/5/
A reggelim elfogyasztása után megköszöntem Karennek a finomságot, és célba vettem a szobám. Fogat mostam, fésülködtem és sminkeltem egy keveset, majd a szekrényem elé álltam tanácstalanul. Előjött a mindennapos probléma a mit vegyek fel?
Egy kis vacillálás után erre a szettre jutottam.
Felkaptam a kedvenc Vansem és lerobogva a lépcsőn Calumba ütköztem. Kínos.
-Odafigyelhetnél-nézett rám szúrós szemekkel. Leakasztotta a kocsikulcsát és intett a fejével ezért követtem. Ajtót nyitott nekem majd atkocogott a vezető oldalra és már indultunk is.
Beállt köztünk a nyomasztóan kínos csend. Ő az utat figyelte én meg csak bámészkodtam az ablakon kifelé.
Erőt vettem magamon és feltettem a kérdést ami reggel óta nyomja a lelkem.
-Valami rosszat tettem? Haragszol rám Calum?-nem mertem ránézni.
-Miből gondolod ezt?-mint aki nem tud semmit... Oh Calum gondolkozz már.
-Furcsán viselkedsz velem, reggel óta. Neharagudj ha éjjel felébresztettelek a hisztimmel, nem volt szándékos én csak...-magyaráztam és magyaráztam.
-Csak rossz volt egyedül felkelni, azthittem ottleszel- Oh, hogy innen fúj a szél.
-Nem akartam bajt okozni...ezzel, ezért inkább reggel átmentem.
-Mindegy hagyjuk.
És ezzel el is hallgattunk mindketten. Elmerültem a gondolataimban. Calum bökött meg amikor megérkeztünk, állítólag szólt is csak el voltam bambulva.
Kiszálltunk a kocsiból és egymás melett lépkedve mentünk a pláza felé. Ujjakat ereztem meg az ujjaim közt majd a kezemre pillantottam. Calum összekulcsolta a kezeinket. Kérdő tekintettel néztem Calumra.
-Csak, nehogy elvessz. Nagy ez a pláza-köszörülte meg a torkát, mintha zavarba lenne, ez vicces.
-Öhm, oké-A pláza tényleg óriási volt tele emberekkel. Az emberek akik láttak minket azt hihették, hogy együtt vagyunk, pedig ez eléggé nem így van a valóságban.
-Hova menjünk először?-kérdezte Calum bár nem nagyon halottam, mert lefoglalt egy kirakatban levő plüss csillámpóni. Úgy festhettem mint egy cukorral túladagolt ovis, de imádom a plüssöket.
Calum kezdett tapsikolni előttem, amire felriadtam a cukorfelhős gondolatmenetemből.
-Megint elkalandoztál-ingatta a fejét Cal.
-Mert, mivan?-néztem rá értetlenül és kicsit sértetten épp telepatikusan kommunikaltam azzal a pónival haló!
-Azt kérdeztem, hova menjünk először-forgatta meg szemeit Calum.
-Rád bízom, én itt nem vagyok valami jártas.
Csak sétáltunk és mozgó lépcsőztünk egy darabig majd megálltunk egy bolt előtt.
-Fehérnemű bolt Calum? Komolyan?-nevettem fel hangosan.
-Egyértelmű-kacsintott rám majd húzott volna be a boltba de lecövekeltem előtte.
-Ezt nem gondoltad komolyan, ugye?-reméltem, hogy csak viccből hozott ide.
-Úgy nézek ki?-visszatartott nevetése most kibukott belőle.
-Nem fogok veled fehérneműt venni Calum-Határozottan beszéltem, mégis kicsit belenevettem, ez tök beteg.
-De miért?-nyavajgott mint egy kisfiú aki nem kapja meg a rég várt fagyiját.
-Nem képzeled, hogy majd neked mutogatom magam fehérneműben, vagy egyáltalán, hogy veled nézzék magamnak fehérneműt alig ismerjük egymást-nevettem magam el.
-Jó, de egy próbát megért-borzolta meg hajam amire én bepipultam és nem voltam hajlandó megfogni a kezét.
-Bo, fejezd be a hisztit és gyere-Nyújtotta felém a kezét de én csak melette sétáltam továbbra is duzzogva.
Elértünk, mostmár egy normális ruha üzletbe ahol majd egy órát eltöltöttünk és sok zacskóval távoztunk. Calum már nagyon hisztizett, hogy éhes ezért beültünk kajálni. Mint aki még soha nem evett úgy állt neki a sajtburgerének, szórakoztató látvány volt ahogy eszik.
Az ebedünk elfogyasztása után még vettünk nekem pár dolgot a sulihoz utána indultunk haza. A hazafelé út is elég csendesen telt. Calum segített felhordani a cuccaimat majd elhagyta a szobám ezzel engem egyedül hagyva. A ruháimat próbálgattam amikor Calum bedugta a fejét az ajtómon.
-Wow- Tátotta el a szájat.
-Belerepül a bogár a szádba bátyuskám-nevettem.
-Ez a cucc rohadtjó-Tetőtől-talpig végigmért vagy ötször, nem is csodálom. Pont egy elég mélyen dekoltált ruha volt rajtam.
Összefontam magam előtt a kezeimet, majd kissé zavarba jöttem.
-Mit akarsz?-hadartam le.
-Nézhetnénk egy filmet anya ma éjszakás csak holnap délben jön haza-meg mindig le sem vette rólam a szemeit.
-Nekem oké, átöltözöm és megyek le utánad-Nem vette rögtön a célzásom, hogy bizony takarodjon a szobámból, szóval még megdobtam a mondatom egy jelentőség teljes nézéssel de nem moccant.
-Kár lenne...Bomba ebben a ruhában a feneked-kacsintott rám majd el is tűnt. Oké...
Átvettem valami kényelmesebb ruhát, egy macinacit és egy fehér pólót majd lementem egyenesen a nappaliba.
-Mit nézünk?-tettem fel a kérdést a cd-k közt matató Calumnak.
-Amit akarsz, horror, akció vagy vígjáték?-Nézett fel a filmekből.
-Romantikus nincs is?-nevettem.
-Van de azt nem vagyok hajlandó vegig nézni-nevetett ő is velem. Istenem de szép a mosolya...
-Rád bízom inkább szerintem-jajj de nagylelkű vagyok ma.
-Akkor ma lehet velem alszol-nézett rám perverzen-Horrorozunk hugikám-mosolygott telipofával.
Jaj, ne...
Sziasztook! Hoztam részt, most egy kicsit hosszabbat😅 Legyetek rám büszkék😁Remélem tetszik. Hagyjatok magatok után nyomot😊😉
Bo💕
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro