A bújásukat Taehyung gyomorkorgása zavarta meg. Taehyung zavarában el akarta lökni Jungkook-ot de ő ahelyett, hogy elengedte volna a derekánál megfogva Taehyung-ot teljesen az ölébe ültette.

Taehyung-on volt a sor most hogy meglepődjön Jungkook nem akarta, hogy a másik elmenjen mellőle túl jól érezte magát, ahogy Taehyungnak a pólója alá nyúlt és a puha bőrét simogatta.

-Alig ettél azért korgott most a hasad.-Megmarkolva az oldalát Jungkook aggódva mondta.

Taehyung figyelmenkivül hagyva őt ellökte magától és felállt míg Jungkook az ágyon szétterült.

-Attól hogy csókolóztunk ne érj hozzám csakúgy értetted?-Jegesen nézett le rá.

-Értettem.-Forgatta meg a szemeit és megfogta Taehyung párnáját.-Tae amúgy hány éves vagy?-Magához ölelte a párnát a kérdése közben.

-Te?Viszont ne ölelgesd a párnámat.-Kapta ki Jungkook öleléséből a párnáját.

-Én kérdeztem előbb.-Állt fel megunva, mert rájött, hogy irritálja ha Taehyung lenéz, rá jobban tetszik neked, amikor fordítva történik.

-Ch tizenöt-Ment a szekrényéhez és kivett az egyik fiókból egy csomag ropit .Taehyung sose szeretett az ágyába lenni sokáig emiatt inkább leült a szőnyegre.

-Én tizenhat tehát a hyungod vagyok Tae.-Virított egy mosolyt az idősebb, ahogy leült és egymással szemben ültek a szőnyegen, amit bár furcsállt Jungkook hogy az ágy helyett ezen vannak.

-Na és?Attól még Kookie vagy.-A ropit kettesével kezdte enni mihelyst ki bontotta.

Jungkook figyelte, ahogy eszi a ropikat így ő is megéhezett rá .Taehyung észrevéve ezt oda nyújtotta a csomagot.
Hisz még ha képes is bárkit szemrebbenés nélkül szétütni.
Az ételt ez esetben egy párnapos csomag ropit szívesen ad meg persze az is közrejátszik, nem akarja, hogy a terve az éhség miatt kudarcba fúljon. Még ha ő nem is realizálta nem csak ezek az okok miatt, hanem mert nem akarja, a másik ne kedvelje.

Jungkook-nak Taehyung gesztusa nem csak jól esett neki, de még inkább kezdte meg kedvelni sokkal jobb kedve van, mikor mellette van, biztonságba kezdi érezni magát úgy, gondolja, legalább ennyi jó van ebbe az intézetbe.

Az utolsó ropikat eszegették mikor már Taehyung úgy döntött elkezdi, ami miatt Jungkook-ot a szobájába engedte.Eddig rajta kívül pár embert engedett be bár azokat is okkal.

-Kookie.-Gyűrte össze az üres ropis csomagot és megfogta a kezét.

-Igen?-Még az utolsó ropit rágcsálta, ahogy nézte a kezüket.

-Ezt nem mondhatod el senkinek Jimin-nek se.-Köröket kezdett rajzolni a másik kezével Jungkook-nak a tenyerén.-Meg kell figyelned valakit.-Figyelte, ahogy Jungkook szemeiben az értetlenség csillant meg.

-Kit meg miért?-Várta Taehyung válaszát hisz nem erre számított, hogy ilyesmit kéne csinálni.

-Jimin-t viszont ahogy mondtam nem tudhatja meg.Az oka, pedig mert tudom, hogy titkol valamit és tudnom kell és te vagy a szobatársa.-Taehyung előre tudja mi fog történni viszont neki az ezután volt a fontos aki Jimin-nel nagyon jóban van, de először nem bízott meg annyira az újonnan érkezett fiúba hogy mást is megosszon vele meg ezzel nem is történik túlságosan semmi komoly Jimin magát is bármikor lebukhatta volna.

Meg jobb, ha saját maga tapasztalja, meg mintha ő árulná el.
Ha pedig még ezt a könnyű feladatot is elbaltázza az idősebb.
Ő fog róla gondoskodni, hogy többet nem beszél meg semmit csinálni, amit egy élő tudna.

-De én csak 2 napja vagyok itt.-Ráncolta a homlokát.Nem értette mi a fenéért kéne ilyesmit csinálni mikor a szökésen akar dolgozni nem pedig más embert megfigyelni.

-A nem számít, csak tedd meg és mindennap vacsora után elmondod, hogy épp mi történt.-Nézett rá biztatóan miközben még mindig körözött az ujjával a másik tenyerén.

-Jó viszont nekem mennem kell Seokjin azt mondta vizsgálatra kell, mert tegnap elfelejtettem.-Kezdett volna felállni

-Ne menj.-Állította meg Taehyung.-Megint rosszul leszel.Őket nem érdekli, hogy vagy maradj itt ma este velem.Ragadta meg a karját erősen.

-Seokjin azt mondta akkor Ilonka értem fog jönni.-Grimaszolt, ahogy elé villant a nő hányingerkeltő külseje.

-Kit érdekel, az a hárpia azt a nőszemélyt majdnem mindenki utálja.-Forgatta meg a szemeit.-Majd elég Jimint is figyelned holnaptól.

-Igy aggódsz értem.-Hatodott meg enyhén Jungkook

-Mi?Dehogy egyszerűen csak nem akarlak újból meggyógyítani meg én se szoktam járni el mindig.-Fordította el a fejét.

Taehyung saját maga se értette miért akarja ennyire meggyőzni Jungkook-ot hogy vele maradjon éjszakára.
Másrészről ez a mondata Jungkooknak rosszul esett.De emlékezett, hogy nem mindig tudja használni az erejét Taehyung.

-Mindig keresed a bajt, csak mert mióta itt vagyok mindig sebesen szoktál kinézni, amíg nem gyógyítód meg magad.

-Unatkozok olyankor.-Rántotta meg a vállát.

-Oh.-Kinézte Taehyung-ból emiatt nem kérdőjelezte meg.

-De egyébként kilenc is elmúlt rég lekéstük a vizsgálatot.-Mosolyodott el, ahogy bement a fürdőbe a szőnyegen ülő Jungkook-ot ott hagyva.

Azt hittem párperc múlt el ő vele olyan hamar elrepül az idő.

Mikor az ágy melletti polcra nézett ö is látta az, hogy hány óra is van.
A fürdőből jövő víz folyását hallgatta, míg várt Taehyung-ra.

***

Miután mindketten meg fürödtek Jungkook hevesen dobogó szível feküdt be Taehyung mellé.

-Kookie mit csinálsz?-Nézett fel rá, ahogy takarózni kezdett.

-Ide fekszek?-Kérdezte mintsem jelentette ki.

-Nem látod, hogy ott még egy ágy?-Mutatott az üres ágyra, amin semmi se volt egy fehér lepedőn kívül.

-De azon nincs semmi.Tényleg van neked egyáltalán szobatársad?-Kíváncsian kérdezte.

Ahogy ezt Jungkook megkérdezte Taehyung visszaemlékezett a szobatársára.

Visszaemlékezés Taehyung szemszöge :

Ma van a napja, hogy itt vagyunk már 2 hónapja, de még mindig semmit se találtunk.Már kezdett idegesíteni minket főleg engem, de őt néha úgy éreztem szó szerint meg őrjíti inkább.
Sose akartunk volna ide jutni ő se én se még is itt vagyunk.

Ma már sokadjára beszél, magában nem hibáztatom nem az ő hibája, hogy itt vagyunk.
Szinte mindennap bocsánat kér tőlem olyan miatt, amit rég megbocsájtottam neki még is ő nem tudja magának.

Kezdem azt hinni nem is akarja.
Nem tudom, meddig kell még itt lennünk.Ő is leginkább ettől fél, ahogy én is.

Visszaemlékezés vége.

-Tae.

-Tae.-Rázta Jungkook Taehyung-ot akin látszott nem figyel rá, hanem csak egy helyre néz.

-Mi van?-Irritálva kérdezte.

-Azt kérdeztem van e szobatársad.-Még mindig állt egy helyben ásítva míg Taehyung a saját ágyában feküdt.

-Nincs.-Nézett ki szomorúan.

Jungkook akarta volna kérdezni, hogy miért helyette vissza fogta magát, ahogy látta Taehyung szomorú arckifejezését.

-Nincs, rajta semmi takaró se párna se nem tudok így rajta aludni meg te mondtad, hogy itt aludjak.-Mászni kezdett Taehyung-hoz az ágyba.-Álmos vagyok, aludjunk.-Azzal elhelyezkedve Taehyung mellett megfogta a derekánál és magához húzta pirosló fejjel.

Taehyung egy szót se szólva a fejével Jungkook mellkasához bújt és át karolta ő is a másik derekát.
Megnyugtatta mindkettőjüket egymás közelsége és melegsége, amit a testük adott ki magából így hát hamar békésen elaludtak.

1héttel később a jelenben :

Azóta a naponta találkoztak Taehyung-al.
Jungkook a hangot nem hallotta egyszer sem az 1hétben nem is hiányolta.
Csupán furcsállta amért akkor szinte egy folytában pofázott neki az óta meg nem.

Jimin-t figyelte, ahogy Taehyung mondta neki viszont semmi rosszat nem vett észre.
Kérdezte tegnap Taehyung-tól meddig kell még figyelnie őt, de csak annyit mondott neki nem sokáig.
Akárhányszor vacsora után találkoztak Taehyung szobájába látta, ahogy a többiek különféleképp reagáltak rá.

Minjae , Bogum ,Minho ,Baekhyun-nal együtt féltékenyen és dühösen.
Jimin aggódva, míg a maradékot nem zavarta.

Jimin-röl azóta nem tudott meg semmit, ahogy ő róla se tudtak meg mások nagyon semmit kivéve persze Taehyung.Ő vele egyre felszabadultabb volt úgy érezte Taehyung is vele.

Most épp Jiminre vár, hogy együtt menjenek edzeni kicsivel erősebbnek érezte magát nem nagyon látszott meg, rajta de kezdett erősödni hála a mindennapos edzésnek.
Még is leginkább minden egyes nap a vacsora utáni időt várta és várja, amikor is kettesben vannak Taehyung-al csak ők senki más.
A szabályokat is mindet végre megtudta és egyáltalán nem őrült nekik.Seokjin-nel és Ilonkával az óta nem találkozott mintha nem is léteztek volna ebédkor is másvalaki beszélt a hangosbemondóba.

-Jungkook menjünk Youngjin nehogy idegösszeomlást kapjon a késéstől.-Jött ki a fürdőből felöltözve Jimin.

-Olyankor olyan, mint egy hárpia.-Nevetve mentek amignem Jimin véletlenül megcsúszott Jungkook próbálta fel segíteni nehezen mivel nevetett rajta s mikor felnézett ők voltak előttük.

-Lám lám kik vannak itt csak nem Taehyung csicskái?-Gúnyosan hangosan kárörvendően röhögtek.

————————————————————
Remélem elnyerte a tetszéseteket a rész.😘 Ez eddig a leghosszabb rész^.^ hibák mint mindig 💕
Írj komit🖋 ,
nyomj csillagot ⭐️vagy mindkettőt.❤️😙