-Csak hogy tisztázzuk!-Tette össze két kezét Tzuyu, s nézett mélyen a szemeimbe.-Hanat ma délután ismerted meg és azért, hogy féltékennyé tedd vele Jimint? Jól értem?

-És ez mind annak az eredménye, hogy későn vetted észre, hogy szerelmes vagy, ő pedig túl türelmetlen és makacs volt, hogy várjon?-Fejezte be Hyo, míg Lisa és én bólintottunk egy nagyot, majd rávágtuk, hogy igen.

-Akkora gyökerek vagytok.-Állt fel Tzuyu, hogy befejezze a beszélgetést, mi pedig követtük őt. Igazuk volt, gyökér voltam, de nem volt mit tenni. Én is makacs vagyok és nem fogok engedni. Ha ő féltékennyé tehet engem, akkor én miért ne tehetném ugyan ezt vele? Nekem is meg van hozzá minden jogom. Nem?

Este lévén gyűjtöttünk pár tűzifát és csináltunk egy kis tábor tüzet, hogy meg legyen az alap hangulat és meleg is legyen persze. Köré ülve sütöttünk néhány szalonnát, hagymát, s kenyérrel, valamint paradicsommal és uborkával szépen el is fogyasztottuk őket, közben rém történeteket meséltünk egymásnak, vagy pedig a saját paranormális élményeinket meséltük el. Azt kellett mondjam; Yoonginak nagyon sok volt, csodáltam, hogy még nem költözött el a jelenlegi lakásából. Én már régen megtettem volna. Mondjuk az sem vigasztalt igazán, hogy Jimin is látott már elvileg szellemet, ráadásul a jelenlegi lakásban, ahol én is lakom. Nekem nem volt ilyen élményem, max. egy-két darab, de mindig igyekeztem logikus magyarázatot adni rájuk. Nem szerettem abban a hitben élni, hogy halottak voltak azok. Jobban szerettem a természet mellé és a fizika mellé tenni a voksomat.

Péntek délután és este sok mindenre már nem volt időnk, úgyhogy aludni indult mindenki a mesélés után. Mivel egyel több ember érkezett a kelleténél, így Bora és Hana egy sátorban voltak, Hyo és Yoongi szintén, Tzuyu Lisával volt én pedig maradtam Jiminnel. Nem volt ínyemre, de a lányok nem engedtek a csajos sátrakból, Jiminnel pedig én már aludtam, úgyhogy maradt ez. Szegény Yoongi, biztos nem örült, hogy nem tudott a barátnőjével aludni. Ez van, ha a lányok uralkodnak.

-Mióta vagytok együtt Hanaval?-És Bingo! Jimin hamar a tárgyra tért. Ahogy behúztam s sátrat és lefeküdtem; már kérdezni is kezdett.

-Nagyjából három napja.-Válaszoltam azt amit megbeszéltünk a lánnyal korábban.-Még friss, úgyhogy remélem minden rendben lesz.

-És hol ismerted meg? Nem is meséltél róla, még nekem sem. Ahogy láttam a többiek sem tudtak róla.

-Betévedt a kávézóba, én pedig kiszolgáltam, a számlával egyidejűleg pedig a számom is megadtam neki.-Hazudtam mint a vízfolyás, ő pedig hümmögött, hogy érti.

-És mikor találkozgattatok?-Arcomra egy önelégült mosoly ült, amit szerencsére a sötét végett nem látott, de persze azonnal válaszoltam neki.

-Többnyire munka időben, de volt, hogy együtt mentünk haza, ugyanis ugyan azzal a busszal járunk. Néha azért elmentünk külön is.-Rántottam vállat, mire ismét csak egy hümmögés volt a válasz.

-Akkor gondolom az ajánlatod így már nem él.

Oh, faszom! Az ajánlat, hogy vissza jön hozzám.. Teljesen ki is ment a fejemből, nem gondoltam rá a nagy hév miatt. Basszus!

-Öhm.. Ezen nem igazán gondolkodtam eddig, de tekintve, hogy együtt vagyunk, így nem. Nem szeretném megcsalni.-Rántottam vállat, s bár nem láttam az arcát, szinte tudtam, hogy grimaszolt. Ha eddig nem volt féltékeny; akkor ezek után biztos.

-Értem. Akkor jó éjt!-Fordított nekem hátat, én pedig követtem példáját, s egy széles vigyor kíséretében jó éjszakát kívántam neki.

Szombat reggel Tzuyu egy lábasnak ütögetett fakanállal ébresztett mindenkit, s kijelentette, hogy készüljünk, ugyanis túrázni megyünk az erdőbe. Mondanom sem kell; húztam a szám rendesen.

A lányok össze dobtak az újonnan meggyújtott tűz felett egy gyors reggelit, a fiúk pedig ágakat kerestek délutánra és estére. Utána viszont mindenki útra kelt. Bora és Yoongi természetesen végig egymás mellett mentek kézen fogva, míg én ugyan ezt tettem Hanaval, csak én hátul. Jimin kénytelen volt Lisáékkal menni, ha nem akart egyedül kullogni. Nem mintha problémája lett volna vele, hisz' szerették őt, sőt. Főleg Lisa. Na ő aztán abszolút oda volt a srácért.

-Mivel tartozom neked, hogy elvállaltad a szerepet?-Kérdeztem út közben, míg ő kuncogva legyintett egyet.

-Bora állandóan befog ilyesmi dolgokra, úgyhogy ezt majd ő intézi, ne aggódj emiatt! Azon gondolkodj, hogy neki mit adsz!-Bökött a lány felé, míg én nevetve fejemet ráztam. Gondolhattam volna, hogy neki fogok jönni, s nem a szőke hajúnak.

-Néha elviselhetetlen tud lenni, de azt hiszem, hogy hálás lehetek neki. Neki köszönhetően jöttem rá, hogy valóban érzek valamit Jimin iránt. Csak azt sajnálom, hogy nem nyitottam fel hamarabb a szemeim.-Sóhajtottam lemondóan, míg ő száját egy vonallá préselve simított vállamra szabad kezével.

-Tudod attól függetlenül, hogy itt vagyok veled és segítek, nem igazán értek ezzel egyet.-Döntötte oldalra a fejét, míg én értetlenül pislogtam párat, s vártam, hogy tovább mondja.-Ha Lisa igazat mondott neked, márpedig szerintem nem hazudott, akkor valóban azért van Chan mellett, hogy téged féltékennyé tegyen. Talán beszélned kellett volna vele. Ez a sátrazás jó lehetőség lett volna, főleg, hogy éjszaka csak ketten vagytok.-Javasolta. Tulajdonképpen teljes mértékben igaza volt, s ezzel nekem is tisztában kellett volna legyek, de a büszkeségem nem engedte meg, hogy eszerint is cselekedjek. Mentem a saját fejem után, ahogy mindig is teszem.

-Tudom. De tanulja meg, hogy nem játszhat az emberek érzéseivel! Nem arra valóak.-Rántottam vállat, míg ő kuncogva bólintott párat, aztán érdeklődve nézett fel rám.

-Nem ugyan ezt csinálod most te is?-Mérgesen pillantottam le rá, de szemem sarkából megkapott Jimin tekintete, így mosolyogva lehajoltam, hogy Hana ajkaira tudjak tapadni. Derekánál fogva húztam közelebb őt magamhoz, míg ő két kezét arcomra helyezte, így teljes mértékben elfogott a Deja Vu. Jimin csinálta ezt mindig, s annyira szerettem tőle ezt az érintés formát. Azt sugallta, hogy szeret és fontos vagyok számára. Legalábbis én így fogtam fel, de hogy miért csinálta valójában? Már magam sem tudom.

Nem tartott sokáig a csókunk, talán pár másodpercig, de nem is akartam ennél jobban elhúzni. Határozottan nem tetszett. Nem is tudtam megérteni, hogy Jimin mit szeretett ennyire a kavarásokban? Nem azt mondom, hogy Hana szarul csókol, de az holt biztos, hogy a hideg is kirázott miatta és nem a jó értelemben. Jimin csókja számomra sokkal finomabb és édesebb volt, mint amit a lány nyújtott nekem. Talán csak azért éreztem ezt, mert míg a fekete hajúnál szívből jött minden, addig a szőkével csak megjátszott volt. Nem volt valós, s ezt tudta az agyam és a szívem is nagyon jól. És biztos, hogy az is közre játszott, hogy Hana lány. Ew..

Jimin egy nagyot nyelve fordult előre, s indult meg hevesen, míg Lisa gyilkos tekintete majd' megölt engem. Na erre mondják, hogy "Ha szemmel ölni lehetne..". Már biztos holtan feküdnék az ösvényen. Viszont Jimin legalább átérzi azt, amit velem tesz minden áldott nap. Ennyi szórakozás nekem is jár, úgy gondolom. Tanuljon csak belőle.

Út közben sokat beszélgettünk a többiekkel, s volt, hogy Jimin is csatlakozott párszor, ám ő az idő nagy részét Lisával tengette, aki próbálta a kis lelkét pátyolgatni. Valamilyen szinten örültem neki, hogy nem hagyja teljesen magára, ugyanis tudom, hogy milyen érzés az, úgyhogy nem haragudtam a lányra emiatt. Később szerintem meg is hálálom neki. Nekem is többet kellett volna beszéljek a srácokkal, szerintem Lisán kívül még mindig senki sem tudja, hogy halálosan szerelmes vagyok a fekete hajúba és mi is történt ezalatt a pár hét alatt. Este muszáj leszek őket is pontosan és részletesen beavatni mindenbe, hisz' tartozom nekik ennyivel. Mindig mellettem álltak, sosem fordítottak nekem hátat, nekem sem kéne. Csak meg kéne tanuljak végre beszélni is.

Túrázásunk alatt Tzuyu még énekelni is neki látott egyik pihenőnk alatt, ami miatt természetesen mindenki más is rákezdett. Ám amikor Jimin kezdett neki..Az valami csodálatos volt. Nem is tudtam, hogy ennyire különleges hangja van, fogalmam sem volt róla. Teljes mértékben egy angyal jutott róla eszembe, azt hittem, hogy a szívem leáll miatta.

Lisa a We don't talk anymore című számot kezdte el énekelni, míg én nagyot nyelve néztem Jiminre, aki ugyan abban a pillanatban nézett szembe velem.

We don't talk anymore
Like we used to do
We don't love anymore
What was all of it for?
Oh, we don't talk anymore
Like we used to do

Ahogy a lány az ismerős sorokat kezdte dalolni nem hagytam, hogy tovább folytassa, szinte közbe vágva folytattam én a dalt, s szemeztem végig az előttem ülő feketével.

I just heard you found the one you've been looking
You've been looking for
I wish I would have known that wasn't me
'Cause even after all this time, I still wonder
Why I can't move on
Just the way you did so easily

Szinte már majd' könnyezve szemezett velem szüntelenül, ám aztán hirtelen közbe vágott, s ő rajta volt a sor, hogy folytassa a dalt, amit meglepve fogadtam.

Don't wanna know
Kind of dress you're wearing tonight
If she's holding onto you so tight
The way I did before

A she résznél nyíltan Hanara szegezte tekintetét egy pillanatra, ám ami ennél is meglepőbb volt, hogy átírta a szöveget. Hisz' az eredeti úgy szól, hogy " he's ". Ezzel is a tudtomra adta, hogy nem szívleli a lányt, aki egyébként ezzel cseppet sem törődött, sőt, mosolyát igyekezte vissza folytani.

I overdosed
Should've known your love was a game
Now I can't get you out of my brain
Oh, it's such a shame

Ezzel a résszel tudtam a legjobban kifejezni, hogy mégis mit éreztem az elmúlt napokban, hisz' valóban olyan volt számomra, hogy minden amit tett; csak egy játék volt.

A refrént közösen énekeltük, s nem is tudom, hogy vajon kinek indultak meg hamarabb a könnyei; neki vagy nekem? Egy biztos volt; ő elárulta magát.

I just hope you're lying next to somebody
Who knows how to love you like me
There must be a good reason that you're gone
Every now and then I think you might want me to
Come show up at your door
But I'm just too afraid that I'll be wrong

Végig énekelte az egész részt egyes egyedül, míg én minden egyes szavát szívfájdalommal hallgattam végig. Egyértelműen fájt neki, hogy Hana mellettem volt. Hogyne fájt volna, mikor elhitte, hogy tényleg együtt vagyunk? Mégis át tudtam érezni azt amit ő. Mert pontosan ugyan ezt tette velem ő is, játszott, s most iszom a levét mindennek. S lássuk be; itt én vagyok az egyetlen hibás.

Don't wanna know
If you're looking into him eyes
If he's holding onto you so tight
The way I did before
I overdosed
Should've known your love was a game
Now I can't get you out of my brain
Oh, it's such a shame

Rajtam volt a sor, hogy ki javítsam a
" she's " részt és a " her " részt, pontosan kifejezve ezzel, hogy Chanra gondoltam közben. Akartam, hogy tudja; nekem is fájt. Rettentően fájt és szerettem volna, ha minden véget ér végre. Azt akartam, hogy én legyek az egyetlen akihez hatalmas hévvel bújik hozzá, nekem pedig ő legyen az egyetlen, akit magamhoz szorítok. Miért nem tudtuk tisztázni az érzéseinket még időben? Miért kellett ennyi időt elbaszni arra, hogy mindent tisztázzunk magunkban, s miért kellett hazudnunk egymásnak? Ha már az elején hallgatok a többiekre; mindez nem valósul meg. Most nem Hana lenne mellettem egy kamu kapcsolatra hivatkozva, hanem Jimin, egy igazi párkapcsolat keretein belül. Az ő kezét fognám, őt csókolnám, s ő csak nekem mosolyogna ragyogó szemekkel. Csak az enyém lenne, én pedig az övé.

Hol rontottuk ezt el?

2022.07.09.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

Magyar szöveg:

Hallottam, hogy megtaláltad, akit kerestél
Akit kerestél
Azt kívánom, bár tudtam volna, hogy nem én vagyok az
Mert még ennyi idő után is azon gondolkozom
Miért nem tudok továbblépni
Olyan egyszerűen, ahogy te tetted

Nem akarom tudni
Hogy milyen ruha van rajtad
Ha ő ölel át
Ahogy én tettem
Túladagoltam
Tudnom kellett volna, hogy a szerelmed csak játék volt
Most nem tudok nem rád gondolni
Akkora szégyen!

Hogy nem beszélünk többé
Nem beszélünk többé
Nem beszélünk többé
Ahogy szoktunk
Nem szeretünk többé
Miért csináltuk eddig?
Nem beszélünk többé
Ahogy szoktunk

Remélem olyasvalaki mellett fekszel
Aki ugyanúgy szeret, mint én
Biztos jó oka van, hogy itt hagytál
Még mindig azt gondolom, hogy
Szeretnéd, hogy megjelenjek az ajtód előtt
De félek, hogy csak tévedek

Nem akarom tudni
Hogy a szemeibe nézel
Hogy ő ölel át, ahogy én tettem
Túladagoltam
Tudnom kellett volna, hogy a szerelmed csak játék volt
Most nem tudok nem rád gondolni
Akkora szégyen!

Csak azt a részt csatoltam ide, amit a könyvbe beleírtam.😌

Húha- a kérdés már csak az, hogy ezek után mégis mi fog történni?😶

Egyik aranyos olvasóm kérdezte, hogy honnan jött az egésznek az ötlete? Gondolom itt a könyvre utalt🥰igazából ennek kifejezetten nem volt honnan jönnie -ha mondhatom így-, egy kicsit magamhoz kötöttem Jungkook szempontjából a könyvet, így született meg. De erről majd a könyv végén mesélek bővebben, hogy mindenki megértse💗