36.
Fogalmam sincs mennyi idő telhetett el a csókunk közben, már csak a levegő hiány végett kaptam észbe, s távolodtam el tőle. Viszont egy utolsó puszit még nyomtam duzzadt ajkaira, hisz' képtelen voltam csak úgy hagyni őt. Könnyeit törölve mosolyodtam el, s hajoltam hozzá vissza, hogy ismét össze tudjam érinteni homlokunk, majd szemeim lehunyva próbáltam helyre állítani légzésem. Percekbe telt míg hevesen szuszogva ültünk egy helyben, egymás karjai közt, végül kissé össze szedve magunkat kezdtünk neki egy nagyobb falatnak, de mégis könnyebb témának.
–Hanat tegnap óta ismerem, Lisa mesélt Chan miértjéről. Kérlek ne hibáztasd, csak segíteni akart!–Simítottam combjára, ő pedig kezemre, s bólintott párat, hogy értette.–El uralkodott rajtam a düh és hirtelen cselekedtem, át sem gondolva, hogy mit teszek. Beszélnem kellett volna veled, nem pedig féltékennyé tegyelek. De egy tükröt akartam eléd tartani, hogy lásd; milyen érzés emberek érzéseivel játszani. Remélem már érted.
–Nem kavarhatok mindenkivel, főleg nem egyszerre több emberrel. Értem.–Bólintott párat eltöprengve, s közben alsóajkát rágcsálta. Azt hiszem, hogy most ébredt rá csak igazán, hogy tényleg szörnyű az, amit eddig művelt. Persze valahol meg lehet érteni, ő csak a szerelmet kereste. Legalábbis remélem, hogy ez volt mindennek az oka.
–Nekem pedig meg kell tanuljam, hogy a szeretteimnek meg kell nyíljak, mert ti csak jót akartok nekem.–Fordítottam ismét szembe magammal, majd egy nagy adag levegőt kifújva néztem szemeibe.–Jimin! Ha azt mondom neked, hogy én képes vagyok változni érted, vagy miattad, akkor te képes lennél értem ugyan ezt megtenni?
–Igen!–Vágta rá kérdés nélkül, s szinte már kétségbeesetten kapott kezem után, hogy még háromszor elmondja, ezzel is jelezve; komolyan gondolja.
–Ez esetben..Benne lennél, hogy megpróbáljuk egy párként helyre hozni azt, amit elrontottunk?–Jimin ajkát lebiggyesztve bólintott párat, majd bújt hozzám közelebb, hogy egy szoros ölelésbe tudjon vonni. Vagy hát legalábbis mellkasomnál tudjon menedéket találni. Mosolyogva szorítottam magamhoz őt, s szinte fel sem tudtam fogni, hogy Jimin az enyém. Mostmár ténylegesen, teljes egészében az enyém. És ezt senki nem veheti el tőlem. Sem Chanyeol, sem Chan. Senki.
–Srácok!–Jelent meg Bora dideregve, mire ijedten kaptunk mellkasunkhoz, hisz' nem számítottunk rá, hogy megjelenik a semmiből.–Egy órája elmentetek. Mi van, szellemet idéztek?–Kérdezte kissé indulatosan, ám hamar kiszúrta, hogy valami nem okés rajtunk, ezt pedig főként a túlságosan duzzadt ajkaink támasztották alá. Közelebb hajolva hozzánk, hunyorítva vett minket szemügyre, majd egy sunyi mosoly kíséretében egyenesedett ki, s "legyezte" felénk mutatóujját.–Értem én.
–Ne haragudjatok! Nem tudtuk, hogy már ennyi idő eltelt.–Állt fel Jimin, s porolta le magát, én pedig követtem őt, aztán egyből keze után nyúltam, hogy össze tudjam kulcsolni ujjaink.
–Nem gáz, úgy is csak kamu indok kellett, hogy Jungkook tudjon veled beszélni.–Indult meg előre a lány, mi pedig követtük őt.–Csak azt hittük, hogy közben eltévedtetek vagy valami.–Legyintett.–Szóval mi újság?–Pillantott egy másodpercre hátra, míg Jimin kissé pironkodva hajtotta le a fejét, de a mosoly ott bujkált az arcán.
–Hivatalosan is egy pár vagyunk.–Válaszoltam én, mivel úgy nézett ki, hogy Jimin egyelőre szende lett. Ilyennek is ritkán látni, bár szerintem normális kapcsolata sem volt soha.
–Örülök. Annak is, hogy én lehetek az első becses ember, aki erről tudomást szerez.–Húzta ki magát büszkén, amit egy-egy kuncogással díjaztunk.–De tartozol ám nekem amiért Hana itt van.–Fenyegetett meg. Hevesen bólogatni kezdtem egy védekező pozíciót felvéve, nehogy azt higgye; nem értettem meg.–Te mivel fizetsz Channak a szolgálataiért?
–Valójában én nem mondtam el neki, hogy ő csak egy kellék. Tényleg ismerem őt kissé régebbről, éppen a közelben volt, találkoztunk és akkor pattant ki ez a rettenetes terv a fejemből.–Húzta száját kelletlenül a mellettem lévő, míg Bora igazán támogatóan megjegyezte, hogy hát az szívás és jó nagy szarban van. Végülis igaza volt.
–Csak hogy elő került a két gyökér.–Tárta szét karját egy vigyor kíséretében Tzuyu ahogy vissza értünk a táborba, ezzel egyidejűleg mindenki figyelmét ránk terelve.–Látom meg van a napi boldogság adag.–Biccentett fejével kezünk felé.
–Na ezért csaphattátok a cirkuszt.–Legyintett Yoongi, belőlünk pedig egyszerre szakadt fel egy jóízű nevetés.
–Az biztos.–Mosolyodtam el lágyan Jiminre nézve, majd lehajoltam hozzá, s óvatosan birtokba vettem puha ajkait. Szinte felemelő érzés volt, hogy ezt ezentúl bármikor megtehettem, nem csak akkor, ha éppen kívántuk egymást.
–Jól van, nem kell helyben megdugni egymást!–Jegyezte meg Bora, emiatt pedig kénytelen voltam elválni Jimintől, hisz ismét nevetnem kellett.
–Ez azt jelenti, hogy szakítunk? Ennyit jelentett neked ez a másfél nap?–Játszotta meg magát Hana, én pedig belementem a játékba, hisz' miért ne?
–Nem akartam, hogy így tudd meg!–Fordultam el tőle drámaian, ezzel újabb nevetés vihart keltve a többiek között, akik mosolyogva figyelték kis színházi előadásunkat.–Sajnálom, de azt hiszem, hogy szét kell váljanak útjaink.–Sóhajtottam lemondóan.
–Jól van, elég lesz!–Tapsikolt párat Tzuyu magára terelve a figyelmet, majd mosolyogva alvásra intett mindenkit.–Holnap korán kelünk.
Igaza volt, másnap tényleg korán kellett kelnünk, bár volt egy olyan érzésem, hogy nem mindenki fog iskolába menni. Én sem fogok, inkább időt fektetek a festményeimre, kicsit tanulok és munka előtt szerintem részt veszek egy gyors edzésben is. Próbálom ezt a szabad napomat produktívan eltölteni. És talán Jiminnel is beszélnem kéne pár dologról, ugyanis a megnyílást illetően még van min dolgozni.
Lisa elzavarta Jimint mondván, hogy amúgy is nagyon horkol -ami nem volt igaz-, és kéri vissza a csajos csevejt Tzuyuval. Persze tudta mindenki, hogy csak kifogás kellett neki arra, hogy mi ismét együtt aludjunk. Nevetve dugta be fejét a sátorba, aztán helyezte magát kényelembe mellettem. Egy darabig még pusmogtunk, ám idővel feltűnően nagy lett a csend a táborhelyen, ebből pedig arra következtettünk, hogy mindenki alszik. Pár percig füleltünk, hogy valóban így van-e, s mikor megbizonyosodtunk felőle Jimin kérdőn fordult felém.
–Komolyan máris mindenki beadta a medvét?–Kuncogott édesen, de persze ügyelt arra, hogy ne legyen túl hangos.
–Azt hiszem.–Bólintottam egy nagyot, bár valószínűleg úgy sem látta.–Tudod ez mit jelent?–Tornáztam fel magam, míg ő kíváncsiságtól fűtött hangon hümmögött kérdőn.–Hogy senki nem hall minket.–Suttogtam fülébe, ezzel egyidejűleg pedig már fölé is támaszkodtam.
–Jungkook..!–Simított fel mellkasomra, eközben én nyakát kezdtem finom csókokkal behinteni, pulcsiját feltűrve pedig cirógatni kezdtem oldalát.–Meg fogunk fázni!–Vett egy mélyebb levegőt ahogy fogaim közé csíptem érzékeny bőrét, de természetesen nem erősen, hogy ne fájjon neki. Szavainak teljesen ellentmondásos cselekedetei voltak, hisz' kacsója tarkómra vándorolt, míg a másikkal hasamon simított végig újra és újra.
–Akkor rajtad hagyjuk a felsőt.–Súgtam fülébe, s időt sem hagyva neki a válaszra vettem birtokba pufók ajkait.
2022.07.11.
Köszönöm, hogy elolvastad!💗
Hibákért elnézést!🥺
‼️FONTOS‼️
Tekintve, hogy már a 36 résznél járunk szeretném bejelenteni, hogy a 40. rész alkalmával egy új könyvem első részét is publikálnám. Arra kérnélek titeket, hogy szavazzatok arra a könyvre, amelyiket szívesebben olvasnátok -ha érdekel titeket persze!
1 :: orphan || jungkook ff
Nem könnyű az élet, ha örökbe fogadott gyermek vagy, főleg ha mellé még tinédzser is. Ráadásul az emiatt kapott iskolai bántalmazások még inkább rá tesznek egy lapáttal. Erről leginkább a tizenhat éves Shin Hari tudna mesélni, akit szülei még alig egy hetesen adtak árvaházba. S hogy mi volt az oka? Az a lányt is különösen érdekli.
A Kim család hatalmas örömmel fogadja Narit, akinek bár új a környezet; meglehetősen hamar megszereti. Taehyung még a széltől is óvni kezdi fogadott kishúgát, nem is beszélve a fiúkról, de mi lesz akkor, ha az egyik udvarló a fiú legjobb barátja lesz? Vajon Taehyung engedi, hogy szemet vessen szeretett húgára, vagy az első pillanattól fogva ellenzi majd a kapcsolatukat?
2 :: be mine || taehyung ff
Kim Taehyung. Mindenki ismeri, s már csak a neve hallatán is tudják, hogy mégis kiről van szó. Eléggé népszerű a középiskolában, s hogy minek köszönheti hírnevét? Csupán csak kisugárzásának és külsejének.
Lányok ezrei vannak oda érte, talán még fiúk is, ám ő senki felé nem mutat érdeklődést. Sokan ridegnek hívják, ám aki már legalább egyszer beszélt vele az tudja, hogy valójában egy csupa szív ember.
Bora is ezek közé a lányok közé tartozik, ám soha nem jutott el odáig, hogy beszéljen a fiúval. Eléggé szépen titkolja az érzéseit iránta, ám egy semmiből keletkezett szerelmes levél mindent megváltoztat. A gond csak az, hogy nem is a lány írta. A kérdés pedig: Vajon kiderül kitől származik?
Igen, jól látjátok, hogy Hetero könyv mindkettő, DE !! nem kell aggódni, ✨️ugyanis✨️ az őszintén könyvem befejeztével azonnal publikálásra kerül az új Jikook könyvem, amiből már kaptok is ízelítőt🥰
love differently || jikook ff
Jimin egészen addig él -látszólag boldog-, párkapcsolatban, míg fel nem bukkan az életébe Jungkook. A fekete hajú furcsa érzéseket vált ki az alacsony szőkéből, olyanokat amiket eddig sosem tapasztalt. És hogy ennek mi az oka? Jimin állítólag Hetero.
A fekete hajú nem kényszeríti semmire, ám ahogy csak tudja, kifejezi az iránta érzett szerelmét. Teljesen más világot tár szemei elé, megmutatja milyen érzés valójában szeretve lenni és szeretni valakit. A kérdés már csak az, hogy vajon Jimin hajlandó lesz-e nyitni egy jobb jövő felé, vagy marad a sanyarú jelenében?
Nagyon fontos lenne nekem, ha szavaznátok és nagyon nagyon megköszönném mindenkinek. Köszönöm, ha segítetek ennyivel💗
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro