Meg kóstolod? - tartottam felé a sajátom. Kicsit elpirult aztán bólintott. Meg tartottam előtte belenyalt arca full piros színt vett fel, de cuki. Yuri leült egy padra én kicsit lemaradtam. Mikor utol értem meg álltam mögötte és átöleltem kicsit megijed fejem a vállára tettem.

- Én is meg kóstolhatom? - elém tartotta bele nyaltam. Aztán adtam egy puszit az arcára megkerültem a padot és leültem mellé. Mikor felé fordultam olyan kis cuki piros feje volt, hogy azt leírni nem tudom. A telefonom rezgése zavart meg. Elő vettem, hogy megnézem mi az.

Viktor Nikiforovnak tetszik egy kép, amelyen meg vagy jelölve.

Rá kattintottam egy albumot nyitott meg. Régi képek voltak benne rólam ahogy korizok. Meg egy video.

- A francba ezeket le kellet volna törölni - motyogtam.

- Miket? - kérdezte Yuri.

- Semmit. De ha érdekel tessék. - oda adtam neki a telom. Meg nézte a képeket meg a videot.

- Nem rossz. Mondom én, hogy versenyekre kellene járnod. - nézet rám.

- Léci erről ne beszéljünk most. - néztem rá szomorúan. Láttam, hogy meg akarja kérdezni, hogy 'mért?' de nem tette és örülök neki.

- Gyere menyünk valamerre. - elindultunk. Nem mondtam semmit nem volt kedvem beszélgetni. Egymás mellet sétáltunk egyszer a kezünk súrolták egymást. Mintha áramütés futott volna végig rajtam nagyon jó érzés volt. Szívem heveseben kezdett dobogni. Felnéztem az égre a fekete felhők egyre csak gyűltek. 'hamarosan esni fog' gondoltam. Alig mondtam ki magamba el kezdet zuhogni az eső. Gyorsan beálltunk valami alá.

- Most mi legyen? - nézet rám Yuri.

- Hát vagy meg várjuk, hogy elálljon, ami nem most lesz vagy át jössz hozzám itt lakok nem mesze. - rá néztem és vártam a válaszára.

- Akkor menyünk. - nyögte ki végül.

- Rendben de akkor jobb, ha futunk. - kuncogtam.

- Rendben. - megfogtam a kezét, hogy út közbe el ne veszen. Aztán a legnagyobb sebességgel, amivel tudtunk futottunk. Öt perc alatt oda értünk.