30.
Konkrétan majdnem üvöltve nyomtam fejemet a párnámba miután magára hagytam a gerlepárt, s úgy sírtam, mint még soha eddig egész életemben. Szükségem lett volna apára, de persze franc sem tudja, hogy hol van. Anyámmal pedig még vasárnap sem tudtam találkozni -ugyanis rohamos vissza épülés látszott rajta-, nemhogy beszélni tudjak vele. Úgy éreztem abban a pillanatban, hogy teljesen egyedül vagyok, csak és kizárólag magamra támaszkodhatok. Abban a pillanatban pedig még én is elhagytam saját magam, nemhogy segíteni tudtam volna magamnak. Szánalmasan festettem, s úgy is éreztem magam. Őszintén szólva az is voltam. Ki a franc szeret bele valakibe hat hét alatt, tagadja, majd' pedig szúrja el ennyire? Senki az ég világon. Egyedül én lehetek ekkora emeletes marha. Elengedtem kezem közül a világ legcsodálatosabb emberét, csak mert még magammal sem tudok őszinte lenni. Utáltam magam.
Másnap úgy értem be az iskolába mint egy valóságos hulla, többen is oda jöttek hozzám, hogy jól vagyok-e, ám én igyekeztem ezeket kizárni, s valami nevetséges ürüggyel lerázni mindenkit. Nem volt szükségem az emberek sajnálkozó pillanatásaira, ahogy arra sem, hogy néhány kíváncsi ember megtudakolja mi a bajom. Elég ha én tudom, senkinek semmi köze hozzá. Jimin tekintete is magával ragadott a folyosón, s mosolya pillanatok alatt hervadt le ahogy észrevett, én viszont rá sem bírtam nézni. Szó szerint fizikai fájdalmat okozott az, hogy lássam angyali arcát. A kétségbeesés a szemeiben pedig csak tetézte mindezt.
-Úristen Babapofi, nagyon rosszul festesz.-Jött oda aggódva Tzuyu, míg Lisa gyanúsan végig mért, de nem szólt egy szót sem.
-Úgy nézel ki mint a mosott szar.-Jegyezte meg Hyo, majd a számba dugott egy pálca pocky-t, amit elkezdtem rágcsálni.-Mi lett veled?
-Nem aludtam ki magam rendesen.-Dörzsöltem meg arcomat, s meg pofozgattam magam egy kicsit, hogy hátha jobban felkelek.
-És ezt el is kéne higgyem?-Nevetett fel gúnyosan Tzuyu, míg Lisa továbbra is csak gyanúsan méregetett, de nem szólt egy szót sem. Szuper, megszállta valami.
-Miért ne kéne elhidd? Te sosem voltál még fáradt és kialvatlan?-Néztem rá morcosan, míg ő keresztbe fonta karjait.
-De, de nem úgy néztem ki, mint akit kiszartak, kimostak, centrifugáztak.
-Kösz, külön jól esett.-Kezdtem rá én is gúnyosan mosolyogni, míg ő ugyan ezt tette, így úgy nézhettünk ki külső szemmel, mint két óvodás gyerek, akik éppen veszekednek egy játékon.
-Az a festményed órára?-Bökött mellém Hyo, ezzel is terelve a témát, én pedig bólintottam.
Bármennyire is rosszul voltam a hétvége alatt, és az utána elkövetkezendő két napban, muszáj voltam annyira összeszedni magam, hogy mára befejezzem a művem. Nem akartam rossz jegyet kapni, még véletlenül sem, úgyhogy keserű száj íz ide vagy oda; megcsináltam.
Majd' bele haltam, de úgy érzem, hogy megérte a kemény munka. Valamint tényleg nem aludtam, s az oka részben a festményem volt. Csupáncsak ennek köszönhetem, hogy készen lett, amúgy valahol félbe hagyva pihenne otthon.
-Király lett!-Vigyorgott szélesen apró baráti köröm, kivéve Lisa, aki komor arccal nézett maga elé minden szó és érzelem nélkül. Valamit tud és úgy érzem, hogy muszáj leszek vele beszélni, különben valami fontosat hagyok ki.
》《
A festményem természetesen ötös lett, nem is vártam mást. Állandóan ezt a teljesítményt nyújtom, mintha elvárt lenne. Pedig csak bizonyítani akarok. De kinek? Apának? Anyának? Talán inkább csak magamnak. Megmutatni, hogy igenis képes vagyok mindenre amit akarok és eltervezek. Talán nevetségesen hangzik, de valóban így volt. Senki másnak nem akartam magamnál jobban bizonyítani.
》《
Kook🍆
van egy olyan fura érzésem
hogy Lisa tud valamit
Bora🍑
miből gondolod
??
Kook🍆
egész nap hozzám sem szólt, semmit sem hitt el amit mondtam neki és Jimin akárhányszor szóba került úgy hegyezte a fülét; mintha kötelező lenne neki.
Bora🍑
erre még vissza térünk, de apropó Jimin
beszéltél azóta vele?
négy 👁 közt
!!
*??
Kook🍆
kellett volna? xd
Bora🍑
DUH-
IGEN
yk
megbeszélni, hogy mi lesz a továbbiakban
így nem szexelhetsz vele
Kook🍆
ezt majd megoldom
de
mit gondolsz Lisáról
??
Bora🍑
hát nyilván beszélned kéne vele😃
szedd össze magad
!!
》《
Műszak alatt Haneul próbált velem beszélni párszor, de nem igazán voltam rá vevő. Arra hivatkozott, hogy eddig nem igazán akarta semmibe sem bele ütni az orrát, de mostmár kezd aggódni. Megnyugtattam, hogy nincsen semmi baj, csak kissé stresszes időszakot élek meg az iskola miatt. Neki ennyi elég is volt, utána már csak a figyelmem akarta elterelni. Persze ha volt rá időnk munka közben, többnyire csak rohangáltunk ide-oda.
Haza érve viszont nem várt meglepetés fogadott, méghozzá Chan. Az az apró életkedvem ami volt szinte azonnal elszállt, s érezhetően feszültebb is lettem a kelleténél. Ez cselekedeteimre is kihatással volt, ugyanis alig tudtam figyelni, így le is vertem a cipő kanalat a helyéről, s ügyeletlenkedve tettem vissza a helyére.
-Jungkook! Itthon vagy.-Állt fel Jimin, hogy egy öleléssel fogadjon, majd átvette tőlem a táskám, hogy arrébb tudja tenni.-Csinálok teát, addig várj itt!-Vigyorgott mint a vadalma, míg én feszített állkapoccsal bólintottam egyet, s helyet foglaltam Channal szemben. Eléggé kínos volt, főleg, hogy ő le sem vette rólam a szemét, sőt, úgy nézett mintha kötelező lenne.
-Esetleg akarsz valamit?-Fordultam felé ingerülten, míg ő egy gúnyos mosoly kíséretében hajolt előrébb, hogy térdeire tudjon támaszkodni.
-Igen! Tudod..Tudok arról, hogy mégis milyen kapcsolatban állsz a feketével és csak annyit szeretnék, hogy beszélj vele! Nem mehet tovább köztetek ez a...Akármi is.-Horkantott fintorogva.
-Beszélni akartam vele, ne aggódj! Ezek után még meglátom. Nem ígérek semmit sem.-Kacsintottam rá, míg ő kissé agresszívan csapott az asztalra, de csak éppen akkorát, hogy ne legyen elviselhetetlenül hangos.
-Ide figyelj te kis..!-Mutatott rám, míg én oldalra döntve fejemet szakítottam őt félbe. Engem biztos nem fog fenyegeti.
-Nem! Te figyelj! Ő keresett meg ezzel az ajánlattal, én pedig elfogadtam és egyetlen kikötésem volt; mással nem fekszik le egyikünk sem.-Emeltem magasba mutató ujjam.-Beszélni fogok vele, de ne hidd azt, hogy nem adok neki újabb lehetőséget! Ha vissza akar jönni, márpedig az első adandó szexetek után vissza jön, ezt garantálom, akkor vissza fogom fogadni minden szó nélkül. Értve vagyok?
-Honnan veszed, hogy még nem feküdtünk le?-Nevetett fel, míg én sunyin elmosolyodtam.
-Jimin olyan ember, aki két dolgot tesz.-Mutattam fel két ujjam, s néztem mélyen Chan szemeibe.-Vagy megjelöli a párját..-Húztam le pólómat, ezzel láthatóvá téve a még látszódó szívás nyomokat.-Vagy pedig véresre harapja az ajkad, ezzel burkoltan leállítva mindent.-Szuggeráltam az alsó ajkát, hisz' volt rajta legalább két seb. Innen tudtam; még nem feküdtek le egymással. Szinte biztos voltam magamban és a sikeremben. Fogalmam sincs, hogy Chan miért van Jimin mellett, de jobb ha egyikük sem tervez hosszú távra. Nem lesznek olyan sokáig együtt, mint ahogy azt gondolnák.
2022.07.05.
Köszönöm, hogy elolvastad!💗
Hibákért elnézést!🥺
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro