49.
Vasárnap reggel bár fáradtan keltem ugyan, muszáj voltam dolgozni menni. Másnapos hála égnek nem voltam -ami maga a csoda-, viszont azért egy gyógyszert vettem be, ugyanis fájt kissé a fejem. Nem volt elviselhetetlen, de tudtam, hogy később ezerszer rosszabb lenne.
-Jó reggelt!-Suttogtam Jimin fülébe, aki még mindig a puha ágyban fetrengett. Derékig volt betakarva, onnantól kezdve szabadon látható volt gyönyörű kis felsőteste, amit ezúttal rengeteg lilás folt és meglepően sok fognyom díszített. Eddig egyszer sem intéztem el ennyire, de hát előbb vagy utóbb mindennek el jön az ideje.-Baby!-Másztam be mellé, Ő pedig nyammogva fordult oldalára, s bújt mellkasomhoz. Kuncogva pusziltam hajába, s simítottam oldalára, miközben egy lágy mosollyal néztem álmos valóját. Franc se mondaná meg róla, hogy előző éjjel még kéjesen nyögött nekem, többért és többért könyörögve. Ránézésre mint egy tiszta lélek, pedig valójában igazán mocskos tud lenni.-Mennem kell munkába.-Pusziltam hajába, míg Ő azonnal rám emelte álmos szemeit, s bólintva kimászott az ágyból.
-Hadd menjek veled! Utána úgy is közös program volt betervezve, tudod!-Állt meg szekrénye előtt, hogy nézzen magának valami ruha darabot.
-Rendben! Amíg elkészülsz keresek másik kabátot, tudod, hogy ott hagytuk őket tegnap este.-Csókoltam nyakába ahogy mögé álltam, s magamhoz húztam őt. Vállamra ejtette fejét, majd egy nagy adag levegőt kifújva harapott alsó ajkába, ahogy végig pusziltam egész nyakán, végül pedig vállán. Kezét hajamba vezette, s kissé meg is húzta azt, én pedig felmorranva martam vékony derekába.
-Kookh..-Döntötte oldalra fejét, míg én egy apróbb foltot hagytam fehér bőrén, majd megpuszilva elváltam tőle. Ha neki álltunk volna egy újabb menetnek, biztos nem álltam volna munkába egyhamar. Szép kis késésem lett volna, az egyszer szent.
-Siess!-Csaptam kerekded fenekére, majd magára hagytam Őt, mielőtt ténylegesen letepertem volna.
Jiminéknek volt ám egy külön gardrób szobájuk, úgyhogy onnan néztem neki a méretében egy másik szövet kabátot, magamnak pedig a saját szekrényemből kaptam ki a pót kabátom. Még jó, hogy magammal hoztam, különben most befagyott volna a lyukam rendesen. Reméltem, hogy Lisa, vagy valamelyik okos elméjű ki vette a mi kabátjainkat is.
-Mehetünk?-Álltam meg a készen létben lévő Jimin előtt, aki bólintott párat, majd már vette is magára a cipőjét. Már éppen az ajtón léptem volna ki, mikor még gyorsan vissza szaladt a telefonjáért.
-Menj csak előre, majd utánad megyek!-Szólt még futtában, míg én bólintottam egy nagyot, így hát kifelé vettem az irányt.
-Oh, milyen helyes fiatal úrfi!-Mosolyodott el egy idős asszony, míg én meghajolva előtte köszöntöttem őt a reggeli órákban.-Te laksz itt?-Mutatott az ajtóra.
-Hát..Részben én is, igen.
-Mm, gondoltam.-Mosolyodott el aranyosan.-A barátnőd eléggé hangos lányka, fent hallani, hogy mennyire élvezi az életet.-Utalt arra, hogy Jimin valóban eléggé hangosan tud nyögni, de persze ez természetes. Itt a vékony fallal van baj.
-Milyen barátnőm?-Döntöttem oldalra fejemet érdeklődve, majd hirtelen Jimin lépett ki az ajtón, s zárta be azt maga után. Az idős hölgy meglepett nézett rá, majd rám, s miután össze rakta a képet; enyhén vörös orcákkal hajolt meg, s indult el a liftek felé.
-Jól hallottam, hogy azt mondta-
-Igen, hallotta a kéjes nyögéseid.-Szakítottam félbe az alacsony szőkét egy széles vigyorral, míg ő halálian vörös fejjel indult meg előttem, közben szüntelenül a cipője orrát nézte.
-Ez annyira kínos, vajon hányan hallhatták még?-Motyogta orra alatt, míg én nevetve húztam magamhoz közelebb, s öleltem át szenvedő lényét.
-Sokan.-Bólintottam egy nagyot, persze ezzel kicsit sem nyugtattam meg, sőt. De hát most hazudjak? Szerintem tisztában van ám Ő is azzal, hogy sokan hallották az elmúlt időkben a gyönyörű kis hangját. Legalább nekik is szép estéik vannak, mit is mondhatnék mást?
Munkába érve Haneul azonnal letámadta Jimint, aki mosolyogva fogadta a túl buzgó lányt, s még meg is ölelte. Szavamra, úgy látszik, hogy első alkalommal szépen belopta magát a Szöszke szívébe és eléggé gyorsan is. Nem bánom, legalább amíg nem én leszek a pultnál, addig lesz másik tagsága is.
-Nem azért mondom Édesem, de ha már itt vagyok, akkor legalább egy jeges kávét elfogadnék.-Jegyezte meg szemtelenül vigyorogva már a pultnál ülve, míg én szemem forgatva hajoltam meg előtte.
-Máris készítem Uram!-Nevettem el magam.
A munkaidő gyorsan elrepült, még szerencse volt, hogy vasárnap nem kellett sokat dolgozzak. Mondjuk meglepő volt, de betudom annak, hogy diákságom miatt történt ez. Mondjuk nem panaszkodtam érte.
-Hova szeretnél menni?-Fogtam meg Jimin kezét kilépve a kávézóból, Ő pedig egy mély levegőt véve mosolyodott el.
-Karaoke?-Csillogtak szemei, én pedig bólintottam egyet, s már indultam is a kocsi felé, hogy énekelni induljunk.
》《
Lisa💋:
szia Kook!
ne haragudj a tegnapi miatt:((
eléggé be voltam rúgva, és Jimint is gondolom bajba kevertem
elhoztam a kabátokat
holnap visszadom
remélem nem neheztelsz rám ://
Jungkook💪🏼:
szia !
nem haragszom
köszi a kabátokat
pro tipp; igyál kevesebbet ;)
XDDDDD
Lisa💋:
😭😭
》《
Jiminnel kibéreltünk egy szobát nagyjából másfél órára. Eléggé hangulatos kis hely volt, el tudtam volna több időt is tölteni ott, akár mindennap. Tetszett a berendezés és az ahogy kivitelezve volt az egész. Igazán szemrevaló volt. Bár nem énekeltem túlzottan sokat és tehetségem sem volt hozzá, azért a hely mégis kissé belopta magát a szívembe, már csak a kinézetével.
-Legközelebb hívjuk meg a többieket is, ez nagyon fasza hely.-Néztem Jiminre ahogy zenét választott, Ő pedig hevesen bólogatni kezdett.
-Jó ötlet! Hozok Sojut, neked kell?-Állt fel, én pedig bólintottam, hogy egyet szívesen meginnék, nincs semmi akadálya. El is rohant két üveg italért, majd utána kezdetét vette a dalolászás.
Jiminnek sok tehetsége volt az énekhez, ahhoz képest, hogy táncra járt, az ének hangja kiemelkedő volt. A magas hangokat valami eszméletlenül tisztán énekelte ki, hibátlan volt. S ehhez képest a mélyebb részeknél is kiemelkedően teljesített, sőt.
Magamat nem említem, szerintem olyan lehettem mint egy repedt fazék, bár Jimin szerint egészen jó vagyok, nem érti mi a bajom. Szerintem csak füllentett, de tulajdonképpen nem érdekelt túlzottan, hisz' az volt a lényeg, hogy mindketten jól éreztük magunkat, s kiénekeltük még a tüdőnk is a helyéről. Én igazán élveztem.
Karaoke után enni mentünk, s most is Jimint hagytam, hogy válasszon. Egy olasz étterembe szeretett volna menni, úgyhogy a neten kerestem egyet. Nem a közelben volt, de legalább kocsikáztunk egy jót. Amúgy is szerettem, ha Jimin vezet, jól állt neki. Valamint én élveztem az elsuhanó tájat kémlelni.
Természetesen Jimin pizzát kívánt leginkább, mire megjegyeztem, hogy azt bárhol máshol is ehettünk volna, nem csak itt. Erre csak annyi volt a válasza, hogy igen, de máshol nem igazi Olasz ízek lettek volna. S valóban igaza volt, sokkal finomabb volt a pizza ott, mintsem bármelyik másik helyen. Valami csodálatos volt az ízesítés, szinte már elképesztő.
-Ide muszáj még jönnünk.-Sóhajtott a kocsiba ülve Jimin, míg én hevesen bólogatni kezdtem, de válaszolni nem tudtam volna, hisz' halálian tele ettem magam, s éreztem, hogy még levegőt venni is fáj szinte, nemhogy beszélni.
Haza érve a konyha pultnál ülve tanulni kezdtünk közösen, majd két óra elteltével Jimin táncolni ment, én pedig neki kezdtem az iskolai festményemnek. Persze eléggé fáradtak voltunk, úgyhogy nem sokkal később inkább a nappaliba ültünk, hogy valami film után kutassunk, s közösen nézzünk valamit.
-Uncharted?-Nézte az ajánlatokat Jimin, én pedig fejet ráztam.-Pókember?
-Nem.
-Heartstopper?
-Nem.
-Akkor mit akarsz nézni?-Adta át a távirányítót, míg én is keresgélni kezdtem, viszont szemünk egyszerre akadt meg egy filmen menet közben.
-Fear Street!-"Kiáltottunk" fel egyszerre, én pedig nevetve el is indítottam a filmet, hogy neki vágjunk.
Jimin egyik lábát átlendítette az enyémen, amire kezemet téve simogatni kezdtem, fejét pedig a vállamra hajtotta, s úgy nézte a filmet.
Persze mondanom sem kell, hogy nem sokáig foglalt le minket, ugyanis Jimin időközben póló alatt simogatta a kockáim, ám fokozatosan megindult a kacsója lefelé, amitől kissé izgalomba jöttem.
Mélyebb levegő vételemnél Jimin rám pillantott, én pedig kapva az alkalmon fogtam állára, s tapasztottam össze ajkainkat. Azonnal táncba hívtam nyelvét is, Ő pedig szusszantva fogadta enyémet, s ölembe mászva karolta át nyakam, s kezdett körkörös mozdulatokat végezni csípőjével. Pólója alatt derekát cirógattam, néha meg-meg markolva azt, majd egy határozott mozdulattal lekaptam róla a zavaró textilt, s döntöttem Őt el a kanapén. Nyakán lévő érzékeny bőrét kezdtem csókokkal beborítani, majd fogaim közé csíptem azt, s végül meg is szívtam. Élvezettől fűtve sóhajtott fel, s remegett meg, közben kacsója finoman simította hátamat, másik pedig oldalam.
Övével babrálva csatoltam ki azt, majd gomboltam ki nadrágját, s húztam le sliccét, majd kezemet nadrágjába vezetve kezdtem alsójába bújtatott péniszét "masszírozni", ami végett kéjesen nyögött fel.
-Ahh..Kook-ahh..!-Fordította el fejét, hogy jobban nyakához férjek, a következő pillanatban pedig nyílt a bejárati ajtó, s végül egy női sikoly töltötte be a nappalit.
-Jimin?!-Azonnal elváltam a szőkétől, s a kanapé mellé álltam teljesen sokkos állapotban, míg a Szöszke mögém állva bújt el két kíváncsi tekintet elől -ugyanis időközben az apja is a nappaliba termett-, s ölelt át hátulról kissé remegő karokkal.
Ennél kínosabb élményem sosem volt.
2022.07.24.
Köszönöm, hogy elolvastad!💗
Hibákért elnézést!🥺
‼️ FONTOS ‼️
szeretném leszögezni, hogy a könyv lassan a végére ér, ugyanis még 5-10 részt tervezek megírni, hisz' szerintem ti is érzitek már, hogy nem lenne több értelme tovább húzni a történetet. de ne aggódjatok, hiszen tudjátok, hogy rögtön utána már indítom is a 'love differently' c. másik JIKOOK könyvem. <3
️‼️SPOILER: ANNE WITH AN E‼️
Gyerekek én megnéztem az utolsó hat részt amit meghagytam..Ha tudom, hogy Gilberth és Anne csak az utolsó TÍZ percben jönnek rá mindenre, vallanak és jönnek össze...Meg sem nézem a sorozatot, csak az utolsó részt💀🤌🏼 rendesen felkúrta az agyamat, de egyébként ettől függetlenül én azt mondom, hogy nem volt rossz a sorozat, csak egyáltalán nem erre vártam és nem is az volt benne, ami miatt én elkezdtem nézni. 🥲
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro