Sziasztok, itt vagyok újra egy új résszel!
Végre neki álltam a kéréseknek, a mai részben GrtaSimon636 kérését írtam meg.( Enhypen-Sunoo×Reader )
Remélem tetszik, jó olvasást!✨

„Egy zöld dombon ülök, a szél lágyan fujdogálja barna hajszálaimat. A fák ágain madarak énekelnek. Minden olyan nyugodt és kellemes, a tavaszi virágok illata terjed a levegőben...
Alattam egy piros kockás picknik lepedő, melettem egy picknik kosár ami telis tele van finomságokkal. A szalagoskosár mellett ül Sunoo akibe már egy jó ideje szerettem bele, de ő valószínűleg nem úgy érez ahogy én...
És az a legnagyobb baj, hogy nagyon jól tudom hogy ez csak egy újabb reményekkel teli álom.
A fiú íriszeivel a szemeimbe néz. Imádom ezeket az ívelt mélybarna szemeit, olyan amikor belenézek mint egy tenger amiben a lelkem hajója süllyed el.
A fiúval csak nézünk egymásra, ő rám én meg rá.
Bárcsak örökre ebben az álomvilágban élhetnék!”

Az ébresztőm idegesítő hangjára keltem, de úgy hogy leestem az ágyról. Auucs~~jajdultam fel, miközben a fájó bokámat fogtam. Feláltam majd szekrényemhez csuszogva kivettem a tegnap előkészített ruháimat.

Ruhámat felvéve megfésültem a hajam és felkapva a táskámat léptem ki az otthonomból.
Ahogy kiléptem a házból láttam, hogy Sunoo a kerítés előtt áll. Igazából Sunoo-val régebb óta barátok vagyunk....és én egy pár hónapja jöttem rá, hogy tetszik nekem. Most mondjátok, hogy nem aranyos! Olyan mint egy nagyranőtt pandamaci...

Ja, és általában együtt sétálunk el reggelente az iskolába. Sunoo már meglátta, hogy jövök és integetni kezdett.
-Jó reggelt, Y/n!-kiálttotta vidáman
-Szia, Sunoo!-mondtam, majd oda szaladtam hozzá és megöleltem.
Kezei a hátamon pihentek, én pedig hallottam a szívdobogását.
Felemeltem a fejem.
-Jó illatod van.-mondta mosolyogva.
-Hát, te sem vagy büdös...-mondtam nevetve
Erre mindketten nevetni keztünk.
Bátmit megadnék, csak hogy újra és újra láthassam ezt a boldog mosolyt...

Együtt sétáltunk az iskoláig, miközben beszélgettünk.
-Te mit hoztál?-kérdeztem, mivel ma van az a nap amikor az osztályunk az iskolában alszik.
-Táska, kaja, ruha és hálózsák....én csak ennyit hoztam.-számolta az ujjain a tárgyakat.
-Fürdő ruhát nem viszel?-kérdeztem
-Jó, hogy mondod a fürdőgatyát el is felejtettem!-mondta Sunoo
-Én hoztam zseblámpát is.-mondtam

Olyan jól telt ez a nap, semmiből nem írtunk és szünetekben egy nagy tölgyfa alatt beszélgettünk, miközben büfében vásárolt gumicukrot ettünk.Milyen egészségesek vagyunk...

Hamar eljött a délután. Sunoo-nak az az ötlete támadt, hogy menjük le a sulikönyvtárba leckét írni.Én meg hát beleegyeztem, mivel tudni illik én vagyok a leglustább ember a földkeregségen és otthon biztos nem álltam volna neki a leckémnek.
Együtt lementünk a könyvtárba és egy óra alatt végeztünk az összes házinkkal.

-Gyerekek mindenki jöjjön az ebédlőbe, megérkezett a pizza!-kiáltott az osztályfőnök.

Mindenki nagyon éhes volt, hiába családi pizzát rendeltek, a falánkabb egyedek felfalták az egészet.Mi felmentünk az emeletre és bepakoltuk a cuccainkat.
Az aulában voltak a fiúk, a lányok pedig az első emeleten lévő biosz terembe.
Korgó gyomorral feküdtem le aludni a hálózsákomba.

....

Sötét van, csak a többi lány szuszogását és tücsök ciripelést lehetett hallani.
Hát igen jó kérdés miért vagyok fent hajnali 2-kor...
Igazából nem merek kimenni a mosdóba, nem tehetek róla annyira ijesztő egy üres iskola éjszaka!

Egy 10 perc forgolódás után rá vettem magam, hogy kimenjek mosdóba.
A hátizsákomból előkotortam a zseblámpámat, és a hálózsákból kimászva osontam ki a folyósóra.
A folyósó nagyon sötét volt, a kis zseblámpámmal világítva indultam meg a lánymosdó felé.
Minden pillanatban amikor valami zajt hallottam nagyon megijedtem. A végén még előugrik a sötétből valami sorozatgyilkos...
Erre a gondolatomra kirázott a hideg.

A dolgomat elintézve indultam ki a folyósóra, amikor lépteket hallottam.
Szemeim kitágultak, remegtem mint a kocsonya a lábaim földbe gyökereztek.
Megláttam magam előtt pár lépésre egy sötét alakot.
Remegő kézzel felemeltem a zseblámpát, majd belevilágítottam az illető szemébe.
-Ki maga?!-kérdeztem fennhangon

A kérdésem megválaszolódott, amikor megláttam az előttem arcát takaró Sunoo-t.
A fiú egy kacsás rövid nadrágban és egy fekete pulóverben volt. Barna haja enyhén össze borzolódott alvás közben.
-Auuu, muszály volt kivilágítani a szemem!-mondta majd szemeit takarta kezével
-Jaj, neharagudj nem tudtam hogy te vagy az...-
mondtam neki miközben elvettem a szemei elől a kezét.
Sunoo kinyitotta a szemeit és az arcához hajoltam. Arcát megfogtam, majd közelebb húztam és szemeit vizslattam.

Csak néztünk egymás szemébe egy pár pillanatig, nem bírtam tovább hogy le ne nézzek ajkára. Mire visszanéztem a szemébe már késő volt...észre vette, hogy megakarom csókolni.
Elmosolyodott és lenézett az ajkamra. Arcom kipirult, a cselekedetére.
Majd lassan ajkaimra tapadt.

Sziasztok, remélem tetszett!<3
Most fejeztem be, remélem elnyerte a kedves olvasók tetszését.
Puszi mindenkinek! (⁠◍⁠•⁠ᴗ⁠•⁠◍⁠)⁠❤