Iskola után Harry átmegy Louishoz.  Csenget, és egy kislány nyitja ki az ajtót.

Rettegve néz rá.

- Ki vagy te? - kérdezi.

- Harry vagyok, itt vagyok, hogy megnézzem Louis-t. Mi a neved, Kicsim?  - kérdezi Harry mosolyogva.

- Daisy vagyok. Te az a Harry vagy, mint Louis barátja, Harry?  - kérdezi izgatottan.

- Igen, én vagyok. - mondja mosolyogva.

- Gyere be, Louis szobája az emeleten balra van. - mondja.

Harry felmegy a lépcsőn, és bekopog Louis szobájába, aki néhány másodperccel később kinyitja.

- Helló, Hazz. Gyere be! - mondja Louis, és intett Harrynek.

Harry leül a Louis ágyra, Louis pedig helyet foglal mellette.

- Azt mondtad, hogy beszélni szeretnél velem. Mi a helyzet, Szerelmem? - mondja Louis, miközben megfogja Harry kezét.

- Nos, ez a fickó, Nick odajött hozzám, és elmondta mindazt a furcsa dolgot, és tudom, hogy nem szabad hinnem neki, és nem is igazán hiszek... De nem tudtam abbahagyni a gondolkodást azon, amit mondott. - mondja Harry lesütött szemekkel.

Louis nem tudja, mit mondjon, mi lenne, ha Nick mesélt az apjáról.  Valójában nem tudja megmondani neki az igazat.

- Mit mondott akkor neked? - kérdezi Louis, félve a választól.

- Nagyon szörnyű volt, és olyan gonosz, és valószínűleg messze van az igazságtól. De azt mondta, hogy te... hogy... hogy megölted apádat.- mondja Harry, még mindig nem nézve fel.

Louis szótlan. Nem tudta, hogy Nick valóra váltja fenyegetését. Elhúzza a kezét Harrytől, és arra készteti Harryet, hogy felnézzen rá.

Egyikük sem szól egy szót sem.
Néhány pillanatnyi csend után Harry megkérdezi: - Igaz, amit mondott?

- Én... szerintem jobb, ha már nem látjuk egymást. - mondja Louis fájdalmas arckifejezéssel.

- Micsoda? - kérdezi Harry. Erre biztosan nem számított.

- Neked jobb, ha szakítunk, bízz bennem. Jobban jársz nélkülem.
- mondja Louis felállva az ágyról.

- Miről beszélsz, Louis? Ennek semmi értelme! - mondja Harry, és nem hiszi el, amit most hallott.

- Csak hallgass rám, Harry, jobb így. Kérlek, menj most el. - mondja Louis, és a földre néz.

- Mi? Miért mondod ezt, Lou? Arról van szó, hogy apádról kérdeztem? Mert ha így van, akkor soha nem hittem abban, amit mondott! - Harry egy lépéssel közelebb kerül Louishoz.

De hátrál egy lépést, és azt kiáltja: - Harry, menj el!

- De miért? - mondja Harry könnyes szemekkel.

- Jól van! Igaza van! Megöltem. Gyilkos vagyok, és nem szabad olyan emberrel lenned, mint én. Jobbat érdemelsz, és most menj el... kérlek. - mondja Louis, és könnyek hullanak a szeméből.

Harry nem tudja elhinni, amit most hallott. Louis, egy gyilkos? Ez nem lehet igaz.

De ahogy Louis arcába néz, látja, hogy igazat mond. Egyetlen szó nélkül elhagyja a szobát, és kirohan a házból, sírva hazafelé, remélve, hogy a könnyek valaha is elállnak. Hogy lehetett ilyen ostoba?  Soha többé nem akarja látni. Sajnos ez nem változtatja meg a véleményét Louis iránt. Szeretetet érzett minden alkalommal, amikor ránézett. De nem tud szeretni egy gyilkost.

Vagy lehet?

_________________

Ez biztos valami félreértés, nem?

Erre biztos van valami logikus magyarázat, ugye?

Louee🥺