P R E S T O N

Persze,hogy megettem a sütit.Imádom a kibaszott sütit!A süti a kibaszott mindenem és minden percben enni akarom....Rendben tudjuk,hogy Sutton a süti.
Elöntött a düh.Felálltam és kimentem.Ott ült és úgy tűnt,hogy sírt.
-Imádom azt a kibaszott sütit!Megettem.Finom!Mindig is ez a süti lesz a legfinomabb.Érted?Ez a süti a legjobb és ez az én sütim!Jó?Most örülsz?-indultam vissza az irodámba.Követett engem.
-Hát tudd meg,hogy a süti is arra vágyott,hogy megedd!-már rég elvesztettem a fonalat.Azt se tudtam mit beszélünk.
-Remek!
-Remek!-indult meg az ajtóhoz de én visszarántottam és azonnal az ajkaira tapadtam.Istenem de finom ez a süti....Az ajtót gyorsan kulcsra zártam aztán újra letámadtam Sutton méz édes száját.Szorosan ölelt közben.A rövid kis ruhájától hamar megszabadítottam.A kanapére toltam és csókolóztam vele miközben eldöntöttem.Bocsájts meg neki....szeret....szereted...ő kell neked!
-Oh Preston!-sóhajtott fel ahogy a nyakára tértem át.Könnyen kigombolta az ingemet aztán pedig a nadrágomat is.Nem gondolkodtam.Ahogy ő sem.Szenvedélyesen szeretkeztünk az irodámban.Sokáig...nagyon sokáig.
Fájt,hogy szex után sem akartam leszállni róla.A karjai közt pihentem és hagytam,hogy a hátamat simogassa.
-Ez nagyon jól esett Preston.
-Nekem is.Borzalmasan szükségem volt erre.
-Rám.-javított ki.Bólogattam.Megcsókoltam a nyakát aztán feltápázkodtam róla.A ruháimat kezdtem felvenni.Sutton felkönyökölt.Néztem a meztelen testét.Annyit fogyott,hogy a pillantásaim aggódalmassá válltak.-Mi az?-megráztam a fejemet.Bólintott és felkelt ő is.Öltözködni kezdett.
-Sokat fogytál.
-Igen.-bólogatott.
-Nem fáj a csuklód?Jobban vagy?
-A testem igen.-súgta.Begomboltam az utolsó gombot és mögé álltam.Felhúztam a ruhája cipzárját.
-Az is több a semminél.-motyogtam.Csak bólintott.A telefonja megrezzent.Oda néztem.Ki az?-Ki az?-kérdeztem.
-Nem tudom.-ült le a kanapéra,hogy felhúzza a bugyiját.Elvettem a telefont és megnéztem.Eluralkodott egy fajta furcsa érzés rajtam.Sutton megkapta a fizetését...Szemét vagy és gerinctelen...adsz neki annyi pénzt amivel kitörölheti és feljogosítva érzed magad arra,hogy szexelj vele?
-Megjött a fizetésed ennyi.-bólintott.Odaadtam neki a telefont.Megnyitotta és megnézte.Nem tudtam leolvasni az arcán,hogy mit gondol.Lerakta a telefont aztán belebújt a cipőjébe.Én az asztalomhoz ültem és meg sem szólaltam.Szégyelltem magam.Felállt és rám nézett.Talán dühöt üzent a szeme.Meg sem szólalt csak kiment.Igen.Mérges.De mi jogon mérges mikor ő cseszett át?Szexelni ő is akart....nem tehetek róla,hogy elkapott minket a hév és szexeltünk egy...jó nagyot.Te mondtad,hogy csökentsék a pénzét.Miből fizeti ki majd a kollégiumot?Oh basznám meg...Felálltam és kisiettem.Sutton az asztalnál gépelt.Nem nézett rám.
-Mennyi a kollégiumi lakhatásod?
-Az nem mindegy magának Mr.Blare?-emelte rám azokat a gyönyörű szemeket.Annyira élőnek látszik.Az arca kipirult és látszik az is,hogy most szexelt.
-Kijössz majd ebből pénzből?-súgtam és megtámaszkodtam az asztalnál.
-Persze.Mindig megoldottam.-rántott vállat.-Tudok spórolni.
-Jó...és mivel?-megforgatta a szemét és keresztbe tette a szexi lábait.Oda néztem aztán a szemébe.
-Napi vagy kétnapi egyszeri étkezéssel.A fűtéssel vagy épp az árammal.-Olyan könnyen mondta,mintha az uzsonnáról beszélnénk.Nem nézett a szemembe.
-Ezt csináltad...mindig?-súgtam.
-Mielőtt találkoztunk igen.Az étteremben pont ennyit kaptam,vagy kevesebbet.Néha többet.Szóval vagy nem ettem vagy fáztam egy picit Mr.Blare.Ne aggódjon értem.-vigyorgott rám.Egyre csak rosszabbul éreztem magam.Mit tettem....
-Sutton,ha nem eszel...
-Semmi nem lesz.Nem kívánom a kaját Mr.Blare.
-Sutt...-fogtam meg a kezét hirtelen.Kirántotta a kezeim közül.
-Dolgozni szeretnék Mr.Blare.
-De Sutton...-megrázta a fejét.-Miért nem kívánod?
-Mert elvesztettem mindent ami fontos volt nekem.Szóval a testem koplal és haldoklik.Mit kéne ezen még elmagyaráznom magának?!-csattant fel.Sóhajtottam.-Menjen és hagyjon dolgozni.-bólogatni kezdtem és megindultam.-Preston!
-Igen?-fordultam meg.
-Felejtsd el,hogy basztunk az irodádban.Soha többet ne merj hozzám érni!Soha többet.-motyogta.Az nem baszás volt.Szeretkeztünk.
-Jólvan.Többet nem érek hozzád.Nem akartalak kihasználni.-bólintott.Nem figyelt rám így bementem.Leültem a székembe és csak néztem ki a fejemből.Minden pillanatát újra éltem.Úgy tűnt,hogy békülünk.Néha egymásra mosolyogtunk és úgy adtunk csókot a másiknak.Felkuncogott mikor megcsikiztem a borostámmal.A testünk békült.Az elménk nem.A te elméd nem.Sutton békülni akar.De én nem tudok....lehet,hogy egy pár hónap múlva máshogy gondolom majd.Lehet csak idő kell nekem.Az idő mindent begyógyít.De szövetkezett azzal a faszopóval!Hogyan bocsájtsam ezt meg?Fenyegette...Hagyjuk.Az ajtó hirtelen kinyílt és Austin jelent meg.
-Szexeltetek?
-Honnan veszed ezt?
-Nem tudom.Sutton máshogy néz ki.Te is elégge csapzottnak nézel ki.-pillantott aztán a kanapé előtti kis asztalra amiről levolt esve pár dolog.-Oké.Nem akarok a kanapéra ülni.
-Igen....de...én...most...megjött a fizetése.
-A könyvelő elintézte amit kértél.-bólintottam.
-Suttonnak nem jó módszerei vannak arra,hogy spóroljon.Nem fog enni...csak két naponta....és nem lesz melegben.Megfog fázni.Nagyon hajlamos msgfázni.Olyankor lázas...és nem bírja a lázt.-magyaráztam előre meredve.-Nyugtalan...nem tud aludni...dörzsölni kell a hátát.
-Békülj ki vele.Nem bírom ezt hallgatni Preston!Szereted ezt a lányt!Ő is téged.Mindennél jobban szeret téged.Menj oda és kezdjétek újra.-megráztam a fejem.
-Nem megy Austin.Még nem megy.-sóhajtott.Az ajtó kinyílt és Sutton lépett be rajta.Kávét hozott Austinnak.
-Köszönöm Miss.Bell.-mosolygott rá kedvesen a férfi.Sutton nem nézett rám.
-Mr.Blare el kell mennem és az egyik kurvája keresi.Kint áll.-meglepődve néztem rá.
-Sutton...nincsen kurvám.
-Tudom Mr.Blare.Én könyveltem el a ribancot annak.Na most mentem.-felálltam és utána igyekeztem.Hirtelen húztam magamhoz de akkor rájöttem,hogy megkért,hogy ne érjek hozzá így elengedtem.
-Egy féltékeny kislány vagy.-felnevetett.-Hova mész?
-Nem kötöm az orrára.
-Hova mész?!-kérdeztem ingerültebben.
-Mondom nem mondom el!Semmi köze hozzá.Lejárt a munkaidőm oda megyek ahova akarok!
-Akkor menjél!Chh...menjél és szedj fel még egy gazdag pasit akit átbaszhatsz
-Aljas szemét!-kiabálta nekem.
-Nem én vagyok az aljas szemét Sutton Bell!
-Akkor mi vagy?Az ártatlan szende szűz?Előbb basztál meg a kanapén!Akkor nem voltál mérges rám????!!!-kiabálta.Persze ezt már kint is lehetett hallani.-A puncimra nem haragszól csak rám.Jó tudni,mert ő haragszik rád!
-Oh szóval ezentúl eldönti,hogy nem lesz nedves tőlem,mert haragszik rám!Remek akkor az én farkam nem fog felállni rád,mert marha csalódott!
-Te jó ég.-motyogta Austin.
-Utállak!
-Én is.-súgtam.Aztán megbántam.Megrázta a fejét és kiment.Sóhajtottam egyet és leültem a székembe.
-Végeztetek?-jött be anyám ismerőse.Remek.Még egy ok,hogy elgem legyen.

Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett,ha igen jelezd.Sok puszi mindenkinek!💓💓💓💓