Miután Jimin és Lisa is vissza öltöztek utcai ruhába kifelé vettük az irányt, ám az újdonsült szöszke hirtelen mindent hátra hagyva rohanni kezdett előre, s végül egy magas, kék hajú srác karjaiban kötött ki, aki hatalmas doboz mosollyal fogadta őt, s karolta át. Hatalmas szemekkel pillantottam feléjük, nyelvemmel azonnal szám belső felét kezdtem böködni, miközben szemöldököm is majd' a hajamig szökött. Ez meg ki a faszom?

-Úgy volt, hogy nem tudsz jönni, mi történt?-Vált el tőle Jimin, hogy szemeibe tudjon nézni, míg a kék hajú össze borzolta haját, s csak annyit mondott neki, hogy 'Meglepetés'!

-Hát ez valóban nagy meglepetés.-Motyogta orra alatt Tzuyu, míg én rosszalló tekintettel néztem le rá.-Most mi az?-Rántott vállat hanyagul, aztán duzzogva fonta össze maga előtt karjait.

Megelégelve a távolból való pislogást, s az egy helyben álldogálást feléjük vettem az irányt, majd egy határozott mozdulattal fontam az alacsonyabbik dereka köré felé eső karomat, s húztam Őt szorosan magamhoz. Igyekeztem nem olyan szigorúan nézni a velem egy magas fiúra, de eléggé nehezemre esett, főleg, hogy úgy vigyorogtak egymásra, mintha csak kötelező lenne az nekik.

-Ohh, Jungkook!-Helyezte izgatott mosollyal mellkasomra egyik kezét, míg másikkal hátulról karolt át.-Ő itt Taehyung, a gyermekkori legjobb barátom. Taehyung, Ő itt Jungkook, a barátom!-Mosolyodott el szelíden, míg a kék hajú először meglepetten pislogott rám, majd szinte már rajongva hajolt meg előttem, s -meglepetésemre-, ölelt át.

-Jaj, Jiminie! Élőben még sokkal helyesebb, mint a képeken amiket küldtél róla. Istenem, hogy ki van gyúrva és milyen szép arca van! Megértem a rajongásod.-Mért végig izgatottan, s úgy látszott, hogy teljesen be zsongott a jelenlétem végett.

-Tessék?-Néztem le a mellettem állóra meglepetten, míg ő halálian vörös fejjel köhintett párat, és kínosan elmosolyodva legyintett egy nagyot.

-Nem lényeg!-Ezt a pillanatot választották ki a többek is arra, hogy mellénk érjenek, s miután Jimin mindenkit körbe mutatott; elindultunk az eredeti célunk felé. Azaz össze ülni ünnepelni.

Természetesen a szokásos dolgot csináltuk; egy gyorsétterembe ülve össze dobtuk a pénzt, s elosztottuk egymás közt azt a rengeteg italt és ételt amit vettünk. Bár Lisát és Jimint most nem engedtük fizetni, hisz' különben is őket ünnepeltük. Ügyesen teljesítettek a nap folyamán, megérdemeltek legalább ennyit.

-Na és Tae, mesélj! Mivel foglalkozol? Vagy egyetemen vagy?-Könyökölt az asztalra Tzuyu, hogy két kezébe fejét tudja ejteni, s azokon tudjon támaszkodni.

-Én már egyetemen vagyok, igen. Ez az első évem.

-És eddig milyen?-Kíváncsiskodott Lisa izgatottan.

-Személy szerint én nagyon szeretem, bár nem kis meló van benne. Sokba kerül egy művészeti egyetem, úgyhogy hajtanom kell magam ahhoz, hogy állami támogatást kapjak rá.-Magyarázta gesztikulálva közben, miközben Jimin egy széles mosoly kíséretében össze borzolta kék tincseit.

-Büszke vagyok rád!-Vigyorgott rá, míg a kék hajú doboz mosolyával illette őt meg. Sárgultam az irigységtől, bár lehet, hogy csak túlzottan féltékeny voltam, magam sem tudom. Mindenesetre nem tetszett, hogy Jimin ilyen közvetlen a magas, kék hajúval, az meg pláne, hogy ő is ugyan úgy viszonyult hozzá. Hiába emelte ki Jimin, hogy gyermekkori barátok, s hiába fogta végig a kezem kajálás közben; aggódtam. Aggódtam mert Tae látszólag jobban és régebb óta is ismerte a szöszkét mint én, ráadásul úgy mosolyogtak egymásnak, mintha tényleg kötelező lenne az. Valamint Tae eszméletlen külsővel rendelkezett, mind arcra, mind öltözködésre. El tudtam volna bújni mellette.

Valamint úgy vettem észre, hogy Tae könnyebben megnyílik akárkinek, ezáltal gondolom Jiminnel is sokat lelkiztek már. S lássuk be, ez Jiminnek nagyon is fontos tényező. Valamint bármikor találhatott volna tőlem sokkal jobbat, semmi erőfeszítésébe nem tellett volna. Akár mind a tíz ujjára akadt volna fiú is és lány is. Így is hálás lehetek az égieknek, hogy a magaménak tudhattam, nem hiányzott volna, hogy egyik pillanatról a másikra lecsapja holmi kék hajú hülye gyerek a kezemről. Ezen a ponton már csak imádkozni tudtam, hogy elég legyek Jiminnek.

-Tae, meddig leszel Seoul-ban?-Fordult kíváncsi tekintettel az említett felé a szöszke, míg ő elgondolkodott egy pillanatra.

-Ha minden igaz, akkor két hétig.

-Istenem, de jó!-Ölelte át nagy hévvel a srácot, én pedig ezt a pillanatot választottam arra, hogy elnézést kérve távozzak a mosdóba. Nem volt kedvem végig nézni ahogy ezek ketten kint nevetgélnek, s ölelgetik egymást össze-vissza, mintha ez elvárt lenne.

A csapnak támaszkodva néztem meg nyúzott mivoltom, majd úgy döntöttem, hogy inkább arcot mosok. Eléggé vörös volt a fejem a dühtől, s magamban tartott féltékenységemtől. Gondoltam hátha egy kis hideg víz segítene valamit. Hyo ekkor lépett be a helyiségbe, s támaszkodott meg a mellettem lévő falnak.

-Féltékeny vagy, jól gondolom?-Masszírozta orrnyergét.

-Miből hiszed?-Döntöttem oldalra fejemet, ám testtartásom, különböző kényszer cselekedeteim, s heves lélegzet vételem mindent elárult. S ő sem volt hülye, ez látszott a tekintetéből is.-Talán!-Sóhajtottam egy nagyot.

-Szerintem nincs mitől tartanod!-Rántott vállat.-Taehyung rendes gyereknek tűnik, nem olyannak aki bármikor képes lenne valaki hapsiját lenyúlni, ráadásul látszik rajta, hogy szinte már fájóan egyenes. És különben is, ha Jimin vele akarna lenni, akkor vele lenne, nem pedig veled. Inkább ezt gondold át!-Veregette meg vállam, majd hagyott magamra. Ajkam rágcsálva vettem fontolóra a hallottakat, s egy bizonyos szinten igazat kellett neki adjak. Tae valóban rendes gyereknek tűnik, de igazából sosem lehet tudni, hogy mégis milyen hátsó szándékai vannak az embernek. Lehet, hogy ő is sántikál valamiben, s jobb lesz pár dolgot lefektetni Jiminnel is.

Nem sokáig maradtunk az étel elfogyasztása után a helyen, mindenki elköszönt egymástól, s hazafelé vettük az irányt. Persze Jimin felajánlotta, hogy Tae-t is haza dobja, s hát az meg mi az Istenért is mondott volna nemet? Még annyi szerencsém volt, hogy hátra ült, s nem foglalta el az én helyemet.

-Ne felejtsd el, hogy jövőhét hétvégére te is hivatalos vagy a találkozóra! Majd elküldöm a címet SMS-ben.-Mosolyodott el szélesen ahogy kirakta Taehyungot, aki bólintott párat, s végül egy intés után az ideiglenes lakása felé vette az irányt. Szemem forgatva néztem utána, s már két kezem össze tudtam volna tenni, hogy végre megszabadultunk tőle. Vagy hát legalábbis én.

》《

-Elmegyek fürdeni, utána nézhetnénk valami filmet, ha te is elmentél utánam.-Dobta fel az ötletet már otthon a szőke hajú, míg én a leg mélyebb és érdesebb hangom elől véve parancsoltam rá.

-Vetkőzz!

-M-mi?-Nevetett fel hihetetlenkedve, míg én ellentmondást nem tűrően ismételtem el magam.

-Vetkőzz! Most!-Húztam fel szemöldököm egy pillanatra, míg ő pár percig nézett rám érdekesen, végül tiszta alsóját letéve tette amit kértem tőle.

Pólóját egy egyszerű mozdulattal dobta félre, míg én szemérmetlenül néztem rajta végig, s myaltam meg kiszáradt ajkaim. Remegő kezével övével kezdett babrálni, majd gombját és sliccét elintézve csúsztatta le magáról nadrágját, végül pedig lépett ki belőle, s rúgta azt arrébb.

-Az alsót is.-Biccentettem fejemmel mikor is itt megállt, ő pedig furcsa csillogással szemeiben tette amit kértem tőle, s vette le a feleslegesnek bizonyuló textilt magáról.-Négykézláb!-Intettem fejemmel az ágy felé, ám ő kissé habozva nézett fel rám. Nem volt túl sok táv köztünk, talán két lépés, mégis láttam, hogy teste már ennyitől remegni kezd, s a libabőr átjárja őt. Bár ez betudható volt annak, hogy meztelenül állt a szobában.

-Most mit csinálsz Jungkook?-Ráncolta szemöldökét értetlenül, ám úgy döntött, hogy nem húzza ki a gyufát, így valóban négykézlábra állt az ágyon. Szó nélkül helyezkedtem el mögötte, s kezem lendítve egy nagyot suhintottam fenekére, amitől felszisszentett. Másik kezemmel végig simítottam gerince mentén, végül csípőjébe marva suhintottam még egyet kerekded fenekére, minek következtében egy apró sóhaj hagyta el ajkait, s fejét lehajtva szorította össze szemeit. Másik kezem levezetve kezdtem farpofáit gyűrkészni, s jól meggyúrtam őket, miközben nem féltem rásózni néha. Persze ügyeltem, hogy ne legyen túlontúl erős minden ütésem, de azért így is eléggé piros lett már az első néhány percben is a feneke, tenyerem nyomáról pedig nem is beszélve.

!!

Nem sok kellett neki, hogy enyhén izgalmi állapotba kerüljön, én pedig ennél a pillanatnál döntöttem el, hogy jöhet a következő lépés. Arrébb helyezkedve hajoltam fenekéhez, s szét húzva farpofáit nyaltam végig rajta, míg ő elcsukló hangon jelezte tetszését nekem. Nem finomkodtam vele, bátran nyaltam végig ánuszán, különös kényeztetést nyújtva rózsájának, s néha néha direkt úgy csináltam, hogy érzékenyebb részét is kissé megnyaljam. Persze nem szoptam le, direkt játszottam vele, s kényeztettem csak a bejáratát.

Jimin meg-meg remegett munkám végett, s hangján is érezhető volt, hogy másabb érzéseket váltott ki belőle ez a fajta technika, mint például a szopás. Mindkét kezével a lepedőt szorította, s szemeit is ugyan úgy össze szorítva igyekezett tartani magát.

Egy utolsó nyalás után még egyszer rásóztam kerekded, s immár vörös fenekére, végül felegyenesedve vettem le magamról az összes létező ruhadarabom, s feküdtem az ágyra. Jimin értve a célzást már térdre is helyezkedett, s nem szarozva csókolt rá makkomra, majd nyalt végig teljes hosszomon. Morgásom közepette szusszantottam egy nagyot, s vezettem egyik kezemet hajába, majd kissé meghúzva tincseit jeleztem, hogy nézzen rám, amit azonnal meg is tett. Tekintetünk össze kapcsolva nyelte el kínzóan lassan teljes méretem, míg én egy elfúló nyögés kíséretében markoltam meg szőke tincseit, s kezdtem el én diktálni a tempót. A Szöszi végig tartotta velem a szemkontaktust, amitől képes lettem volna azonnal el durranni, ám igyekeztem tartani magam, nehogy idő előtt elmenjek. Ám mikor egyik kezével verni kezdte magának, s ezáltal így nyögni is..Az kissé már megnehezítette a dolgomat. Nem számítottam rá, hogy munkálkodni kezdd magán, kénytelen voltam behunyt szemekkel hátra vetni a fejem. Egyre hevesebben vettem a levegőt, folyt rólam a víz és szinte biztos voltam benne, hogy Jimin most irtó büszke magára.

-Mhm-!-Rándultam meg erősebben a kelleténél, Jimin pedig értve a célzást kiengedett duzzadt ajkai közül, s felegyenesedve várta a következő lépést.-Négykézláb!-Hangom határozott volt, ő pedig kérdés nélkül mászott is az ágyra, s pucsított be nekem. Fenekére simítva helyezkedtem el mögötte, s pozícionáltam be magam, ám nem nyomtam be egyből magam. Derekára fogva markoltam meg Őt, s húztam rá péniszemre, míg ő fejét lehajtva igyekezett vissza fogni hangját. Gerince mentén végig simítva hajoltam le, hogy egy puszit nyomjak hátára, majd egy kínzóan lassú tempót felvéve kezdtem mozogni benne. Nem tágítottam, úgyhogy ügyeltem, hogy ne fájjon neki, valamint ezúttal gumit sem húztam, én pedig kellően nedves voltam ahhoz, hogy könnyen becsússzak. Mégsem siettem, hanem megvártam míg hangjával jelezni kezd, hogy egyre jobban élvezi, s csípőjét is meglendíti.

Mikor ez megtörtént bal kezem övé mellé helyeztem -így megtámaszkodva fölötte-, jobb kezemmel pedig végig csípőjét tartva dőltem le hozzá, hogy fülébe tudjak súgni. Vállára pusziltam párszor, közben igyekeztem egy gyorsabb tempót felvenni, de nem túlzottan, hisz' tudtam, hogy mit akarok.

-Áruld el kié vagy Jimin!-Lihegtem fülébe, közben csípőjéről hajába vezettem kezemet, s hátra hajtottam fejét.-Kié vagy, hm?-Dörmögtem nyakába, s fogaim közé csíptem érzékeny bőrét, minek következtében egy magasabb hangot féléve nyögött nekem.

-A..A tiédh..-Nyögte ki nehezen, bár igazán erőt kellett vennie magán, hiszen én fokozatosan gyorsítottam, s ezen a ponton már elkezdtem úgy döngetni őt, hogy érzékeny pontja is meglegyen.

-Kihez tartozol, hah?-Csókoltam nyakába, míg ő meg-meg remegve igyekezett nem össze csuklani alattam a több inger hatása végett.

-Hohzzádh..!-Harapott alsó ajkába erősen, míg én tovább csókoltam nyakán lévő puha bőrét, s "téptem" tincseit.

-Nagyon jó!-Mosolyodtam el ördögien, majd egy erősebbet lökve csípőmmel értem el, hogy oktávokkal magasabb legyen hangja, ám itt megálltam.

-Mit csinálsz?-Vette hevesen a levegőt, míg én kihúzódva belőle jeleztem, hogy feküdjön hanyatt. Tudtam, hogy így újra kell keressem érzékeny pontját, de egyrészt pont ez volt a célom, másrészt pedig ennyi idő alatt már kiismertem testét.

Lábait derekam köré fontam, majd feje mellett támaszkodtam meg két kezemmel, s hajoltam le hozzá, hogy nyakára tudjak csókolni, közben ismét vissza engedtem magam. Azonnal karomra simított, ám én feje fölé helyeztem két kezét, s csuklójánál fogva tartottam ott azokat, hogy ne tudjanak vándor útra indulni.

-Jungkookh..!-Nyüszített fel, míg én ismét mozgásba kezdtem, s füléhez hajolva ismét suttogni kezdtem neki.

-Mondd ki szépen gyönyörűm! Kizárólag ki az az egy ember, akinek édesen angyali hangon nyöghetsz?-Engedtem el kezeit, hogy végig tudjak simítani oldalán, ő pedig azonnal kapott az alkalmon, s fonta nyakam köré két karját.

-Nekedh!-Elmosolyodva csókoltam füle mögé, majd haladtam egyre és egyre lejjebb, ő pedig önkéntelenül fordította el fejét, hogy jobban hozzá férjek nyakán lévő puha bőréhez. Azonnal csókolni kezdtem ott, valamint szívni, s néha "harapni", ezzel a világ legszebb hangjait kicsalva belőle. Imádtam, hogy ennyire intenzíven reagált a teste minden egyes apró cselekedetemre. Szinte meg tudott volna veszni azért, hogy hozzá érjek.

-Mi vagyok neked, hm?-Búgtam fülébe halkan, közben továbbra is kecses kis derekát cirógattam finoman, viszont mikor nem válaszolt; kegyetlenül megszorítottam azt, ám ügyeltem arra, hogy a még "kínzóan édes" kategóriában maradjak, s ne úgy fájjon neki a dolog.

-A..A szerelmem.

-És még?

-A parancsolóm..Mmh-!-Vinnyogott ahogy eltaláltam érzékeny pontját. Nem erre a válaszra számítottam, de végülis izgatóbb, mint ami az én fejemben élt. Határozottan tetszett.

Nem finomkodva lendítettem egyre gyorsabban csípőmet, míg éreztem, hogy Jiminnek lassan közel a vég, ám szemét módon ismét lassítottam a tempón, hogy még véletlenül se tudjon elmenni.

-Jungkookh!-Nyüszített fel szenvedve, míg én kezemmel állára fogva fordítottam szembe magammal, s tapadtam dús ajkaira. Felszusszantva csúsztatta kezét hátamra, s karmolta azt meg néha, míg én ismét gyorsítottam a tempón, ám amint éreztem, hogy egyre többször kezd remegni: újra lassítottam. Szenvedve nyüszített fel, míg én elválva tőle haraptam kissé vállába, s kezdtem újra neki a procedúrának. Ám senkit nem lepek meg azzal, ha azt mondom; ismét nem hagytam, hogy elélvezzen.

-Kookh!-Szinte sírni tudott volna a kielégületlenségtől, s már kezét is mozdította, hogy könnyítsen magán, ám időben elkapva emeltem feje fölé ismét, s fogtam le a másikkal együtt.-Khérlek-Nyüszített fáradtan, én pedig szájára csókolva mozdultam meg ismét.

-Hadd haljam még!-Suttogtam fülébe, ám tudtam, hogy újra úgy sem teszem meg az előző cselekedeteim, hisz' a szőke miatt már én is nagyon a végét jártam. Izgató látvány volt ahogy miattam szenvedett, s dobálta ide-oda a fejét, ezzel többért és többért könyörögve. A hangjáról pedig ne is beszéljünk, azonnal képes lettem volna eldurranni.

-Kérlekh Jungkookh, engedj élvezni!-Rántotta meg kezét, amit el is engedtem, így ismét hátamon kötött ki mindkét kacsója.-Mégh!-Hajtotta hátra fejét többért könyörögve, én pedig úgy döntöttem, hogy nem kínzom tovább. Ádámcsutkáján végig nyalva találtam el ismét érzékeny pontját, s innentől kezdve már csak az böködtem erősebben és erősebben, mígnem nevemet sikítva lépte át végre a gyönyör kapuját, s mélyesztette körmeit hátamba. Fogalmam sincs, hogy amiatt mert rám szorult, vagy hangja végett, de én is azonnal utána mentem, s egy öblös nyögés kíséretében dőltem rá Jiminre, aki hevesen véve a levegőt próbálta lenyugtatni magát és a szervezetét.

Kezét szokás szerint csatakos tincseim közé vezette, majd fejbőröm kezdte lágyan simogatni, bár éreztem, hogy még kissé gyenge az előbb ért orgazmusa végett. Viszont én sem tétlenkedtem, tenyerem derekán pihentettem, s ott cirógattam őt.

-Tudom, hogy féltékeny vagy Taehyungra.-Szólalt meg egy kis idő múlva, míg én érdeklődve vártam, hogy mit fog mondani.-Felesleges volt büntetned, tudom, hogy kihez tartozom és kié vagyok.-Simított arcomra gyengéden, míg én nagyot nyelve néztem fel rá, de továbbra sem emeltem fel fejem mellkasáról.-Szeretlek Jungkook, és ez nem fog változni egy gyermekkori barát miatt. Te vagy nekem a legfontosabb.-Mosolyodott el lágyan, majd lejjebb csúszva ajkaimra csókolt, hogy biztosítson afelől amit mondott.

Tócsává olvadva viszonoztam lassú és édes csókját, majd elválva tőle össze tapasztottam homlokunk, s elmosolyodva arcára simítottam.

-Én is szeretlek!

2022.07.19.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

Húha- nem számítottam arra, hogy én valaha is fogok ilyen részt írni, de hát úgy látszik, hogy ennek is elérkezett az ideje. Azért remélem nem volt annyira szörnyű😩

Jungkook szépen az eszébe véste Jiminnek, hogy mégis kinek a "tulajdona" is ő. 😌

És akkor ezennel az új szereplő be is mutatva, egyben az utolsó is már:

blue hair Tae>>>>>>

Egyébként eddig ez a leghosszabb rész, 2620 szóval😳

Valamint 30 perccel 00:00 után vagyunk, de aggodalomra semmi ok, este ugyan úgy érkezik egy új rész, mint ahogy korábban is történt már🥰