Halihó! Mivel szünet van,hamarabb jöttem a résszel! Remélem örültök neki! 😳
jó olvasást!! 😍😍

+18

Zayn

Azt mondta szeret engem. És olyan régóta már.
-Mióta?-kérdeztem elhaló hangon,miközben magam felé fordítottam őt.
-Mióta nálatok dolgozom..-motyogta lehajtva a gyönyörű arcát. Micsoda?
-De hogyan Liam? Hisz olyan kibaszottul csúnyán bántam veled!-nyíltak nagyra a szemeim.
-Nem számított addig,amíg láttam,hogy másokkal mennyire jól...-suttogta.
-Liam..-mondtam én is ugyanolyan hangon,mint ő. Nem hittem el,hogy létezik ilyen ember még a világon,mint ő. Ilyen csodálatos,szeretetreméltó fiú,akit én végig bántottam.-Annyira sajnálom,bébi...
-Már nem számít Zayn! Csak az,hogy itt vagy...-nézett végre a szemembe,könnyektől csillogó szemekkel.
-Itt vagyok...és akármi lesz,mindig itt leszek!-ígértem meg,majd a szájára hajoltam. Készséggel engedte be nyelvem a szájába. Megőrjített az,hogy ennyire kiszolgáltatja magát nekem. Hogy bármit tehetek vele és mégis bízik bennem! Ezért szeretem őt,mindennél jobban!
Lejjebb tornásztam magunkat az ágyon,majd fölé kerekedtem. Hagyta,hogy a lábai közé feküdjek és ránehezedjek.
Éreztem a kétségbeesést a csókjaiban és az összes könnyet,ami lefolyt gyönyörű arcáról,ami csak arra késztetett,hogy sokkal lágyabban és sokkal odaadóbban csókoljam mézédes ajkait. Hihetetlenül félt attól,hogy elveszíthet engem. Pedig nem fog sosem. Csak akkor,ha ő akarja majd,hogy elmenjek,ha ő küld el magától. El sem hiszem mennyire romantikus és nyálas lettem,mióta vele vagyok. De lehet mindig is ilyen voltam csak elnyomtam magamban,hogy azt higyjék kemény srác vagyok.
-Zayn...-nyögte a számba. Teljesen elmerültem a gondolataimban,így észre sem vettem,hogy közben elkezdtem ütemesen mozgatni a csípőm.
-Sajnálom...sajnálom...-álltam le,de a szájától nem hajoltam el. Nem voltam rá képes.
-Ne...akarom! Akarlak!-nézett a szemembe határozottan.
-Biztos vagy benne?-suttogtam.
-Teljesen...azt akarom,hogy te legyél nekem az első! Azt akarom,hogy olyan embernek adjam oda magam,akit szeretek és aki viszont szeret engem! Ha bármi történne velünk,nem akarom megbánni,hogy elszalasztottam a lehetőséget...-nézett végig a szemembe,miközben ezeket a szavakat suttogta.
-Nem fog történni semmi velünk,Li! Megígérem neked!-csókoltam meg újra,hogy megpecsételjem az ígéretemet.
Lassan csókoltam,úgy mint még soha senkit eddigi életben. Tudtam,hogy ez a mai este,mindkettőnk életében fordulópont lesz.
Kezemet végighúztam az oldalán,egészen a pólója aljáig,amit az ő segítségével levettem róla. Ezután ő is megszabadított a felsőmtől,de eléggé heves volt. Nem akartam elsietni ezt az egészet. Azt akartam,hogy jó legyen neki. Azt akartam,hogy örökre emlékezzen erre és senki mást ne akarjon majd rajtam kívűl.
Ledöntöttem vissza az ágyra,majd a szájára hajoltam. Úgyanolyan lágyan csókoltam,mint az előbb,amiből rájött,hogy neki is így kell cselekednie.
Kezeit a nyakamköré kulcsolta,az egyikkel a hajamba túrt hátulról,amitől elégedetten morogtam a szájába.
Szabad kezemet a mellkasára fektettem,majd az ujjhegyeimmel lágyan cirógattam,amitől libabőrös lett egész teste.
Lefelé haladtam a számmal egészen a nyakáig,míg ő nagyokat szuszogott és nyögött. Mikor megtaláltam gyengepontját,lassan szívni kezdtem.
-Zayn..kérlek...-nyöszörgött. Kiengedtem fogaim közül a nyakát,majd a szemeibe néztem.
-Mit szeretnél Li?-suttogtam fölé hajolva.
-Ne kínozz,kérlek...-csukta le hosszan a szemeit,majd újra kinyitotta. Megcsókoltam a homlokát.
-Szeretlek!-mondtam határozottan és nem vártam meg válaszát,helyette becsúsztattam a kezem nadrágja alá. Kinyitotta a száját,de nem jött ki hang rajta.
Egy kis ideig dörzsöltem őt odalenn és meglepődve vettem észre,hogy nem undorodom ettől az egésztől.
Egy idő után kihúztam kezem nadrágjából,de csak azért,hogy megszabadítsam tőle. Feltérdeltem,majd a boxerrel együtt lehúztam nadrágját.
Itt feküdt előttem,kipirult arccal,csillogó szemekkel,teljesen mesztelenül,és én mégsem láttam még nála csodálatosabb embert a világon.
Ahogy végigvezettem rajta a tekintetem,az én nadrágomban is egyre kisebb lett a hely. Mintha csak észrevette volna ezt,felült,megcsókolt,majd kezeit a nadrágomnál éreztem meg. Ügyesen kigombolta majd le is húzta rólam. Ekkor jutott eszembe,hogy nincs nálam semmi,ami most kell.
-Li...nincs nálam óvszer,sem síkosító...-motyogtam,miközben kurva dühös voltam magamra.
-Nekem sincs...-hajtotta le a fejét. Valahogy éreztem,hogy ezt fogja mondani. Egyik részem örült,mint majom a farkának,hogy nincs szüksége ilyen dolgokra,a másik viszont pokoli mérges volt. Határozottan az öröm volt nagyobb.
Már épp szólásra nyitottam a szám,hogy közöljem vele,hogy így nem csinálhatjuk,mert akkor jobban fájna neki,de ő megelőzött.
-Nem érdekel! Akarom ezt az egészet óvszer és síkosító nélkül is!-mondta határozottan.
-Nem! Az úgy jobban fájna!-makacskodtam.
-Nem érdekel,ha ezzel mindennél és mindenkinél közelebb érezhetlek magamhoz...-suttogta.
-Biztos vagy ebben?-kérdeztem elfuló hangon mert a szívem olvadozott előbbi szavaitól. Annyira hihetetlenül szeretem őt!
-Igen,kérlek...-könyörgött. Utáltam,ha szenved és most láttam rajta,hogy azért szenved,mert retteg attól,hogy elveszít. Akarja ezt. Nem azért,mert kanos vagy ilyesmi,hanem mert félt. Mérhetetlenül félt attól,hogy elveszíthet engem,ezzel pedig bebízonyíthatom,hogy nem így van. És ki vagyok én,hogy ne adjam meg neki azt,amit akar? Lassan csókoltam meg,hogy tudja,megteszem. Megteszem,mert szeretem. Úgy fog fájni nekem is az,hogy fájdalmat okozok neki,mint ahogy ő fog szenvedni a következő percekben. Mert tudom,hogy fog.
Lassan visszadöntöttem őt az ágyra,majd megszabadultam a nadrágomtól,mivel csak a térdemig tudta lehúzni.
Elhajoltam a szájától,majd apró puszikat hagyva teste minden négyzetcentijén haladtam lefelé.
Mikor elértem a hasa azon részét,amelyen a büszkesége pihent,egész testében megremegett.
Először a csípőjét hintettem be puszikkal,majd megharaptam és egy szép kis foltot szívtam oda is. Liam csak nyögött folyamatosan,biztosítva engem arról,hogy jól csinálom,amit csinálok,hisz egyikőnknek sem volt visonyítási alapja.
Csak annyit akartam,hogy a legjobb legyen neki.
-Za...Zahynhh-lihegte a nevem,ami kibaszott szexi volt és amitől egy kibaszott nagyot rándult a farkam. Attól féltem elmegyek,mielőtt igazán hozzám ért volna.
Egy határozott mozdulattal bekaptam a farkát,mire Liamből egy,az eddigieknél is nagyobb nyögés tört ki. Ezt akartam hallani.
Lassan mozgattam a fejem,nem akartam elsietni semmit. Kezemet végigszántottam mellkasán,egészen a szájáig,majd vártam,hogy kinyissa azokat,és elmerüljenek az ujjaim a szájában,ahogy ő az enyémben. Mikor ez megtörtént és puha nyelvével körkörös mozdulatokat tett az ujjam körül,azt hittem én is elmegyek. Hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem néztem utána a melegszexnek.
Mikor úgy éreztem,hogy elég nedvesek az ujjaim,kihúztam őket a szájából.
Lassan végighúztam a testén,majd masszírozni kezdtem bejáratát. Felnéztem az arcára,miközben egyik ujjam belévezettem. Talán nem kellett volna. Kibaszottul biztos lettem abban,hogy ő egy angyal. A szemei csukva voltak,ajkai elnyílva,miközben kapkodta a levegőt. Az egyik kezével a lepedőt markolta,másik a hajamban volt eltemetve.
Lassan mozgattam ujjam,egy percre sem levéve a szemem róla. Mikor második ujjam is csatlakozott az elsőhöz,kipattantak a szemei és kissé eltorzult az arca a fájdalomtól. Megálltam és intenzívebben kezdtem el kényeztetni őt. Csak nézett a szemeimbe,az ő nagy és csokoládébarna szemeivel,amelyekben ebben a pillanatban teljesen elvesztem. Bólintott egy aprót,amivel jelezte,hogy folytathatom.
Egy kis idő múlva abbahagytam minden tevékenységemet,majd az arcához hajoltam.
-Szeretlek...-lehelte.
-Szeretlek!-csókoltam meg.
A bejáratához illesztettem magam,mire kihúzódott a csókból és csak az arcomat nézte.
-Vigyázok rád!-suttogtam,miközben lassan,egyre beljebb haladtam a testében. Elakadt a lélegzetem attól a forróságtól,ami odabenn fogadott.
Liam hangosan nyögött a fájdalomtól,miközben egy-két könnycsepp kifolyt a szemeiből.
Lecsókoltam őket arcáról,majd megcsókolva őt egy lökéssel teljesen benne voltam. Megharapta az alsó ajkam,miközben fájdalmasan nyöszörgött.
Annyira forró volt és úgy lüktetett körülöttem,hogy mély levegőket kellett vennem,hogy el ne élvezzek. Vártam magam miatt és miatta is,hogy hozzászokjon méretemhez.
-Jól vagy?-suttogtam,mire kinyitotta eddig szorosan összezárt szemeit.
-Igen...-mosolyodott el.-Mozogj...-suttogott ő is. Mély levegőt vettem,majd lassan elkezdtem mozgatni a csípőm. Hihetetlen volt az érzés. Alig hittem el,hogy ez ennyire jó lehet. Tudtam,hogy nem azért ennyire jó,mert én vagyok neki az első és hihetetlenül szűk,persze ez is közrejátszott,de inkább az,hogy életemben először nem csak szexelek vagy épp megdugok valakit,hanem szeretkezek azzal akit szeretek. Ezért sem akartam elsietni.
A nyakába temettem a fejem és apró csókokat nyomtam rá,miközben Liam a derekam köré kulcsolta a lábait és kezével a hajamba túrt. Sosem szerettem,ha piszkálják a hajam,de vele teljesen más volt. Betegesen szükségem volt arra,hogy piszkálja a hajszállaimat.
Ő is elkezdte lassú csókokkal behinteni a nyakam,miközben élvezetittasan nyöszörgött.
A hideg rázott,miközben alig bírtam visszafogni magam,hogy ne kezdjek el mindennél gyorsabban mozogni. Éreztem Liam minden kis tettén,amit a nyakamon hagyott,vagy épp a hátamat karmolászó kezeinél,hogy ezt szeretné és kínzás neki ez a lassú tempó. Nekem is az,de mivel ez az első alkalma és az első alkalmunk,csak romantikussá akartam tenni ezt. Nem csak dugni,mint a nyulak.
-Zayn...-nyöszörögte.
-Tudom...-súgtam a fülébe hihetetlenül rekedt és mély hangon,majd egy szenvedélyesen lassú csókban részesítettem őt.
Az egész a lassúságról szólt.
Éreztem,hogy már nagyon,nagyon közel vagyok és tudtam,hogy Liam is. Jobb kezemet levezettem közöttünk,majd marokra fogtam őt. Nagyot nyögött erre a tettemre. Egy nagyon picit gyorsítottam a csípőm mozgásán,ahogy a kezemén is.
-Zayn...-lihegte,majd éreztem,hogy elérte az orgazmus. Nekem sem kellett több,attól,ahogy körülöttem lüktetett és rámszorult elélveztem a nevét nyögve.
Ráborultam a mellkasára,mire fuldokló módjára tekerte körém karjait és ölelt szorosan.
-Köszönöm...-suttogta két nagy levegővétel között. Elhajoltam tőle és homlokon csókoltam,miközben kihúzódtam belőle.
-Én köszönöm,hogy nekem adtad magad!-dőltem le mellé,majd a mellkasomra húztam. Nagyokat szuszogott és a kezemet simogatta.
-Szeretlek...-nézett fel rám.
-Én is szeretlek! Mindennél jobban!-húzódott mosolygásra a szám,tükrözve az övét.
Még most is alig tudom elhinni,hogy szeret,azt meg végképp nem,hogy olyan régóta,de tudom,hogy így van,mert nekem adta magát és ezzel megajándékozott életem legcsodálatosabb élményével,amit senki nem vehet el tőlem. Jöhet bármi,vagy bárki,tudni fogom,hogy ebben a pillanatban én voltam az,akit a legjobban szeretett és én voltam az,aki a legjobban szerette.
Jézusom...lehetetlenül romantikus lettem.
-Min gondolkodsz?-kérdezte Li.
-Csak,hogy mennyire romantikus lettem...-motyogtam kínosan.
-És ez baj?-ráncolta a homlokát aggódva.
-Nekem nem,ha neked sem!-vigyorogtam.
-Nos...uhm..én ugyan úgy szeretem ezt a Zaynt,mint azt is aki pimaszkodik az emberekkel...-lett teljesen piros az arca.
Azt hiszem semmi az ég világon nem olyan aranyos,mint a szégyenlős Liam. Erre minden alkalommal rádöbbenek.
-Akkor gond egy szál sem!-kacsintottam rá,majd megcsókoltam.
-Álmos vagyok...-motyogta. Én is elfáradtam,hosszú volt ez a nap és stresszel teli. Csak aludni akartam végre a szerelmemmel a karjaim közt.
-Aludjunk...-suttogtam,majd magunkra húztam a takarót.
-Nem bántad meg?-nézett fel rám boci szemekkel.
-Hülyéskedsz? Ez volt életem legjobb szeretkezése!-próbáltam megnyugtatni.
-Biztosan volt már jobb is...-hajtotta le a fejét. Nem érti. Hogyan is érthetné,mikor ez volt neki az első.
-Hé...-nyúltam az álla alá és magamfelé fordítottam az arcát.-Nem szerettem senkit azok közül,akikkel eddig lefeküdtem. Téged szeretlek és ez sokkal jobbá tette az egészet! Nem érted ezt és remélem soha nem is fogod,mert az azt jelentené,hogy mással vagy,de kérlek hidd el nekem,hogy jobb volt mindennél,oké?-simogattam meg az arcát.
-Oké...-suttogta.-Sok emberrel voltál már?-kíváncsiskodott. Az előbb még álmos volt. Mi csigázta fel ennyire?
-Nem számítanak...-mondtam és valamiért kurvára zavarban voltam.
-De sok volt?-makacskodott.
-Jézusom Liam,miért érdekel ennyire? Az előbb még álmos voltál...-akadtam ki egy ici-picit.
-Uhm..sajnálom...-fektette vissza fejét a mellkasomra. Nagy levegőt vettem. Most megbántottam.
-Bocsánat...nem akartam veszekedni...csak tényleg nem értem miért érdekel ez annyira... Nem volt olyan sok ember! Nem számoltam sosem! De egyik sem számított! Csak te számítassz!-néztem kócosan meredező haját,remélve,hogy nem durcázik tovább.
Bevált, mert felnézett, elmosolyodott, majd megcsókolt. Belemosolyogtam a szájába és hagytam,hogy megharapja az alsó ajkam.
-Szeretlek!-mondta a mai este már sokadjára,ugyan azt a hatást kiváltva belőlem. Beleremegett minden egyes porcikám a vallomásába.
-Szeretlek...-szuszogtam,elkábulva a csóktól és a szavaitól is.
Úristen,mit tesz velem ez a fiú!
-Aludjunk?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Jó lenne...addig amíg nem jutnak eszedbe hülyébbnél hülyébb kérdések...-ugrattam.
-Ezzel nincs vége nekik!-vigyorgott.-Jó éjszakát!-súgta a számra,majd egy rövid puszit nyomott rá.
-Neked is,Liam!-mosolyogtam.
Szorosan megöleltem,majd lecsuktam a szemeim. Mielőtt hagytam volna,hogy elragadjon az álom,eszembe jutott néhány szó:
-Első szeretkezés...-mosolyogtam csukott szemmel és éreztem a bőrömön,hogy ő is ugyanezt teszi. Most először éreztem,hogy minden szarság ellenére,a valóság szebb,mint az álom.

Most mindennél jobban szükségem van a kommikra,hogy tetszik-e nektek az,ahogy leírtam a "dolgot". Én nagyon bénának érzem és szeretém ha őszinték lennétek! (Jöhetnek a negatív építő kritikák is!) amúgy próbáltam inkább ez érzelmi oldalra összpontosítani,nem a konkrét aktusra. Remélem észrevehető!