Mivel apám a tulajdonosa annak a kávézónak amiben Elina dolgozik így tudtam, hogy ma szabadnapos. Ezt kihasználva gyorsan összekészültem majd a kocsimba ülve lementem hozzá. Pontosan 15 perc volt kocsival az utat megtenni, mikor a házuk elé értem leállítottam a kocsimat majd abból kiszállva becsöngettem.

-Megyek.-kiabálta a lány.

-Szia.-álltam az ajtóban de ő ahogy meglátta, hogy én vagyok az egyből vissza csukta az ajtót.

-Vicceltem.-nyitotta vissza az ajtót bár nekem ez annyira nem volt vicces.

-Szeretnék a csarnokban történtek után elnézést kérni tőled.-mondtam, bár elég gyatra volt mert még eddig senkitől nem kértem elnézést eddig.

-Semmi baj.-mondta még mindig az ajtóban állva.

-Szeretnélek elhívni egy teára.-mondtam, és már vártam, hogy behívjon a lakásukba.

-Szerencséd, hogy anyám nincs itthon, gyere be.-mondta majd bementünk a házba.

Ahogy beljebb mentünk egyből láttam, hogy ez a ház kicsit sem olyan, mint a szüleim háza vagy éppen az amiben én élek, vagyis a kurváimat viszem. Ez a ház nem a legmodernebb bútorokkal volt felszerelve, hanem a régi már ütött-kopott szekrények foglaltak helyet a házban. És persze ahogy látom bejárónője sincs a háznak.

-Tudom, hogy nem olyan mint a ti házatok, de azért kérlek ne nézz ilyen feltűnően körül.-szólt rám Elina.

-Sajnálom.-mondtam.

-Felöltözök és utána mehetünk.-szaladt fel az emeletre.

Még a lány az emeleten fent öltözött én akármennyire is felakartam hozzá menni tudtam, hogy az nem lenne jó pont nála, így csak a nappaliban elhelyezett képeket néztem. Már kicsinek is hosszú szöke haja volt, akár csak most. A képek alapján jobban megnézve őt és az anyukáját, hát mit ne mondjak nagyon hasonlítottak egymásra, mint két tojás.

-Megvagyok.-jött le a lépcsőn Elina.

-Akkor mehetünk?-kérdeztem a nappaliban állva.

-Igen.-húzta fel a cipőjét.

A kocsiba beszállva egy másik kávézóba vittem, egy olyanba ahova tudom, hogy átlag fizetésű ember nem nagyon jut el.

-Ville én nem hiszem, hogy ez jó ötlet.-mondta a lány a kávézó ajtajában megtorpanva.

-Hé, itt vagyok és senki nem szólhat be neked.-forítottam a lány testét magammal szembe.

izgultam, úgy izzadt a tenyerem, mint még eddig soha. Féltem, hogy az emberek akik egy ilyen puccos helyen töltik mit fognak arra mondani, hogy egy szegény lány megjelenik az ország egyik leggazdagabb emberének a fiával, talán azt, hogy egy kurva?

-Mit hozhatok maguknak?-lépett az asztalunk mellé egy hölgy.

-Én egy fekete ribizlis teát kérnék szépen.-mondtam, miközben a hölgy jegyezetelte azt amit mondtam.

-Én egy almás fahéjas teát kérnék.-mondta Ville, majd a hölgy távozott.

-Mindenki minket néz.-mondtam zavartan.

-Mert a világ legdögösebb csaja velem ül egy asztalnál.-mondta mire én olyan vörös lettem, mint a rák.

-Ville.-mondtam elpírulva.

-Igen.-mosolygott, és olyan tökéletes még a mosolya is gondoltam magamban.

-Tessék.-rakta le az asztalra a teákat a felszolgáló.

Jó volt egy asztalnál ülni Villével és beszélgetni vele egy keveset. Miután a teánkat elfogyasztottuk azután Ville fizetett majd távoztunk, gondolom egy vagyon lehetett a tea. A csarnokba tartottunk, hogy mi külön edzünk még ma a jövöhéten megrendezett első kvalifikációs versenyen. Hiszen három ilyen versenyt kell megnyerni és egy Európa bajnokságot, hogy indulhassunk az Olimpián.

-Lassú vagy Elina.-mondta Ville már a jégen korcsolyázva miközben én még csak a korcsolyám felvételével szenvedtem.

-Már kész is vagyok.-mentem fel a jégre majd elkezdtem bemelegíteni.

-Mehet akkor?-kérdezte miután végeztem, hogy akkor megcsináljuk-e a gyakorlatunkat.

Már éppen a felénél jártunk, mikor a levegőben ránézve teljesen elnevettem magamat így neki kellett szaladnunk újra, de hála istennek másodikra már sikerült. Majd még elgyakoroltuk ezt egy párszor.

-Haza viszlek.-kapcsolta le a lampákat miután végeztünk.

-Köszönöm.-mondtam majd kisétáltunk a kocsijához.

Ville hazavitt így nem kellett a sötétben és a hidegben egyedül sétálnom, de lehet jobban tettem volna, hogy szólok neki, hogy nem közvetlenül a házunk előtt rakjon ki.

-Elina te ma meg merre jártál?-támadott le egyből anyám, ahogy a házba értem.

-A csarnokba voltam.-mondtam.

-Ma nem is volt edzésetek.-mondta anyám.

-Csak bementem gyakorolni Villével.-magyaráztam neki.

-De nem megmondtam neked, hogy ne találkoz ezzel a fiúval.-kiabálta.

-De.-mondtam de közbe szólt.

-Mindenki arról beszél, hogy a legpuccosabb kávézóba vitt ma.-hadonászott a kezeivel összevissza.

-Csak egy tea volt.-sírtam el magam.

-Most mindenki azt hiszi, hogy egy kurva a lányom.-ült le a kanapéra és az arcát a tenyerébe temette.

-De anya.-guggoltam a kanapé mellé.

-Inkább Elina most tűnj a szemem elől.-mondta rám sem nézve én pedig felsétáltam a szobámba.

Tudtam, éreztem, hogy nem kellett volna igent mondanom Ville meghívására. És most, hogy megyek el holnap arra a bulira amire meghívott még a csarnokban?