Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Bakugou

Bakugou x Reader

Manlps kérésére 😏😏❤️

Most, hogy vége van a sulinak, nyugodtan élvezhetem a nyári szünet első napjait.Nincs is jobb, mint egész nap a meleg szobában poshadni egy kis asztali ventilátor előtt, miközben a kedvenc animéidet nézed újra egy doboz jégkrém társaságában.

-Valamit csinálni kéne...-kezdtem el forgolódni az ágyamban.

Megvan!Yaomomo!Őt is biztos otthon eszi a meleg.Akár csak engem...Gyorsan kikeresve a telefonomban a számát tárcsázni kezdtem.

-Szia [Név].Hogy vagy?

-Nem akarunk valahova elmenni?-nyöszörögtem a telefonba.Valami olyan hely kéne ahol klíma is van...

-Bocsi, de nem szívesen mozdulok ki a légkondicionált házból ilyen nagyon melegben. De ha gondolod, te átjöhetsz.

-Hogy mi?-döntöttem oldalra a fejemet-A légkondicionált házatokból? Hehe. Elfelejtettem, hogy hozzátok képest, mi igen csórók vagyunk...Szerintem egy fél óra és ott vagyok.

-Rendben.Hozz fürdőruhát.

-Minek?

-Te mit szoktál benne csinálni?Én a medencében úszni...

-Na jó!Inkább negyed óra és ott vagyok-nyomtam ki a telefont, majd egy táskába dobálva pár csere ruhát elindultam Yaomomo-ék felé.Mikor csengettem belenéztem a kamerába, majd meg is szólaltam.

-Én vagyok az.

-Oh,engedlek-a kapu kinyílott én pedig bebaktattam a már eléggé jól ismert udvaron.Beléptem az ajtón, majd a hirtelen megkönnyebbüléstől sóhajtottam egyet.Megcsókólnám mind a két kezét annak az embernek, aki feltalálta a légkondit.

-Hogy itt milyen jó idő van.Amúgy,nem baj, hogy jöttem?

-Nem!Dehogy!Úgy is unatkoztam, mert a szüleim elmentek itthonról és csak jövőhéten jönnek haza...

-Áh,értem.És akkor most Kiyomi néni vigyáz rád?

-Dehogy-legyintett-Haza küldtem szabira.Hiszen neki is nyár van.

-Egyedül vagy ebben a bazi nagy házban egész nap?

-El nem hinnéd, hogy milyen unalmas itt egyedül ...-mentünk be a szobájába, ahol egy törölközőt nyomott a kezembe-Előszőr még vicces volt, de mostmár meghalok az unalomban.

-Meg ne sajnáljalak-forgattam meg a szemeimet,majd levettem a ruhámat, ami alatt már a bikinim virított.Momo kihúzott az udvarra,ahol amíg ő rendesen a létrán keresztül bemászott a medencébe én egy bombát ugrottam, a víz , ami pedig felcsobbant beterítette a lányt.

-Begörcsölt a lábam!-kezdtem el csapkodni a vízben,mire Momo megtartott engem és kijjebb vezetett, hogy tudjak kapaszkodni a medence szélében.

-Mert neked ugrálni kell!Mivan, ha nem tudlak megtartani?!

-Hát, nem hiszem, hogy belefulladnék a vállig érő vízbe, de...

-Nincs de-nézett rám összehúzott szemekkel.

-Jó. Veled nem veszekszek-emeltem fel a kezeim védekezően.

Miután valamennyire megszoktam a víz hőmérsékletét és már a lábam sem görcsölt annyira úszkálni kezdtem.

✨ ✨ ✨

Másnap reggel mikor kinyitottam a szemeim Yaomomo-val találtam szembe magam, aki szintén még csak most ébredezett.

-Egy medencés bulit tartok ma...-fordult át a másik oldalára, halkan motyogva.

-Hogy-hogy?Várj! Mi? Te akarsz bulit tartani?!

-Hát így felkeltem és miért is ne?Most úgy is kedvem van hozzá...

-De mikor?Vagy-

-Nyugi. Meghívhatod a szőke hercegedet is...

-Nincs az az isten, hogy én hívjam meg! Írd ki valahova, hogy ma tartod, aztán kész!

-Szerinted, hogy ha nem hívod meg Bakugou-t, akkor is el fog jönni?

-Ez nem az én gondom-húztam fel az orrom.

-Hát akkor kié?

-Nem tudom. De hogy nem az enyém, az is biztos.

-Jó, akkor meghívom én...-sóhajtott,majd az osztály csoportba beírta, hogy mikor kezdődik és, hogy mindenki azt hoz magával, akit akar.Barátosném alapból 6-kor akarta, hogy induljon, de mivel voltam olyan furfangos és eszébe juttattam az elegáns egy órás késést átjavította 5-re,hogy 6-ra,már biztos mindenki itt legyen.

Épp 2 óra tájékán, kezdtünk el felöltözni, hogy lemenjünk a boltba egy-két dologért, amikor csengettek.

-Mindjárt megyek!-kiabált Momo, miközben épp egy rövidnadrágot aggatott magára.

-Hagyd.Majd én-indultam meg az ajtó felé, majd kinyitva szembetaláltam magam Kirishima-val és Bakugou-val.

-[Név]-chan!-ugrott a nyakamba a vörös, míg a szőke csak bólintva egyet köszöntött.

-Hát ti?-lepődtem meg.

-Gondoltuk jövünk segíteni.

-Gondoltad-javította Katsuki-Engem, pedig elrángattál magaddal...

-Oh, pont kapóra jöttök. Legalább lesz ki helyettünk is cipekedjen.

-Na én ezt nem!-fordult hátra a szőke, mire Kiri megfogva a pólója nyakrészénél visszarántotta.

-Marad.Szóval-irányította rám tekintetét, miközben szélesen vigyorgott-szívesen segítünk, akár hordárként is.

-Itt vagyok!-jött le Yaomomo-Hát ti?

-Jöttünk segíteni!

Elindultunk a boltba.Természetesen Kirishima szája be nem állt, ahogy Yaomomo-é sem, ezért folyamatos hangzavar volt, míg mi Bakugou-val csendben ballagtunk a hátuk mögött.

Felnéztem rá, majd az arcát kezdtem el kémlelni.Éles arccsont, keskeny orr, aranyos gödröcskék.Hogy nézhet ki valaki ilyen jól?!

-Mivan már?-nézett továbbra is előre, néha-néha rámsandítva a szemesarkából.

-Semmi-semmi-ráztam meg a fejem, továbbra is őt bámulva.

-Akkor meg miért nézel?

-Nekem is jár ennyi boldogság-rántottam vállat, mire elröhögte magát.

-Hogy mi?

-Ne is foglalkozz velem-legyintettem rá-Igazi az arccsontod?

-Meg vagy huzatva?Hogy ne lenne igazi?

-Csak gondoltam megkérdezem...-fordultam előre, majd pár másodperc múlva visszavezettem rá a tekintetem-És megfoghatom?

-Nem hiszlek el-nevette el magát újra.

-Szóval?

-Meg-nézett rám sóhajtva, miközben megálltunk a piros lámpánál.Felemeltem a kezem, majd végig húztam két ujjam az arcélén.Mikor láttam, hogy nem húzódik el, az egész tenyeremet az arcára helyeztem.Mélyen a szemembe nézett, miközben óvatosan elvigyorodott, megcsillogtatva a fehér fogsorát.

-Zöld van!-kiáltotta el magát a vörös, mint valami kis óvodás,amire elkaptam a tenyerem a fiútól és mintha semmi sem történt volna mentem tovább.A szőke egy kicsit még ott maradt, aztán alig észrevehetően megrázva a fejét beért minket.

-Szóval.Foglaljuk össze, hogy mi is kell egy ilyen buliba-fordult körbe Momo, mire Bakugou felordított.

-Pia!

-Szerinted adnak ki nekünk piát?-ráncolta a homlokát.

-Hát...Kinézünk 18-nak,nem?

-Szerintem igen-mértem végig Momo-t.

-Jó..Akkor,valami pia.És még?

-Valami kaja is kéne.

-Hozzunk egy olyan nagy bevásárlókocsit-futottam át a parkolón,majd elvéve egyet a bolt felé vettem az irányt-Tolja már helyettem valaki-hagytam ott az út közepén,mire Bakugou szemetforgatva ugyan, de átvette.

-Mi lenne ha vennénk mirelit pizza-t, aztán bedobnánk a sütőbe?-vetette fel az ötletet Momo.

-Szerintem úgy jó.Váljunk ketté, amíg az egyik csapat kaját vesz addig a másik vegyen piát.

Egyből összenéztem a szőkével, majd belepattantam a bevásárlókocsiba, nem törődve a körülöttünk lévő vásárlókkal.

-Akkor mi most megyünk piát venni.

-Menjetek-bólintott Kirishima.

-Mi?!Várj!El ne engedd ezeket ketten piát venni!

-Kuplung be, váltó 3-asba,gáz!-kiáltottam el magam, mire Katsuki amilyen gyorsan csak tudta el kezdte tolni a kocsit értve a célzást.

-Hol kanyarodjak be?

-Még két sor és utána.Asszem arra vannak a piák.De mostmár lassíthatsz-egy kényelmes séta tempót vett fel, miközben elkezdte kifújni magát.

-Hé ti ott!-hallottam meg egy mély férfi hangot.Bakugou-n már láttam, hogy újra futni készül, de jeleztem neki, hogy nem kell.A biztonsági odaért mellénk, majd rámnézett-A bevásárlókocsi nem erre való!

-Elnézést csak...

-Csak?

-Meg van zúzodva a sípcsontom.Alig bírok járni.Eddig is kézben hoztak, mert beállítottak focizni a fiúk közé akaratom ellenére és az egyik úgy megrúgott, hogy tiszta fekete az egész lábam.De ha nem maradhatok benne a kocsiban, akkor kiszállok, aztán majd valahogy ugrálok mellette féllábon vagy megkérem, hogy megint cipeljenek.Elnézést a kellemetlenségekért-próbáltam meg feltápászkodni, miközben a krokodil könnyek már gyűltek a szememben.A biztonsági továbbra is engem nézett, majd mikor észrevette a műsírásom, egy kicsit megenyhült arccal legyintett.

-Maradj csak.De legközelebb jobban vigyázz magadra-hagyott ott minket.

-Te...-hajolt lejjebb hozzám a szőke, hogy emberünk még véletlenül se hallja meg-Mi volt ez a Grammy-díjas kiselőadás?Most komolyan könnyezel?

-Ja-röhögtem el magam halkan.

-Nem fog elfolyni a sminked vagy mi?

-Nem is sminkelek!Én ilyen természetes szépség vagyok-tettem a kezem a szívemre, miközben újra elindultunk.

-Ahha-kanyarodtunk be a mi sorunkba,majd megálltunk egy helyen, ahol Bakugou folyamatosan adogatva nekem a különféle alkoholos italokat beraktam magam mellé a kocsiba.

Pár üveggel később elindultunk Yaomomo és Kirishima keresésére.A chipsek halmaza között bukkantunk rájuk, miközben épp tanulmányozták, hogy melyik ízvilág lenne megfelelő mindenki számára.[Mivan velem? 🤣]

-Sajtosat-jelentünk meg mögöttük,mire mind a ketten kicsit megugrottak és hátrafordultak hozzánk.

-Csak ti vagytok?-fújta ki a levegőt szaggatottan Momo.

-Mi az, hogy csak mi?!-akadt ki Bakugou, én pedig befogva a száját belekezdtem mondandómba.

-Hoztunk piát.

-Azt látom-sóhajtott a vörös-És ezeket miből fogjuk kifizetni?

-Yaomomo csoda kártyájából-emeltem fel az ujjam magyarázóan,mire Kiri közelebb hajolt Momo-hoz és suttogni kezdett.

-Ez már megint miről beszél?

-Ő-javítottam ki,a fiú, pedig felém fordult.

-Inkább menjünk a kasszához...Te meg szállj már ki abból a hülye kocsiból!

-Mer'?

-Jó helyen van a gyerek, addig sem szökik meg-borzolta össze a hajam Bakugou.

-Milyen gyerek?!Tudjad kivel beszélsz, mert csak egy láb lendítésembe telik és nem kell több óvszert venned!

-Igen?-emelte fel a szemöldökét, olyan "úgysemmered" stílusban.

-Igen-bólintottam,miközben megfogtam a most nyújtott kezét, hogy kiszálljak a kocsiból.

-Az érdekes lesz-kezdett el ő is bólogatni-Főleg ami ez után jön-vetette át a bal karom a vállán, majd megfogva az oldalamat vezetni kezdett, míg én a bal lábamra sántítva indultam meg mellette.

-Hát veled meg mivan?

-Hosszú...-legyintett a szőke,majd a fizető hely felé indult meg, velem az oldalán.Beálltunk egy sorba, ugyanis most nem volt lelki erőnk az önkiszolgáló kasszához.Felpakoltuk az összes kocsiban lévő dolgot a szalagra, amit eddig Kirishima tolt utánunk, majd vártuk, hogy mi következzünk.Időközben még a kezemet is leszedtem a szőke válláról, mert kezdtett elzsibbadni, de ő ugyanúgy továbbra is fogta a derekamat.

-Mond csak...-pillantottam fel a fiúra-Meddig akarsz még fogdosni?

-Amint kiértünk és már nem lát az a pasas el is engedlek.Természetesen csak ha szeretnéd-nézett le rám mosolyogva.

-Egy személyit szeretnék kérni-szólalt meg a kasszás srác, majd rámnézett és egy kicsit halványan elvigyorodott, amíg Katsuki a pénztárcájában turkált az igazolványa után-Meg a csajt.

-A személyim-nyomta Bakugou a kezébe a hamisítványt-A csajról meg le lehet akadni...

-Mert?-vigyorodott el, miközben visszacsúsztatta a szőke kezébe az igazolványt.Katsuki csettintett egyet a nyelvével, majd erősebben ráfogva a derekamra közelebb húzott magához.

-Inkább mi menjünk, mint hogy a rendőröknek kellen jönniük.

-Ezt vegyem fenyegetésnek?-nevette el magát a srác.

-Elnézést,hogy megzavarom a diskurzust, de szerenték fizetni, mielőtt még nekem is elszáll a maradék józan eszem, az ilyen seggfejek miatt, mint te-szólalt fel Momo, mire mind a két fiú felékapta a fejét.A lány fizetett a kártyájával, majd amilyen gyorsan csak tudtunk eljöttünk, azaz elrángattak onnan.

-Nem tudtam, hogy neked ilyen mocskos szád van-nézett rá Bakugou.

-Már elnézést a modortalanságomért, de szerintem érthetően közöltem vele a szándékaimat, mielőtt cselekedtem volna.Az pedig, hogy így próbál meg felszedni valakit több, mint szánalmas.Nem tudom ki volt ez, de van egy olyan érzésem, hogy nem is akarom megtudni.A végén még ráraknak a gyanúsítottak listájára, mert hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nap-estig verné a fejét a betonba.

-Menjünk haza...-indultunk meg a kijárat felé,miközben biccentettünk a biztonsági őrnek, aki csak ránk mosolygott.Csúnya dolog volt átverni, de nah. Ilyen az élet.

Amint visszaértünk Yaomomo lakására elkezdtük kipakolni a most vásárolt dolgokat, köztük egy-két piát behűtöttünk,3 pizzát, pedig bedobtunk a sütőbe, hogy ne haljunk éhen.Mi Momo-val feleztünk, míg a fiúk benyomták az egészet.

Míg Kiri és Baku[😏😏]a zene lejátszási listát és a hangosítást rakták össze, mi tálakba helyeztük a kajákat, majd kivittük a nappaliba egy nagyobb dohányzó asztalra letéve.

Mikor már nagyjából mindennel kész voltunk lehetett fél 5 is, így felmentünk átvedleni.Én már rég kész voltam, így Momo-t n néztem, ahogy baszakodik a fürdőruhája megkötőjével. Kinézve az ablakon észrevettem a két fiút,a medence mellett.Kirishima ugyan még pólóban volt, de Bakugou most dobta le azt.Lehet, hogy egy kicsit feltűnően ugyan, de rátapadva az ablakra kezdtem el őt nézni.

-[Név]...Segítenél egy picit?

-Ahh...Gyere már ide-kötöttem be neki, majd újra Katsuki-t kezdtem el pásztázni.

-Mit nézel ennyire?

-A férjemet-mentem egy picit arrébb, hogy ő is odaférjen az ablakba.

-Nem rossz, nem rossz-bólogatott elismerően.

-Le fogom teperni.

-Inkább ne...-Kiri felnézett az ablakba, így mielőtt észrevehetett volna én lebuktam, viszont Momo állva maradt, kinyitotta az ablakot, majd integetni kezdett.

-Mit csinálsz?-böködtem meg a lábát.

-Lejöttök?!-kiabált fel a vörös.

-Egy perc, mindjárt megyünk!-csukta be az ablakot a lány, majd felrántva a földről a csuklómnál fogva lehúzott a medencéig.

-Kocka hasa van-léptem ki az ajtón Momo-val az oldalamon.

-Csak nem megakarod fogni?-nevette el magát Katsuki.

-Majd legközelebb-legyintettem rá se nézve-És most mit csinálunk?-feküdtem le az egyik napozó ágyra.

-Várunk.

-Meddig?

-Amíg nincs itt mindenki.

-Hány óra van?

-5 óra 10 perc.

-Jó, akkor még van időm aludni...-csuktam le a szemeimet, azt eltakarva az egyik alkarommal.

-Ugye ezt te sem gondoltad komolyan?-szólalt meg Bakugou.

-De. Komoly vagyok.

-Igen?-kapott fel, majd a medence felé vette velem az irányt.Elkezdtem kapálózni, és sikítozni.Már épp beleakart dobni a vízbe, amikor átkarolva a nyakát magammal rántottam.

Igaz, ugyan merültem egyet, de nem csak én.Ez valahogy olyan jókedvvel tölt el.Már a gondolattól is mosolygok, hogy velem akartak kibaszni, de ő is rendesen megszívta.

Szóval levegő után kapkodva feljöttem a víz alól szinte a szőkével egy időben.Míg ő röhögni kezdett én megfogva a fejét lenyomtam a víz alá.

-Fulladj meg Bakugou!

-Jó, jó!Próbálkozom!-röhögött továbbra is hangosan, miközben még csapkodni is elkezdett.

-Istenem...Olyan vagy mint egy retaldált fóka.

-Hogy lehetnék én fóka az ilyen jó testemmel?

-Pardon?

-Mondom, hogy lehetnék én fóka az ilyen jó testemmel-hajolt hozzám közelebb az ajkai már szinte súrolták a fülemet, ezért megemberelve magam pár pillanat múlva válaszoltam.

-Hát figyelj, neked sikerült valahogy megoldanod.

-Szóval én vagyok az első kockahasú fóka-gondolkodott el hangosan-Sőt!A leghelyesebb fóka is egyben!Meg a legjófejebb!

-Na azért ne túlozzunk...

-Mi az, hogy ne túlozzunk?!

-Oh, valaki csengetett-másztam ki a medencéből, hogy ajtót nyissak.

-Hé!Ne hagyj figyelmen kívűl!

Gyorsan felkaptam a törölközőm a napágyból, majd ráterítve a hátamra,  végig futottam a házon, egyenesen a bejárati ajtóig, ahol az a kaputelefon szerűség van.Ránéztem a képernyőre, amin meg pillantottam Kaminari-t, Jirou-t,Mina-t és Mineta-t. Várj! Mineta? Őt meg ki hívta meg?!Vonakodva ugyan, de végül beengedtem őket.

-[Név]-chan!-ugrott a nyakamba Denki-Vizes vagy...

-Akartam mondani, csak addig még nem jutottam el...

-Milyen jó hideg vaaaagy!-szorongatott meg újra.

-Köszi? Talán...

-Elég is volt Pikachu-tolta arrébb az arcánál fogva Bakugou, mire hátrafordultam hozzá.

-Már megint te?

-Nem.Még mindig.Következő!

-Milyen következő?

-Aki megakar téged ölelni...Jirou úgy sem az ölelkezős típus, ő mehet. Mineta, te meg ne is próbálkozz.

-Hát de! Most miért?

-Yaoyorozu bikiniben kinnt van az udvaron...

-Már itt sem vagyok.

-Fura csaj?Jó, legyen.10 másodpercet kapsz.

-Hát oké...-ölelt át, majd halkan suttogni kezdett-Ennek meg mi baja?

-Nem tudom.Ne foglalkozz vele és annál előbb abbahagyja.

Mivel ismét csengettek újra a készülék elé mentem és beengedtem Midoriya-t.Amint kinyitottam az ajtót tényleg Deku állt ott,3 kísérővel is.Az egyik Ochako, a második Tyusu, a harmadik, pedig az a srác a boltból.

-Hali [Név]-chan!-intett nekem a kis brokkoli, én pedig beljebb invitálva fogadtam a többieket.Uraraka és Tyusu is a nyakamba ugrott, majd miután elengedtek és az udvar felé vették az irányt, betalált az a szerencsétlen is a jobb fülében egy karika fülbevalóval.

-Szóval pólón keresztül is jól láttam, hogy milyen jó alakod is van.

-Csak menj-mutattam a medence irányába.

-Miért vagy ilyen gonosz velem?Nem is tettem veled semmit!Még...

-És ez így is marad.Örülünk, hogy eljöttél, meg minden ilyesmi és egyéb.A medencét az udvaron találod, kaja pia van.Most,pedig Isten áldjon-jelent meg mellettem Bakugou.

-Hát te?-fordultam felé kissé meglepődve. Azt hittem az előbb már elment.

-Ennyire azért ne örülj nekem...-ragadott meg a derekamnál fogva és még az ajtó közeléből is elhúzott-Majd valaki lesz helyetted ajtónálló.

Lassacskán mindenki megérkezett és az égbolt is egyre inkább sötétedett.Végül a laptop elé ültem le, amiről a zene is ment, jobb dolgom híján. Már 10 óra is elmúlt, amikor megjelent előttem valakinek a kísérete.

-Hé [Név]-chan!

-Ömm...Heló?

-Betudsz rakni valami lassú számot?

-Persze. Egy pillanat...-megvártam,míg az előző zene a végéhez ér, majd keresve valami nyálas szart beindítottam azt.Mindenki párokba rendeződött.Remek.Mivel valaki megkocogtatta a vállamat ugyan hátrafordultam, de meg is bántam.A kasszás srác nézett vissza rám vigyorogva.

-Felkérhetlek?

-Nem táncolok-keltem fel a székről sóhajtva,majd otthagyva őt, az udvar felé vettem az irányt.Senki sem volt kinnt, így leülve a medence szélére belelógattam a lábamat és csak néztem ki a fejemből.

A benti zenét innen is jól lehetett hallani,pedig becsuktam magam után az ajtót.Már kezdett hideg lenni, így néha-néha megborzongtam, amikor jött egy erősebb fuvallat,hiába volt nyár.

Két kéz támaszkodott meg mellettem, majd kitolva magát a medencéből a feje egy szintre került az enyémmel.

-Te meg mikor-

-Nem gondolod, hogy lassúzni fogok-nézett rám a szőke szemetforgatva, miközben a hajából csöpögött a víz.Az alkarját rátéve a combomra ráhajtotta a fejét, majd így pillantott fel rám, hogy mégis mi a reakcióm.Elmosolyodtam és a kezemmel hátra fésültem a nedves haját-Inkább gyere be...

Bemásztam a medencébe, majd csak megálltam egy helyben.Sokkal melegebb a víz, mint a kinti levegő.

A fiú mögém lopózva hátulról átölelt, a kezeit a hasam előtt összefonva,a fejét, pedig a vállamra támasztotta.

-Ne nyomulj-fordultam meg a karjai között, hogy szemben legyek vele.

-Mintha ez téged annyira zavarna.

-Nem zavar, csak...

-Csak?-húzott magához még közelebb.

-Semmi-kaptam el a fejem, mielőtt még észreveszi a tök sötétben, hogy lángol a arc.Az egyik kezével az állam alányúlt és visszafordította az irányába, így elérve, hogy ránézzek-Ne-hajtottam le újra a fejem.

-Szerinted így nem látom, hogy milyen vörös is vagy?-nevette el magát, egyből ráemeltem tekintetem, majd elkezdtem méregetni.

-Úgy látom nem csak én.

-De,egyedül csak te.

-Tényleg?

-Pontosan-bólogatott továbbra is mosolyogva,majd ismét közrefont a karjaival.Sokáig csak néztük egymást a majdnem csendben, ugyanis a zene még mindig kihallatszódott,azonban az egyik pillanatban teljesen váratlanul Katsuki a nyakamba puszilt.Mondanom sem kell,hogy egyből behúztam a nyakamat.

-Ott ne...

-Csikis vagy?-meg sem várva a válaszom az ajkaimra tapadt.Viszonoztam a csókját, miközben átkarolva a nyakát egy hajtincsével kezdtem el játszani.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro