- Na mi lesz?- vált el tőlem.- Le veszed rólam a törölközőt és egész éjjel kényeztetlek, vagy adsz egy pizsamát?- suttogta, mély, szexi hangján.

Bármennyire is akartam az első opciót, tudtam, hogy még egyáltalán nem állok készen rá. Én valahogy máshogy terveztem és még nem bízom benne annyira, hogy ez megtörténjen.

- Én...még...nem...nem állok készen.- hajtottam le a fejemet.- Még sosem voltam senkivel és úgy akarom, hogy felejthetetlen legyen.

- Semmi baj.- puszilta meg a homlokomat.- Adnál valamit? Tényleg fázok.- nevetett fel.

- Persze.- mosolyodtam el.

Ezek szerint nem csak a szex miatt akar engem, hanem azért aki én vagyok. Boldogan vettem ki a szekrényemből egy pólót és egy nadrágot, mert ahogy láttam az én alsóm lehet kicsi lenne neki, majd oda raktam elé.

- Most végig is nézed ahogy felveszem?- nézett rám, felvont szemöldökkel, hiszen én előtte álltam és a testét vizslattam.

- Izé... Nem.- ráztam meg a fejemet, majd elfordultam.

Pár percig hallottam ahogy szöszmötől, s mikor szólt, hogy készen van, visszafordultam hozzá. Tökéletesen nézett ki az én ruháimban. Egyáltalán van olyan ruha ami nem áll jól ő rajta?

Nem hiszem.

- Egyébként egész jó szobád van.- huppant le az ágyamra.- Egy enyém tele van szennyes ruhákkal, egy rakat pohárral meg persze tányérral.

- Ezt nem hiszem el.- ráztam a fejemet, hevesen.

- Pedig de. Van laptopod?- nézett körül a szobámban.

- Aha.- szedtem elő az ágy alól.

- Fasza! Mit nézünk?- csillantak fel a szemei, majd bepattant az ágyba.

- Talán... A szólíts a neveden?- jöttem zavarba.

- Jó!- kuncogott.- Bekapcsolod?- szemezett a még alvó gépemmel.

- Ja... Igen, persze.- pislogtam kettőt.

Igyekeztem a leggyorsabban bekapcsolni, beírni a jelszót és megkeresni a filmet. Úgy gondoltam ez talán közelebb hozna minket, de ezek szerint már nem kell ennél is jobban közelebb hozni minket.

- Amúgy... Mi is volt az a dolog amiért annyira elfoglalt voltál?- tértem rá, miközben egy lejátszót kerestem.

- Izé... A húgom beteg lett és...- hajtotta le a fejét.- Be kellett vinni a kórházba.- halkult el.- Ne haragudj. Rajtam és anyán kívül senkije sincs. Anyának pedig dolgoznia kellett.

- Ohh, Tae.- fordultam felé.- Bocsánat, nem tudtam.- hajtottam le én ia a fejemet.

- Ugyan, Kookie.- ölelt át hátulról.- Mostmár tudod. Rakd le az asztalra, bújj ide és minden gond elszáll.- húzott maga felé.

Mosolyogva indítottam el a filmet, majd letettem az asztalra a tágyat és boldogan ugrottam rá Taehyungra. Úgy bújtam hozzá, mint egy  kiscica.

- Azt hiszem kezdek beléd szeretni...- suttogtam alig hallhatóan, de Taehyung mégis hallotta.

- Én már beléd szerettem.