Imádok korcsolyázni. Szeretem hisz ha egy picit is görcsösen telt a napom ahogy rámegyek a jégre egyből elmúlik minden, felszabadít.

-Elina ma mész dolgozni a kávézóba?-kérdezte anyám, aki gyerekkorom óta egyedül nevel hisz az apám lelépett mikor 5 éves voltam.

-Igen megyek.-feleltem, majd a táskámra rákötöttem a korcsolyámat.

-Tudtad, hogy mától új edzőtök van?-kérdezte miközben reggelizet.

-Igen, de te honnan tudod?-kérdeztem kíváncsian, hiszen én egy szóval sem említettem neki, hogy új edzőnk lesz.

-Itt.-emelte fel az újságot.

-lépek mert különben elfogok késni.-léptem ki az ajtón majd felszálltam a buszra ami egyenesen a kávézóhoz vitt.

Leszálltam a buszról, majd a kávézó elé sétáltam ahol már lassan 1 éve dolgozom, vagyis pontosan mióta megvan az érettségim. Szeretem ezt a helyet hiszen az üzlet témája a korcsolya, és hát mivel minden korcsolyáz ide jár edzés előtt és után így nem nehéz egésznap csak arról beszélgetnünk.

-Elina!-örült meg nekem a munkatársam, és egyben a barátnőm Helma.

-Helma.-öleltem meg mielőtt beléptem volna a pult mögé.

-Ma jössz edzésre?-kérdezte miközben a kötényt magamra kötöttem.

-Igen.-mosolyogtam, majd neki kezdtem dolgozni.

A munka időm mindig villám gyorsan eltelik, hisz szinte nincs is egy szabad percünk sem. De örülök, hogy folyamatosan vannak mivel, hogy így a bevételünk is és nem unatkozok addig amég nem mehetek edzésre.

-Felraktam az autolsó széket is az asztal tetjére.-mondta Helma.

-Én pedig megszámoltam a pénzt.-mondtam, majd a széfbe raktam az összeget.

-Mehetünk.-dobta le magáról a kötényt majd az ajtóban állt már.

-Igen.-vettem le a kötényemet és kiléptem a kávézó ajtaján.

Edzésre minden nap gyalog megyünk munka után, mivel, hogy a kávézótól igazábol csak 1 km van a csarnok. A csarnokba belépve teljesen felszabadultam, és csak a korcsolyázó embereket figyeltem és a hangos már ismert zenéket dúdoltam miközben a korcsolyámat vettem fel a padon. A jégre mentem, majd elkezdtem bemelegíteni, hogy minél többet tudjak a rendes edzési időben korcsolyázni.

-Egy kis figyelmet kérek.-lépett a jégre egy számomra addig még ismeretlen férfi, és mindenki oda kapta a tekintetét.

-jó estét!-mentünk oda.

-Jó estét! Én lennék az új edzőtök Mr. Bart.-mutatkozott be a jégen állva.

Mi pedig miután ő bemutatkozott mi is szépen egyesével megtettük ugyanezt.

-Az én lapomon még szerepel egy olyan név is, hogy Ville Torvalds.-pillantott felénk, hogy tudunk-e róla valamit.

-Sose jönn el a hétfői edzésekre mivel neki óvodás szint.-mondta az egyik edzőtársam.

-Miért ki ő?-kérdezte furán a férfi.

-Egyszeres olimpia bajnok műkorcsoláyzó, a családjáé az összes csarnok finnországban, és még minden más is.-mondta a mellettem álló.

-Csak egyszeres? Én tizenkétszeres vagyok, és anno minden edzésen ott voltam.-mondta, akkor ezért volt ő nekem ennyire ismerős.

-Kezdjetek neki korcsolyázni, ma csak egy laza órát tartok, holnaptól azonban egy nagyobb fokozatra kapcsolunk, hiszen pontosan 4 hónap múlva olimpia és a legtehetségesebbeket párban fogok indítani.-mondta komolyan.

Hétfő este van. Utálom a hétfőt, sőt ilyenkor még edzésre se nézek le mivel, hogy óvodás szint amit lent csinálnak ilyenkor. Meg amugy is a hétfő álltalában nálam a nőkről szól.

-Mi lenne ha a faszom szopása közben nem fogaznál állandóan?-kérdeztem és egy kicsit torkon ragadtam, majd kopogtattak.

-Mr. Torvalds az apja hívatja.-mondta a bejárónő.

-A faszomba bazdmeg.-lettem mérges, még a faszomat sem tudják így rendesen leszopni.

-Igen.-sétáltam álló fasszal apám iródájába.

-Miért nem voltál ma edzésen?-kérdezte az asztal mögött ülve.

-Mert óvodás szint amit hétfőnként hoznak.-mondta.

-Új edző van, hétfőn is szeretném ha a csarnokba lennél esténként.-magyarázta.

-De kell egy szabadnap.-mondta mérgesen.

-Minek?-kérdezte komolyan.

-Hétfőn álltalában kurvázok.-magyaráztam.

-Akkor átteszed mától másik napra.-majd intett, hogy kimehetek.

-Neked is szia apa.-mentem ki az iródájáól.

-Elment?-kérdeztem a bejárónőt.

-Igen elküldtem, ahogy kérte.-hajtotta le a fejét, mi a faszt fél ez is.

Idegességemben a kocsimba ültem majd a "gazdag hegyről" legurultam a méreg drága kocsimmal a csarnokhoz. Kivettem a korcsolyámat majd besétáltam az épületbe. Meglepetésemre egy szőke hajú csaj még mindig edzett itt. Nem is láttam még itt.

-Hé! téged kiengedett be ide?-kérdeztem és a jégre mentem.

-A takarítók.-mondta majd csinálta a figurákat.

-Nem jó a tartásod.-jegyeztem meg neki, és így jobban megtudtam nézni a formás kis testének minden apró szegletét.

-Nem kell kijavítanod.-lett dühös.

-Azt csinálok amit akarok.-mondtam lazán, majd én is elkezdtem korcsolyázni a jégen.

-Inkább lépek.-mondta de még pont megtudtam fogni a lelépőnél.

-Engedj el, hülye elkényeztetett gyerek.-vágta a fejemhez dühösen a szavakat, de én csak jót szórakoztam rajta.

-Te pedig egy hisztis picsa vagy.-mondtam, és abban a pillanatban egy akkora pofont kaptam, hogy majdnem leszakadt a fejem.

Ő elrohant én pedig az arcomat fogva nevettem. Tetszik, hogy ilyen kis harcias, legalább élvezetes lesz megszelídíteni vadmacskát.