11.
"-Mi ez a kiabálás ?-Jött oda flegmán a vacsorájával a kezében Taehyung."
Taehyung látja, ahogy Minho felállva ordít Zelo megnyugtatni próbálja.
Youngjin meg nyugodtan eszik mivel őt, ez cseppet se érdekel.Minjae , Bogum meg Baekhyunnak felcsillannak a szemeik, ahogy meglátják Taehyungot.
Jungkook pedig Jiminhez van bújva emiatt Taehyung az asztalra téve hangosan az ételét leül Jungkook mellé. Jungkook észrevéve Taehyungot akin immár egy kicsi seb se látszik, s a ruhái se szakadtak enyhén ellöki magát Jimin-től.
Mindannyian Taehyungra figyelnek, akit irritál, hogy erre a jelenetre kell jönnie
-Hyung ez igaz?-Minho idegesen kérdezi.
-Agh nem hazudok.-Jimin a szemeit forgatja Minho kérdésén.-Most edd meg mind Jungkook mert megint éhes leszel.
Jungkook elmotyog egy okét.
-Hah? Még is mi?-Összeráncolja a szemöldökét Taehyung mivel az előbb Jungkook szavaira koncentrált nem figyelt a kérdésre.
-Az hogy meggyógyítottad Jungkookot.-Bogum a kanalával Jungkookra mutat.
-Ja hogy az igaz.-Bogumra majd Jungkookra nézve válaszol Taehyung.
-Tae még is mit jelentsen, hogy erre használtad a képességed?-Minjae ingerülten figyeli, ahogy Taehyung továbbra is csak Jungkookra néz.
-Azt csinálok, amit akarok.-A szemkontaktust felvéve Jungkookal közli.
Ahogy Jungkook elveszik Taehyung szemeibe nem is hallja miket beszélnek csak az arca forróságát érzi meg a vágyat, hogy Taehyunghoz menjen közelebb vagy épp, hogy hozzáérjen, ahol csak tudna.
-De-Taehyung megse várva mit akar mondani Baekhyun félbeszakítja.
-Nincs de, nem ti fogjátok meg mondani, hogy mit tegyek vagy mit ne.-Megszakítva a szemkontaktust Jungkookal a többiekre próbál fókuszálni.
-Akkor se ő rá kéne pocsékolnod Hyung.-Az utolsó falatokat a szájába téve Minho már leülve a székére még mindig mérgesen mondja.
-Minho nem hallottad, amit az előbb mondtam süket lettél ennyi idő alatt?Elmosolyodva gúnyosan Taehyung kérdezi.-Talán sokat szoptál?-Vigyorogni kezd.
-É-én nem is Hyung nem kéne elmondanod ilyeneket-Elpirulva az üres tányérára pillantva halkan dadogja.
-Jó erre senki nem volt kiváncsi.-Youngjin elundorodva mondja.
-Eh pedig én kíváncsi vagyok.-Zelo perverz fejjel kérdezi.
Jungkook ahogy felfogja az előbb hallottakat féltékenyen nézi Minhot.
-Akkor beszéljétek meg négyszemközt.-Jimin befejezve az ebédet és Jungkookra pillantva a karjait keresztbe teszi.
Ezután csönd lesz köztük, akiknek még maradt ételük eszegették egyikőjük se szólal meg mígnem Taehyung miközben falatozik, eszébe nem jut, hogy megkérdezze Jungkookot. Youngjin megelőzi ezzel meglepve Taehyungot.
-Amúgy mitől lettél nem jól Jungkook?-Youngjin unott fejjel meg vakarja a karját.
-Nem tudom.-A széken nyugtalanul kezd ülni Jungkook.
-Mi az, hogy nem tudod?Valamit adtak neked azért voltál baromi szarul.-Taehyung hallva, amit mondott Jungkook ingerülten beszél.
-Nem emlékszek ilyenre.-Taehyungra félve nézve pólója alját fogdossa az egyik kezeivel, míg a másikkal a kanalat fogja és tovább eszik.
Most már olyat is kifejlesztettek volna ezek a szennyládák?Gondolta Taehyung.
-Értem.-Eltolva magától az tányért, amiből az étel felét ette Taehyung hümmögi.
-K-köszönöm.-Jungkook nehezen megköszönni Taehyung arcát nézve.
Agh most kell dadognom fenébe.
Lebaszva magát a gondolatiba nem veszi észre, ahogy Taehyung elmosolyodik gúnyosan.
-Mit?Ja hogy meggyógyítottalak?-Felemelve az egyik szemöldökét arrogánsan kérdezi.
Jungkook lassan bólint.
-Nem kell...-Úgy tesz mintha elgondolkodna-Vagy is tudod mivel segítettem rajtad az adósom vagy.-Keresztbe a teszi lábait és a kezeit a tarkójára téve mosolyog Taehyung.
-Tae.-Baekhyun Minjaevel együtt aggódva szólalnak fel.
-Ne szóljatok bele.-Taehyung felmordulva Baekhyun-ra és Minjae-re szikrákat szór a nézésével.
-Hmp.-Minjae elfordítva a fejét mérgesen Jungkookra pillant, aki még mindig egyfolytában Taehyungot elpirulva figyeli.
-Hogy érted?-Értetlenül Jungkook Taehyung ajkait nézi.
Megszólal a hangos bemondóba Seokjin ugyanazt elmondva, mint délben ezzel megzavarva őket.
-Majd később megtudod.-Kacsint Jungkookra.
Jungkook ha lehetséges még inkább melegebbnek érzi az arcát.
Minjae Bogummal és Minhoval együtt úgy Jungkookra néznek, mint akik meg akarnák ölni.
Jungkook észre se véve őket Taehyung szavain kezd gondolkozni.
Mielőtt az ápolók az ebédlőbe érnének egy fiú rohanva az ebédlőbe megcsúszik, és a földre esik Jiminék elé.
-Épp időben Taemin.-Felállva Taemin a padlóról lepacsizik Jiminnel.
-Mondtam, hogy jönni fogok.-A hajába túrva körbe néz a társaságon.
-Na és hogy lesz időd enni?.-Majd elnevetve magát Jimin kérdezi.
-Oh, igaz.-Azzal gyorsan elvéve az ételt le se ülve kezdte magába tömni.
-Ő az, akinél voltam mikor kerestél Jungkook.-Meglegyintve a kezét Jungkook előtt Jimin mondta.
-Mit csináltatok?-Zelo fel le húzogatva a szemöldökét perverzül kérdezi.
-Semmi olyat, amire a hülye fejed gondol.-Jimin Taemint figyeli, ahogy sietve eszik.
Jungkookot Taehyung bámulása közben megzavarja a három fiú, akik ebédkor is hangosan üvöltőztek.
-Oh, csak nem most is ugyanazt akarják mondani és csinálni?-Taehyung feláll és a három fiú felé kezd menni.
-Mire készülsz?-Jimin aggódva figyeli barátját.
-Nem egyértelmű?-Visszafordulva Jimintöl kérdezi.-Beszállok.-Kinyúltsa nyelvét.
Jungkook ezt szívdöglesztőnek gondolja és még inkább csak Taehyungra tud gondolni.
Agh hogy képes még ezt is ilyen szexin csinálni.El se tudom hinni, hogy ilyen érzéseket tud kiváltani belőle, hiszen még csak ma láttam öt először. Ilyet még sose éreztem.Kim Taehyung még is mit művelsz velem?
-Hyung ha csatlakozol, megint oda fogsz kerülni.-Sóhajt Minho.
Taehyungot nem érdekelve Minho szavai oda megy a három fiúhoz.
Ekkor az ápolók már jönnek és az ajtó közelébe állnak.
Jungkookék felállva oda mennek, beállnak a sorba.
Miután bevették a gyógyszert Jungkook Jiminnel együtt a szobájába értek Jungkook most várja Jimint hogy végezzen a hánytatásával.
Taehyung mikor már látja Jungkook és Jimin nincs, az ebédlő közelében elkezd verekedni.
Az egyik fekete hajú férfi ápolónak be húz egy nagyot, aki hátra esik elé lép hirtelen a fejébe tapos, az ápoló alig bír védekezni, amíg nem az örök nehezen meg nem állítják Taehyungot a három fiú már rég csak dermedve figyelte mit is csinál, és újfent elviszik.
Taehyungnak mindvégig ez volt a terve, hogy elvigyék, így hát újból kutathatja, amit már oly régóta keres.
.
.
.
.
,
.
.
.
,
.
Ami nem más, mint.....azt, akinek olyan képessége van, amire neki a leginkább szüksége van....avagy legalább is ő így hiszi.
***
Másnap reggel Jungkooknak a fürdőben jutott eszébe elfelejtkezett, hogy tegnap még Seokjin mondta neki menjen 7órakor vizsgálatra, de úgy volt vele, ha nem szólt lehet ő is elfelejtette.
Mikor visszajöttek tegnap a szobába nem tudott egyből aludni és kérdezgetni akarta Jimint de ő már álmos volt emiatt a plafont nézve unalmában lassan elaludt.
Jungkook miután végzett a fürdőben odament Jiminhez hogy felébressze, mert már unatkozott meg azt is akarta, hogy jobban körül nézzen az intézetbe.
Viszont amint meglátta milyen békésen alszik Jimin nem volt szíve felkelteni.
Helyette amit Jimin hozott magával titokban rágcsálnivalót azt kezdte enni az ágyán ülve.
Agh ez a második nap hogy itt vagyok.-Sóhajtott nagyot Jungkook.
Kopogást hallott, de nem gondolta volna, hogy őt fogja látni, amikor kinyitja.
————————————————————
Remélem elnyerte a tetszéseteket a rész.😘
Írj komit🖋 ,
nyomj csillagot ⭐️vagy mindkettőt.❤️😙
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro