Utálom őt...nagyon.
Kit akarok átverni?! Nem tudom utálni! Egyszerűen csak....ahj.
Volt egy néhány perces pihenő egy benzinkútnál.Miután a többiek is felszálltak a buszra és továbbmentünk az út viszonylag csendben telt. Én hátul, a kanapén ülve hallgattam a zenét fülhallgatón keresztül. Tré filmet nézett laptopon. Mike a telefonját nyomkodta. Billie meg nem érdekel.....amúgy ő meg mellettem űlt a kanapén és szintén a telefonjával volt elfoglalva.
Annyira belemerültem a zenehallgatásba, hogy igazából fel se tünt, hogy elkezdtem énekelni..De mikor leesett hogy énekeltem inkább befogtam a szám...

-Hé! Emili!!. -mondta Billie, majd kihúzta már sokadszorra a fülemböl a fülest.

-Nem hiszem el! Mivan már?! -fordultam felé dühösen.

-Miért hagytad ilyen gyorsan abba az éneklést? -kérdezte.

-Mert. -válaszoltam nagyon értelmesen.

-Tök jó hangod van. -mondta kedvesen ami nagyon meglepett.

-Hát....köszi. -válaszoltam mosolyogva.

-Úristen. Te tudsz kedves is lenni?! -kérdezte tetetett meglepetséggel.

-Fogd be! -szóltam rá. -amúgy ezt én is kérdezhetném Mr. Bunkó király.
Ezután inkább viszatettem a fülesem és tovább halgattam a zenét. De ezt csak 2 percig bírtam.

-Ez nagyon unalmas így! -mondtam, majd kikapcsoltam a zenét. -Ti tényleg így szoktatok turnézni?

-Igen. -válaszolta Mike és Billie. Mivel Tré-nek fejhallgató volt a fején,  nem hallotta hogy a környezetébe mindenki beszél..

-Azt hittem izgalmasabb ez a turnézós dolog. -mondtam, majd eszembe jutott valami. -A következő állomáson ki lesz az előzenekar?

-Ezt nem mondhatom el. -mondta Billie.

-Ne legyél már ennyire ilyen! -ütöttem vállba. -Nem haltok bele ha elmondjátok.

-We the kings. -mondta Mike.

-MI?!?!?!??!? Na neee. -mondtam. -IMÁDOM ŐKEEEET!

-Úristen halkabban. -tette a fülére a kezét Billie. Ja igen...én mellette kezdtem el kiabálni hogy mennyire szeretem azt a bandát. -A fülem.

-Jaj te szegény......nem sajnállak. -tettem a kezem a vállára.

-De hiába örülsz ennyire, te már nem leszel ott azon a koncerten, mert amint megérkezünk felteszlek egy repülőre téged. Sőt az üléshez kötlek, hogy ne tudj leszállni onnan. -közölte velem Billie amire válaszképp csak azt kapta hogy kinevettem. -Most min nevetsz?

-Nem olyan könnyű tőlem megszabadulni. -néztem a szemébe. -Szóval álmodozz csak cicám, de még nem megyek haza. -Na ezen meg Billie kezdett el nevetni. Ezután összeültünk mind a 4-en és közösen elkezdtünk filmet nézni. Hát persze hogy horrort amit én nem szeretek. Úgy ültünk a kanapén hogy az egyik szélén Mike, utána Tré, én és a másik végén pedig Billie.
Én egy párnát ölelgetve ültem a kis asztal elött amin volt a laptop és akárhányszor olyan rész volt aminél én beszartam a félelemtől, az arcom elé tettem a párnát.

-Ennyire félsz? -kérdete nevetbe Billie.

-Nem. Hallod mindjárt nevetek annyira vicces ez a film. -mondtam

-Te kérted hogy csinálljunk már valamit. Tessék. Nézd a filmet. -válaszolt Billie.
Jolvan. Visszafordultam a monitor felé, amin épp azt mutatták hogy a valaki gyilkolja a valakit. Én ismét magam elé tettem a párnát és kicsit jobban összehúztam magam. Persze Billie kinevetett.

-Ennyire jól szórakozol?! -fordultam felé.

-Igen. -válaszolt nevetve. Jolvan Armstrong, te akartad. A kezem a vállára tettem és mivel Billie ült a kanapé szélén, lelöktem.

-Csak hogy én is had szórakozzak. -mondtam nevetve majd hozzádobtam a párnát is. De ez a hülye még mindig nevetett.

-Hjaajj. Ti rosszabbak vagytok mint egy házaspár. -mondta Tré.

-Miért? Én nem csinálltam semmit. Ő piszkállt. -mutattam a földön ülő személyre. -És nem vagyunk házasok..még.

-Jolvan. Inkább fogd be. -mondta nevetve Mike is, majd inkább kikapcsolta a filmet.

Mike és Tré előre mentek hogy kipakoljanak a vacsihoz én meg felkelltem és a kezem nyújtottam Billie-nem hogy felsegíttem a földről. Ja..csak én arra nem számítottam hogy erősebb lesz...mármint tudom hogy erősebb nálam, de na.. És lerántott maga mellé...

-Ezt most miért? -kérdeztem.

-Miért ne? -kérdezett vissza, majd felkellt és a kezét nyújtva felrántott a földröl szól szerint. Ahogy felsegített kicsit közelebb kerültem hozzá mint ahogy azt tervezte. Szinte már csak centik voltak köztünk..Egymás szemébe nézve álltunk a buszon, miközbe még mindig a kezemet fogta. De ennek a szép pillanatnak Mike vetett véget egy ,, Gyertek már zabizni!" mondattal.
Billie elengedte a kezem, majd nekem hátat fordított és leült elöl az asztalhoz.
Percekig csak ott álltam egy helyben mint valami szerencsétlen és próbálltam felfogni hogy mi is történt...nem történt semmi, de...ahj! Inkább előre mentem és csatlakoztam én is.

Vacsi után  mindenki befeküdt a saját ágyában, én meg mentem hátra a kanapéhoz. Miután  betakaróztam csak néztem a sötétségbe...Nem tudtam elaludni.
Már nagyon késő volt, talán még éjfél is elmúlhatott mikor egy fura hangot hallottam kintröl. Persze én egyböl bepánikoltam és a telefonomon bekapcsoltam a zseblámpát, majd felkelltem.
Odamentem az ágya mellé majd a vállára tettem a kezem és elkezdtem felébreszteni...

-Billie. -mondtam.

-Hmmm!? -válaszolt.

-Félek. -mondtam.

-Mitöl? -kérdezte csukott szemmel és álmos hangon.

-Nem tudom.

-Te képes voltál azért felkelteni engem mert félsz valamitől, de még te se tudod hogy mitől.? -kérdezte miközbe lehetett hallani a hangján hogy visszatartja  a nevetést.

-Ez nem vicces! -mondtam.

-Menj vissza és aludj. -mondta Billie.

-De nem tudok elaludni.

-Próbálld meg. -válaszolt, majd a másik oldalára fordult ezzel nekem hátat fordítva.
Visszamentem a kanapéhoz, kikapcsoltam a fényt a telefonról, majd lefeküdtem a helyemre.
Pár perc elteltével kicsit fáradtan néztem magam elé, mikor valaki megállt a kanapé mellett és én meg rendesen megijedtem.

-JÉZUSOM DE MEGIJEDTEM! -mondtam úgy hogy a többiek ne kelljenek fel.

-Nyugi már. Csak én vagyok. -válaszolta Billie majd leült a kanapé szélére.

Mit csinállsz? -kérdeztem és felültem én is.

-Mivel felkeltettél és nem tudok visszaaludni. Most jövök téged zaklatni. -mondta, majd magát is beatakarta a takarómmal.

-Jó,de én most akarok aludni. -mondtam majd visszafeküdtem. Nyakig betakaróztam  és hátat fordítottam neki, ezzel lerántottam róla a takarót.
Pár percig csak ott ült, majd éreztem hogy besüllyed mögöttem a kanapén.
Mivel a kanapé elég széles akár 2 ember is elfél rajta...De mivan?! Ez most tényleg idefeküdt mögém?...Hát ja...