Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

4. rész

Josh leállította az eddig működésben levő motort és kiszállt az autóból. Ezt az utóbbi mozdulatot én is követtem, majd a fiuk is kiszálltak az autóból. Hát mit ne mondjak...a nyaralójuk, vagyis bocsánat, a leendő  nyaralójuk piszok szép és én bármikor szivesen beköltöznék. Szerencsére a fiuk kitalálták hogy próbáljuk ki a helyiséget, és aludjunk itt 2 éjszakát. Nem mondom, fura lesz 3 fiúval elbírkoznom egyedüli lányként, de ezt már megbeszéltük a kocsiban hogy ''nem csak  '' azért hoztak ide hogy takaritsak és fözzek utánuk, de részben ezért is...hát ez kedves tőlük.  Bementünk a nyaralóba ami 4 hálóval és 6 fürdőszobával rendelkezett. Meg persze egy konyhával, ami össze volt kőtve az ebédlővel és a nappalival. Stílusosan volt berendezve, és ez nekem nagyon tetszett. Ahogy felmentem az egyik hálóba Josh és Tinus is jött utánam. Előszőr furcsálltam hogy ott voltak mögöttem, de ahogy letettem a túratáskámat, ök is letették a csomagjaikat. Ekkor már felismertem a helyzetet.
- Na nem! Nem lesztek velem egy szobában! Van elég háló, mindenkinek jut egy-egy szoba külön-külön! Josh, ezt nem vártam volna tőled!- tessékeltem ki elsőként Josh-t. - Bőrdzsekis, te pedig ne is álmodj róla!- tessékeltem ki Tinust is.

- Ne már Sarah! Elrontottad a hangulatunkat.- mondta szomorúan Tinus.

- A testvéredet lent hagytad egyedül, aki ki tudja mit csinál odalent, te pedig Josh-sal feljössz hogy közös szobát kapjatok velem együtt. Az egy cseppet se érdekel hogy én nem engedném ezt soha meg, igaz? De még én vagyok a hibás mert elrontottam a kedves Martinus Gunnersen hangulatát! Na takarodjál kifele most!- kiáltottam rá,mire ő szomorúan kifele ment az ajtón.
Ajj, hogy lehetek már ilyen szemét vele...mindig megbántom valamilyen modon, pedig soha sem szándékos. S most hogyan békithetném ki? Igaza van Tinusnak...elrontottam a hangulatot. És utána még tovább rontottam. Francba! Hogy lehetek már ilyen bunkó vele? Ezen gondolkoztam amikor lementem a lépcsőn egy szatyorral együtt. A szatyromban olyan ételek voltak, amiknek a hűtőben lenne a helyük. Épp ezért indultam el a konyha felé, hogy a hűtőbe pakoljam őket.

Már egy ideje pakolgattam az ételeket, amikor hirtelen valaki hátulról csikizni kezdett. Nem tudtam rájönni ki az de úgy nevettem, hogy a kezemből kiejtettem a sonkát. Próbáltam megfordulni, de a két keze a derekam köré fonódott megakadályozva hogy tovább forgolódjak. Végül elkeztem lehántani az ujjait a derekamról, mire ő még jobban megszorította a derekamat. "Hát ez nem jött össze"-gondoltam magamban. Végül megfogtam a kezét és egy gyors mozdulattal megfordultam. Tinus állt előttem még mindig ölelve engem,de ekkor már a szemembe nézett. A közelsége engem nagyon aggasztott. Tudtam hogy valamire készül, amiben én nem voltam biztos.Ekkor a szeme elkezdett cikázni a szemem és a szám között és én éreztem ahogy a pillangók elkezdenek repkedni a hasamban egyre jobban. Tinus még mindig az engedélyemre várt hogy megcsókolhasson, de én lefagytam. Nem tudtam mozditani egyetlen porcikámat se és közben láttam Tinus szemében hogy már kezdi feladni ezt a csók dolgot. Már éppen engedett az öleléséből, amikor erőt vettem magamon és közelebb léptem felé. Annyira közel voltunk egymáshoz hogy az orrunk összeért. Láttam a szemében az értetlenséget és a kétségeket, ám ekkor már én közeledtem a szája felé. Megcsókoltam. Nem kértem tőle engedélyt, mert tudtam hogy meg akart csókolni. És ez be is bizonyosodott amikor visszacsókolt. Már egy ideje csókolóztunk amikor hallottunk egy hangos kattanást a hütő felől. A hűtő elkezdett kiengedni. Gyorsan szétrebbentünk a zajra és én csak utána fogtam fel hogy megcsókoltam az egyik legjobb barátomat egy nyaraló konyhájában. Miközben nekem a hütőbe kéne rakosgatnom a dolgokat hogy ne romoljanak meg. Felszedtem a földről a sonkát amit kiejtettem a kezemből és beraktam a hütőbe. Hirtelen forróság öntötte el az egész testem és éreztem ahogy egyre jobban pirulok. A vigyorgásomról meg ne is beszéljünk. Tudtam hogy Tinus élvezi a kialakult helyzetet, és azt is tudtam hogy a helyiségben nem csak én vigyorgok hanem ő is. Én folytattam a pakolást, amikor hangos lépteket hallottunk a lépcső felől.Josh és Mac most jöttek le a szobából. Valamin nagyon nevethettek mert a hangos röhögésük betöltötte az egész helyiséget. A hajammal próbáltam takarni az arcomat nehogy valamelyikük észrevegye a jeleket, mint például a vigyorgás, vagy az elpirult arcom. Én tovább pakoltam a hűtőbe és gyorsan végeztem is. Becsuktam a hütő ajtaját, és elkezdtem teríteni az asztalt. Vártam valamiféle segítségre de a fiuk csak nézni tudták amit csinálok.
- Nem akarnátok segíteni, ahelyett hogy csak nézitek amit csinálok?
- Már vártam hogy mikor kérdezed meg.-pofázott vissza Josh, és odajött segíteni. A mozdulatát a két ikerfiú is követte. A segítségükkel hamar elkészültem, és leülhettünk enni.
Miután ettünk leszedtem az asztalt és felmentem a szobámba. Elkezdtem olvasni a kedvenc könyvemet, ami magyar nyelvű könyv volt. Alig olvastam el két mondatot Tinus jelent meg az ajtóban.

- Mit olvasol?

- Leiner Laura: Nélküled.

- Hmmm...Nélküled. Milyen érdekes hogy nekünk is van egy pont ugyanilyen cimű számunk. Tiszta véletlen,nem?

- De, az. Remélem nem baj hogy még soha nem hallottam a dalotokat.

- Nem, ha most rögtön meghallgatod. Ha akarod egyszemélyes koncertet is előadok neked. Idehívhatom Mac-et most, vagy akár a medencézés után...na mit szólsz?

- Medencézni mentek?

- Igen. Igazából azért jöttem fel hogy megkérdezzek valamit.-(jaj ne! Azt akarja ,hogy a barátnője legyek. De én még nem állok készen erre. Lehet hogy az elrontaná a barátságunkat...)
- Akarsz te is medencézni? Vagyis jössz te is?

Meglepettségemet és megkönnyebbülésemet nem tudtam leplezni. Annyira megkönnyebbültem, amikor  nem azt  kérdezte meg. Tinus észrevette ezeket a jeleket de nem mondott semmit. Vajon miért nem? Neki nem jelentett semmit az a csók? Ekkor azonban ugy éreztem hogy valamilyen választ adnom kell a kérdésére.
- Huh! Igen, megyek én is medencézni. Csak engedd meg hogy kellően elkészüljek.

- Rendben, csak még egy kérdés.- miután várakozóan néztem rá folytatta.- Zavar téged az a csók?

Hirtelen kikerekedtek a szemeim és nem tudtam mit válaszoljak. Ha megmondom hogy nem , akkor azt hiszi szeretem, vagy hogy egy olcsó ribi vagyok, ha pedig azt mondom hogy  igen  akkor pedig összetöröm a szívét.
- Nem vagyok biztos benne.- válaszoltam végül.

- Miben? Miben nem vagy biztos?- mondta erre én csak rácsuktam az ajtót.

Kedves olvasóim!

Immáron elérkezdtünk  a 4.részhez. Mint mondtam ameddig nincs meg a 100 olvasó addig csak szabadidőmben irok részt és teszem fel.
Szeretnék egy kérdést feltenni nektek:
Szerintetek hogy néz ki Sarah?
Válaszotokat írjátok le kommentben.

Ha tetszett a rész akkor nyomj egy vote-ot rá, vagy tudasd velem kommentben. Köszönöm hogy elolvastad❤❤❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro