4️⃣
Taehyung egyre közelebb került hozzám, s én is hozzá ebben az őszi szünet előtti utolsó hétben. Sokkal többet beszélgettünk, suli után hazakísért, majd messengeren folytattuk tovább a beszélgetést, ámde a szünettel együtt, siralmas hallgatása is elkezdődött. Három napja nem hallottam felőle és nem is írt vissza semelyik üzenetemre.
- Mi a baj?- jött oda hozzám anyukám, mivel már órák óta csak az ablakból néztem ki a nappaliban.
- Egyedül érzem magamat.- sóhajtottam.
Még év elején nem gondoltam volna sosem, hogy egyszer egyedül fogom magamat érezni. Egy hét alatt, Taehyung elhitette velem, hogy már sosem fogom ezt érezni. Most mégis... Hiányzik.
- Na... Nem sikerült barátokat szerezni?- ült le mellém.
- Nem...- suttogtam.
- Jajj, édesem.- kezdte el simogatni a hajamat.- Mit szólnál, ha apáddal így hárman holnap elmennénk kirándulni? Már megbeszéltem vele, ha akarsz gyere. Ha nem persze nem muszáj. De így lehet, hogy jobb lenne kicsit, nem?
- Talán.
- Akkor majd szólj. Holnap reggelig van időd.- állt fel, majd visszasétált a konyhába ahol már javában a vacsorát készítette.
Apukám mindig csak éjfél után ért haza a munkából, mivel rengeteget dolgozott. Anyukám pedig... Mindig itthon van. Ő író és hát... Igen. Könnyebb neki, hiszen évente ad ki könyvet, amiből hatalmas a profitja.
Megunva a bámészkodást, erőt véve magamon, elővettem a telefonomat, a megnyitottam a Taehyunggal való chatet.
📱
Jungkookie😌❤️: Szia
Jungkookie😌❤️: Már egy csomó üzenetet hagytam, de téged ez nem is érdekel...
Jungkookie😌❤️: Azt hittem, hogy te nem az a tipikus öntelt fasz vagy, mint a többi, de tévedtem
Jungkookie😌❤️: Biztosan akadt nálam jobb dolgod is
Jungkookie😌❤️: Pedig én... Én kezdtem azt hinni, hogy tényleg barátok vagyunk... :/
Látta: 17:57
📱
Számra kapva a tenyeremet dobtam el a telefont, s a fejem égni kezdett. Három napja most először nézte meg amit írtam. Telefonom hirtelen rezgett egyet, jelezvén, hogy visszaírt.
📱
Tae😌❤️: Szia
Tae:😌❤️: Ne haragudj, hogy
ekkora farok voltam
Tae😌❤️: Nagyon sok a dolgom és azt sem tudom, hogy merre van a fejem
Tae😌❤️: Nem vagyok egy gyökér, menő gyerek, én tényleg a barátod akarok lenni
Tae😌❤️: Mit szólnál, ha ma itt aludnál vagy én ott?
•••
📱
Hatalmas mosollyal futottam ki anyához, majd amilyen gyorsan mondanj csak tudtam, úgy kérdeztem meg, hogy Taehyung itt aludhat-e.
- De ki ez a Taehyung?- emelte fel a szemöldökét.
- Majd... Elmesélem. Na? Légysziiiiii!- tettem össze a kettő tenyeremet.
- Jól van. Ha gondolja jöhetne vacsira. Egy fél óra még.- kacsintott, mire én csak megöleltem.
- Köszönöm!- futottam fel a szobámba.
📱
Tae😌❤️: Ha gondolod nézgetnénk valami filmet meg ilyenek😅
Tae😌❤️: Kook?
Tae😌❤️: Itt vagy?
Jungkookie😌❤️: Itt
Jungkookie😌❤️: Anyu megengedte, hogy itt aludj. Neked jó egy fél óra múlva? A vacsi is akkor lesz kész ^.^
Tae😌❤️: Tökéletes <3
Tae😌❤️: Akkor fél óra múlva ott vagyok ;) <3
Tae😌❤️: Addig válassz valami filmet
📱
Halkan felkuncogtam, majd nekiláttam a pakolásnak és a film keresésnek.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro